Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-02-24 / 45. szám

áÉLMMvan 41. axám. Apa 8 fiilép M39. ftbriár 14« Pénttlb Felelős szerkesztő: H erb oIy Ferenc. imtantöség és kiadóbiratal: Zalaegerszeg, 11 POLITIKAI NAPILAP | Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, aegyeé- iéchenyi-tér 4. Telefonszám 128. 11 Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban R évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás saeriat Teleki Pál beköszöntőjében nem volt egyeben fölösleges sió, de nem is hiányzott abból semmi sem. Megmordott nyíltan min­dent, ahogyan kelleti és ahogyan azt az ország közvéleménye várta is. Hogy egyes c» ©portokat, ame­lyek már nem képesek, de nem is csinálhatnak közvéleményt, ssetleg nem elégített ki az A] ntlnisiiereinök programmja, az Icgfölebb az ö bajit«, de semmi képen aem Telekié, még kévét bé az országé. Azokat a reformokat, amikéi a haladó kor «.szelleme és at ország érdeke feltétlenül meg követel, végre fogja hajtani. Hogy ebben a törekvéseben m«ga mel­lett látja az ország óriási több­ségét, azt megállapítjuk most már nemcsak szesiéyes hívei, nemcsak párthívei, hanem azok is, skik eddig asár teljes batáro- lotiSággal, akár csak ágy féiig- meddtg ts szemben áltattak vele. Azok, akik imiédyt elgáncsolni segi ették, hogy utána esetleg nyeregbe kerü hessenek, vagy, ha addig nem is érhetnek el, leg atabb megakadályozzak a tervbe veit refoimoknák éleibe épieiésé., most mar megtudnának, hogy ezeket a reformokat teljesen ma­gáévá leite Teleki és azokat tel­jes erejével igyekszik érvényre is juttatni. As a határozott szándék, amines kivitelére vállalkozott, el­lenfeleit meggyőzhette arról, hogy hiábavaló minden erölködéiük. Hiszen már előzetesen úgy nyi­latkoztak, hogy, ha politikájának irányvonalat hasonlóak is ímré- dyébez, ez irányvonalaknak meg­valósítása jóval batározoitabb és konkrétabb formát fog Ölteni ágy a külpolitikában, mint a belpoli­tikában. Mi ez? Nem más, mint szépen fölépített híd, amelyvit Imredy elgáncsoló! ügyesen visz- sza akarnak térni oda, ahol a rcformtetvek megszülettek és ahol azok melieti kardoskodni lehet és kall is. Két kérdés uralja ma Magyarországon a társadalom legszélesebb rétegeit: a zsidókér­dés és a földbirtokreform. E ek eilen intéztek egyes kis különít­mények támadást dum-dum löve­dékkel. Imrédy elment, de nem engedett elveiből. Pedig azt vár­ták, hogy majd alkuszik velők. Nohát Telekivel sem lehel al­kudni. Nagyon megszivle endő az is, ami arisztokratának szájá­ból eddig még nem igen hang­zott ei: aem ismer „leni"-el és ,fent"-et. fitt jól meg kell je­gyeznie a társadalomnak, amely annak ellenére, hogy átszenvedie a négyéves világégést, s a forra­dalmakat és koldusa lett meg* csot.kitottságunknak, olyan elkü- Hintésnek adott a körében helyet, hogy as már egyenest kétségbeejtő. Es a legfájdalmasabb az, hogy már ifjúságunkat is hatalmába tüntette ts elktiaaiásnek szál* lerne, ami pedig azt jelenti, hogy a nemien együttérzés és teitvé- rieaség érzete gyengül, halványo dik épen akkor, amikor erősö­désre lenne szüksége. Hol szívja magába ezt az ifjúság, ki tanítja erre ? Ki mond|a neki, hogy egviknek joga van fönt lennie, a mási-nak pedig lent kell marad­nia ? Honnan szürem ik beléje az a felfogás, hogy egyik munkát éftéztlni kelt, a másikat pedig s abad lebecsülni ? Ilyen körül­mények között számíthatunk e arra, hogy a lent levő testvérének ismeri a másikat ? Teleki Fal, az aiiez'okrata, de egyszersmind ne­veid is, a sok ié égnék mégis- meiéae után annak a belátására ju oit, hogy ez igy nincs jól, kimondta lehat, ho<y nem ismer »fent* et és »iem*-et. Kimo d a ped>g azért, hogy tudja meg mi< denki: ö eten az alapon áll kormányza i működés ben. A társadalmi rétegek éljenek egy­más mellett. Cuk igy lesittnk ké­A Cseh Távirati Iroda jelenti: A huszti hivatalos lap tegnapi számában beszámol a kárpátaljai első váiasz á* végeredményéről. Leadtak 263 897 szavazatot s ebbői 243 832 esett az ukrán nemzeti egység pártjára, 17.441 A miniszterelnök programmja feletti vitában szerdán az első felszólaló a kormánypiri vitéz R á t z Jenöjvoit, aki Hangsúlyozta, hogy a kormányválság felidézé se nem volt időszerű, nem hasz­nált sem a nemzetnek, sem a prrlamentárizmus gondolatának. Megnyugtatók a mínisz’ereinök kijelentései. Az elkövetkezendő évek nem lehetlek a csendes szemlélődés évei. Nem felszínes munkára van szükség. Mélyreható radikális reformok kellenek, mert az idő sürget. Qycman kell vég­rehajtani a reformokat, a.ért meg kell gyorsítani a parlamenti mun­kát. Kor ni as Gyula azt mondta, hogy a miniszterelnök vegye elő nemzei nevelő nádpálcáját és te- . remisen vele békéi azok között, akik nem akarnak békét. Nincs senki, aki ne akarná a gyökeres, igazi reformot. Örömmel látja, hogy Telekinek nincsenek parancs- uralmi reendeleii kormányzási célzó gondolatai. pesek egységes erőkifejtésre, amire olyan nagy szüksége van ma en­nek a szegény országnak Kellett, bogy egyszer már valaki az is­kola katedrájáról kerü jön a kor- mányelnöd síékbe és kötelessé­gének ismerje kormányzati elvvé tenni szószerinti értelemben a tá-sadalmi nevelést, hogy odaki- áuhma a világnak: átok az, ha egy országban a lársadalmi rété gek közül a' egyik a másik fölé akar emelkedni. Teleki Pál pro- gnmmjában ez a legsú yosabb, a legfontosabb, e>t kell megtaníta­nia és ezt kell a társadalomnak megtanulnia. Társadalmi kérdé­seket ilyen felfogásnak hiányában soha sem lehet megoldani. Példa rá a sok sikertelen próbálkozás. Bi unk abban, hogy Teleki nevelő eljárása eredményes lesz és akkor azok a fontos reformok, ame­lyekre olyan nagy szükségünk van, könnyűszerrel nyernek meg­oldási. hf. szavazóboritékot üresen adtak be. A választásnak csúfolt terrorakció során a kormány 32 hivatalos jelöltje nyert mandátumot, köz>ük természetesen Voosin miniszter­elnök és Revaj miniszter. Az ezeréves nemzet egész­séges politikái ösztöne megmozdul az idegen élet­forma ellen, amelyet más népesnél tisztelni kell, de számunkra nem kötelező. A Kárpátok medencéjében, ahol annyi nép él, a magyarság csakis töiténel mi életformájához ragasz­kodva lehet erős és csak a bel­sőleg meg nem osztott erők le­hetnek szolgálatot a nemzetnek. E c k h sjr d t Tibor a független kisgazdapárt nevében beszélt. Örömmel ismeri rá Teleki be­szédeben azokra a nagy magyar programmpontokra, amelyekről annakidején a miniszterelnökkel Szegeden annyit beszélt. Bejelen­tette, hogy pártja megőrzi önálló­ságát és függetlenségét továbbá, n >gy Telekit programmjának magvalósításában minden feltétel nélkül támogatni fogják és akar­ják. A mai ülésen Zichy János gróf szólt a kormányelcök pro­gramjához. Teleki megbízatása nagy megnyugvást kslleit. A ke­reszténypárt hajlandó támogatni« ha mindig azon az utón halad, amelyet most megjelölt. Szentiványi József meggyőző­dése az, hogy Teleki Pál minden­kor figyelembe veszi a Felvidék érdekeit s igy maga melleit látja a felvidékieket. Kéri, hogy a fel­vidéki munkaalkalmaknál s felvi­dékiek nyerjenek megbízatást. Mikcct Ödön szerint is meg­nyugvással fogadta az ország Te­leki kormányr-iépésél, mert ma­gáévá telte Gömbös elgondolá­sait. A reformokra szükiég van. A zsidókérdést meg kell oldani. A mérgező anyagot el kell távo­lítani a nemzet tes>éből. Peyer Károly szociáldemokrata bitaimsilan a kormánnyal szám- ben. Németh Károly a nemzeti szo­cialisták nevében szólt a kormány­programul hoz. Emléktábla Apponylnak Genfben. Apponyi Albert gróf halálának hatodis évfordulója alkalmából február 28 án művészi kivitelű emléktáblát helyeznek el Genfben a Residence szálló falában. Ebben a szállóban szokott Apponyi A'bert gróf tartózkodni genfi időrése alatt. Az emléktáblát az Apponyi emlékbizottság ajándé­kozza Genfnek és azt karrarai márványból Kisfaludy Strobl Zsigmood faragta ki. A tábla ünnepies elhelyezésére a berni magyar követség meghívta a he­lyi hatóságokat, a diplomáciai testületet és a Népszövetség főtiszt- viselőit. Emlékezzünk! 1484 február 24 én Mátyás királyunk észak-ausztriai hadse­rege Dávidhizi István parancs­noksága alatt, hatheti ostrom uián Bruck városát elfoglalta. 1707. február 24. II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk felkelése alatt a dunántúli hadszíntéren Szása Márton kapitány 30 hajdúval ás Dóczi Péter tiszttartó 30 felkelő­vel hősiesen védelmezte a csá­szári csapatok által körülzárt Csobánc várát. Amikor pedig a kis védőrség létszáma apadni kezdett, a csobánci asszonyok is forró vhet, köveket zúdítottak a támadókra. Amikor a támadáa ereje megtört, a védők malomkö­veket és kövekkel megrakott sse* kereket gurítottak a meredek hegyoldalakon menekülő császá­riak mán. A támadó csipát 50 tiszt, 300 közember veszteséggel kénytelen volt február 24 én a vár alól végleg eltávozni. 1549. február |24*éa volt « A kárpátaljai „választás“ hiteles eredménye. sflWafkiflt8iMniLnjrhu,,^i%Oi^ Vita a miniszterelnök programmja felett.

Next

/
Thumbnails
Contents