Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-02-12 / 35. szám
4. Zalamegyei Újság rBBüaw^mrnE x*xl i i 'x&w&i 1939. február 12. Megalakítják a lövészek bajtársi szövetségét. Legén?bucsut tartó győr- vári legények rablótámadást intéztek egy zalaegerszegi fuvaros ellen. Megírtuk már, bogy a Move lövészszázad volt parancsnoka, Zsidó Sándor dr. vezetése és a század volt szakaszparancsnokainak részvétele mellett össieült bizottság elhatározta, hogy megalakítja a lövészek bajtársi szövetségét. Az alakuló bajtársi ösz- szejövetelt az előkészítő bizottság vasárnap déltután 3 órára hívta össze, azonban közbejött akadály miatt azt délután 5 órára kellett balaszlani. A meghivó a következőképen hangzik: »Kedves Lövészbajtárs! Csakbem három hónapja már, hogy levetettük az overailt és a puskát kenyérkereső szerszámainkkal cseréltük fel, mégis, ha napi munkánk közt összetalálkozunk egymással, küLönös örömmel csillan össze a szemünk és melegebb a kézszoritásunk. Urfy e érzed Te is Bajtárs, bogy nekünk, akik a nemzet válságos napjaiban áldozatos feladatra vállalkoztunk, itthon, a békés polgári munka idején sem szabad szétszóródni és elszakadni egymástól ? Ugy-e tudod, hogy azt az erkölcsi tőkét, amit veszélyes időkben vállait önkéntes szolgálatunk mindnyájunk számára jelent, csak úgy őrizhetjük meg csorbítatlanul, ha itthon is összetartunk? A leszerelt lövészalakulatok már majdnem mindenütt felállítottak a maguk polgári szervezetét s mert mi is érezzük a tömörülés szükségét, elhatároztuk, hogy megalakítjuk a harminchármas lövészek Bajtársi Szövetségét. Hangsúlyozzuk: a Bajtársi Szövetség semmiféle terhet vagy kötelezettséget nem ró egyetlen baj - társunkra sem. Nem szed tagdijat és nem kötelezi tagjait gyakorlatokra, vgy más természetű szolgálatra. Egyetlen célja, hogy azt a bajtársi szellemet, amely közöltünk kilenc heti nehéz szolgálatunk idején kialakult, megőrizze, ápolja és fejlessze. Ennek a célnak az elérésében bizton számítunk minden volt lövész támogatására. A megalakulás kimondására az összes zalaegerszegi Lövészbsj- táreakat Összehívjuk 1939. február 12-én, vasárnap délután 5 órára, a Move nagytermébe. Bajtárs, Téged is várunk és kérünk, hogy ezen az alakuló Összejövetelen okvetlen jelenj meg, vagy ha akadályozva volnál, a Bajtársi Szövetséghez való csatlakozásodat még február 12. előtt tudasd velünk.“ Azokat a lövészbajtársakat, akik címváltozás, vagy egyéb ok miatt a meghívót nem kapiák volna meg, ezúton kéri az előkészítő bizottság, hogy a bajtársi összejövetelen vs8árnap délután 5 órakor feltétlenül jelenjenek meg. Szerdán éjjel Vasvár és Győrvár között az országúton négy ember megtámadta Halász Ferenc zalaegerszegi fuvarost, aki a Bauer szappangyár árujával megrakott két lovas szekéren Szombathelyre igyekezett. A támadók a szekeret megállították, Halászt bottal ütlegelték, majd a szekérről leemeltek egy ládát és bevitték az ut melletti erdőbe. Mikor Halász látta, hogy a négy emberrel úgy sem bir, otthagyta szekerét és beszaladt Vasvárra, ahonnan csendőrökkel tért vissza. A ládát a csendőrök mintegy 253 lépésre az erdőben megtalálták — feltörve. Tartalma 38 kg lugkő volt, amiből semmi sem hiányzott. Valószínűen cukrot sejtettek benne az utonállók, de — csalódtak. Elvittek a szekérről egy lámpát és egy pokrócot is. A csendőrök alig pár órai nyomozás után kiderítették, hogy a támadók Mátyás Gyula, Tóth Imre, Tóth Kálmán és Varga István győrvári gazdalegények voltak. Kettő közülük vőlegény és a támadást megelőzően egyik vasvári korcsmában legény búcsú-félét tartottak. Kihallgatásukkor tagadták, hogy rabolni akartak volna. A csendőrség a följelentést megtette. A múlt évben a kőszegiek legkomolyabban foglalkoztak azzal, hogy a kőszegi járást elnevezik Irottkő-i járásnak. Az indok igen kézen fekvő. Ezzel a névváltoztatással akarták állandóan és fokozott mértékben felhívni a figyelmet az Ircttkő természeti szépségeire, hogy ezáltal a város idegenforgalmát intenzivebbé tegyék, az embereket minél nagyobb számban vonzzák magukhoz, ami nem csak anyagi előnyt jelent a városra, hanem igen nagy kulturális előnyt is, minden látogató tovább terjeszti azt, amit látott és tapasztalt, ezáltal felkelti mások érdeklődését is. Kívánatos volna, hogy maguk a novai járásbeliek tennék magukévá a gondolatot és indítanának mozgalmat a gondolat megvalósítására és indítanák el oly irányban, hogy a Göcsej vidék természeti szépségére hívják fel a figyelmet, hogy nagyobb idegen- forgalom induljon meg, Göcsej falvainak látogatását minél jobban kultiválják, hírüket emeljék, ezáltal Göcsej szónak helyes értelem adassék és hogy az országos köztudatba minél hamarabb és kedvezőbben átmenjen. Dr. Nagy Károly Nyilft tér.* Nyilt levél. Dr Brfg’evics Károly ügyvéd Úrhoz. Ügyvéd ur a Zalaegerszegen folyó hó 9- én megtartott vármegyei közgyűlésen a pénzügyi palota építkezés állítólagos sérelmeivel foglalkozva többek között kijelentette, hogy az ott foglalkoztatott kőművesek 80 %-a idegen. Ez az állítás előttünk annyira kézenfekvőén rosszhiszemű és hamis, hogy azzal nem is foglalkoznánk, ha nem hivatalos helyen és a közeljövőben kiadandó kórházépítési munkával foglakozva hangzott volna el. Könnyen félrevezetheti és helytelenül befolyásolhatja a közvéleményt és egy *E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a szerkesztő. stélyi ruhaanyagok Csipke szövetek polgári árakon Resil tüll minden szinben Brokát, tatet, fémszálu szövetek nagy választékban Tekintse meg kirakatunkat! Schütz-Áruház Göcseji Járást! A közelmúltban jelent meg az „Uj Idők“ lexikonénak legújabb kötete. Lapozgatva benne Göcsejről is találunk rövid ismertetőt, a göcseji n elvjárást emeli ki, mint olyan különlegességet, amelyet érdemes lexikonba venni és ott ismertetni. Magáról Göcsejről keveset mond. Az ismertetésből megállapítható, hogy az anyagot Gönczi Ferenc 1914-ben megje lent munkájából vette, mint forrásmunkára hivatkozik is. Ebből a kis ismertetőből két körülményre vonhatunk le megállapítást. Az egyik az, hogy immár 24 esztendeje telt el annak, hogy Gönczi Ferenc egyedülálló munkája megírta, utána nem akadt olyan munka, amely közismerté vált volna, újabb felfogásban és meglátásban ismertetné Göcsejt, töb bet és újabbakat olvashatnának, akik iránta érdeklődnek. A másik szomorú megállapítás az, hogy maga Göcsej sem hallat magáról, nincs benne oly megmozdulás, amely állandó érdeklődést keltene maga iránt, maga sem iparkodik azon, hogy róla a rajta kívül lakó embereknek más felfogásuk legyen, olyan köntösben lássák, hogy ünneplő ruhának is beüljék, ne csak a kopottas, megviselt ködmönében. Nem igyekszik azon lenni, hogy kiemelkedjék az elma radottságából, eloszlassa a hiányos- és sok tekintetben régi ismerete két. Éli a nép egyéni apró, mindennapi életét. Felvetettem már azt a gondolatot, hogy a göcseji nép érdekében kívánatos volna, ha az egyik közigazgatási járást és pedig a novai járást neveznék el Göcseji járásnak. Sérelem nem érne senkit, pénzbe sem kerülne, más kiadás nem volna, mint a bélyegzőket kellene kicserélni. Ennyi anyagi áldozatot talán megérne. Göcseji járás elnevezéssel nyomban más szint és hangsúlyt nyerne a göcseji szó, közismertebbé válnék, köztudatba gyorsabban és helyes értelembe menne át. Egész országban tudomást kellene venniaz embereknek és hatóságoknak egyaránt és akkor nem kellene lexikonból megismerkedni a gö cseji szóval, ismereteket arra alapítani.
