Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-02-10 / 33. szám
2. Zalamegyei Üjság 1939. február 10 mert a Negrin-kormány már nem tud erőfeszítésekéi tenni a nemzetiek rohamainak feltartóztatására. Amikor a nemzeti csapatok Figuerasba bevonultak, megdöbbentő kép tárult eléjük. A vörösök kivonulásuk előtt ágyazó ván teljesen lerombolták a várost és a jelentékenyebb középületeket, a kereskedéseket kifcsstották. A nemzetiek a város különböző pontjain rengeteg lőszert és műkincset találtak, amit a köztársaságiak Barcelonából hurcoltak a városba. A menekültek özönlése a francia halár felé még egyre tart, a nemzetiek a menekülteket nem bombázzák, miután rengeteg asszony és gyermek is van közöttük. Franco tábornok Ígéretet tett arra Is, hogy Minorca szigetét kizáróan spanyol csapatok fogják megszállni. Érdekes felszólalások az angol alsóházban Magyarország mellett. Magyarországnak adjon Anglia segélyt, ne Csehországnak — indítványozták az angol képviselők. — Volosin 200.000 rutént követel vissza Szlovákiától. Páriából jelentik: Volosin kárpátorosz miniszterelnök a Petit Parisienne munkatársa előtt úgy nyilatkozott, bogy a magyar rutén határ még nincs véglegesen megállapítva. A szlovákoktól 200 ezer rutént követelnek vissza szükség esetén népszavazás utján. Meg cáfolta azt a hirt, hogy kormánya antiszemita és fajvédő lenne. A Prága által rájuk oktrojált alkotmányt nem tekintik véglegesnek. Hangsúlyozta ezután Volosin, hogy a Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Oroszországban élő ukránok egy népet alkotnak, de ezek egyesítéséért semmiféle kalandba Bem bocsátkozhatnak és kormánya nem gondol arra, hogy a szovjet, vagy Lengyelország eilen háboiut viseljen. Németországgal szoros együttműködésre törekszik, ép- úgy, mint a többi nagyhatalmakkal. Macartney oxfordi egyetemi tanár az angol külügyi társaságban előadást tartott a dunavöigyi helyidről és részletesen foglalkozott a rutén kérdéssel is. Megállapította, hogy ha 1919-ben népszavazást tartottak volna, akkor sem Szlovákia, sem a Ruténföld nem szakadt volna el Magyarországtól, mert mindkettőt létérdekei Magyarországhoz fűzi e. A rutének ma is szívesebben veszik a Magyarországhoz való visszatérést, mint a cseh köztársaság keretében való meghagyást. A pozsonyi szlovák fiatalság tegnap tartott gyűlésén szenvede- délyes hangon kelt ki az ellen, hogy Szlovákiában még mindig sok a cseh tisztviselő és keres kedő. Az ülésen elfogadott határozati javaslat követeli, hogy a kormány tiltsa ki Szlovákia területéről a cseh tisztviselőket. Az angol alsóházban a Csehszlovákiának nyújtandó pénzügyi segélyről szóló vita során Sir Robert Pssker képviselő szigorúan elítélő bírálatot mondott a cseh köztársaságról. A csehek azért kérik a pénzügyi segélyt — rrov doUa, — nitn téiüitiu« egj iiar- madái elvesztették. Magyarország területének azonban 75 százalékát vették el és ha Anglia több millió fontot el akar ajándékozni, akkor adja azt inkább Magyarországnak, mint a cseh köztársaságnak, amely megszületése óta életképtelen alakulat volt és ma sem alkot semmiféle egységei. Kibővítik a balatoni hajóparkot. Hat új kikötőt terveznek. A Balaton különböző probié máival foglalkoztak az Országos Nemzeti Ktub szerda esti vitaestjén. Ney Ákos ny. Máv igazgató tartott érdekei is a problémák hosszú sorára világitó előadást a Balatonról és a balatoni hajózásról. Előadásában fog:állmot! a balatoni hejózás múltjával, amelynek alapját Széchenyi István gróf vetette meg. Ma a Balatoni Hajózási Rt. működik itt, amely a Széchenyi féle társaság harmadik utóda. AB H Rt. a Mi kötelékébe tartozik, amely igen nagy áldozatokat hoz a hajózás feniariása és a Balaton kultusz fellendítése érdekében. Ma a forgalmat a társaság 19 hajóegység- séggel bonyolítja le, amelyek kö zöit már több modern nyersolajmotoros is van. A hajók egy napi útja a Balaton hosszának tuenhétszeresél teszi ki. A szállított urasok száma 200.000 et is felülmúlja, a teherforgalomban pedig a híres baiaicavidéki kövek szállítása a fő cikk. Ezután az előadó a tervezett nagyhorderejű újításokra tért a;, amelyek során a mai 21 balaloni feikőő forgalmának megkönnyítésére a következő tiz óv alatt hat új kikötő megépítését vették tervbe. Ezz?l karöltve nagyarányú hajópar. -bővítés vált szükségessé. Ugyancsak a tízéves programúiban foglal helyet a Sió-csatorna nagyarányú szabályozása is. A bécsi döntés szerint vonják meg a végleges magyar—csehszlovák határt. Falucserére nem kerOI sor. — Megkezdődtek a Felvidék átvételének magyar—cseh zárőértekezletei. A külügyminisztérium illetékes osztályán kijelentették, hogy a felvidéki országrész átvételével kapcsolatos tárgyalások befejezésük felé közelednek. Négy bizottság tárgyalta hónapok óta azokat a problémásat, amelyeket a bécsi döntőbíróság Ítélete alapján a Felvidék átvé’eie eredményezett. Magyar részről a bizottság elnöke gróf Teleki Pál, helyettese Nicki Alfréd meghatalmazott miniszter volt, cseh részről pedig Niederle cseh-szlovák követ. A négy bitoilság elsősorban a határkérdéseket igyekezett tisztázni, majd a gazdasági, állampolgársági ás egyéb jogi természetű szempontok kimunkálására törekedett. A bizottság többhónapos munkája eisősotban a végleges határ megái lapltására vonatkozott. Ez a munka közvetlenül befejezés előtt áll. Több kilométer széles sávról káliéit határozni. Ezt a sávot a bécsi döntőbíróság akként jelölte meg, hogy a sávon belül a magyar—cseh- s.lovák kormány együttes tanácskozása során jelöli« majd ki a végleges határt. A bizottság egész sereg kétes dolgot tisztázott. Megállapította a vitás községek hovatar ozását .is, így például Oroszvég községéi, nemkülönben Léva mellett egy pusztának a sorsát. Mind a kettőt a rögtönö- sen megvont határvonal kettészelte volna. A bi?ottság lényegesebb területi és népességi változásokat nem okozott. A természeti határok keresése a bizottság számára a végleges határvonalnál nem vált lehetségessé már csak azért sem, mert kizárólag a bécsi döntés szerint vonják meg a végleges határt. Felmerült a magyar—lót falucsere gondolata is, azonban ezt sem lehetett kivitelezni. A család- és gyermekellenes háztulajdonosok és szomszédok kipellengérezése. A Magyar Családvédelmi Szövetséghez újabban ismét számos oiyértelmü panasz érkezik, nogy egyes házlutajdonosok a többgyermekes családoknak felmondanak, vagy lakásbárelésnél őket elutasítják azzal a megokolássai, hogy a gyermekek lármájukkal és játékukkal a szomszédok terhére vannak. A Családvédelmi Szövetség már felhívta a kormány figyelmét ezekre a visszaélésekre s a jövőben is szorgalmazni fogja azt, hogy az ilyen család- és gyermekellenes viselkedést bűncselekménynek minősítsék és megfelelő büntetésben részesítsék. Addig is azonban, amíg ilyen hatósági rendszabályok létesülnek, a Magyar Családvédelmi Szövetség felhívja mindazokat a többgyermekes családokat, akiket gyermekeik miatt üldöznek ki lakásukból, vagy azok miatt nem tudnak lakáshoz jutni, hogy vagy személyesen jelentkezzenek a szövetség központi Irodájában (IX, Üllői-ut 11., I. II.), vagy ba vidékiek, forduljanak írásbeli panasszal a jelzett irodához. A szövetség minden tőle telhetőt meglesz, hogy a sérelmet szenvedett családok ügyeit orvosolja és végső esetben nem fog visszariadni attól sem, hogy az ilyen lelketlen család- és gyermekellenes háztulajdonosokat és szomszédokat a nyrlvanosság elölt kipellengérezze. Adjenak rendes gyalogjárót a központi elemi iskolának. Jónéhínysror «mellünk már szét az utcai gyalogjárók megjavítása érdekében, de mindannyiszor csak ait a választ kaptuk, hogy — nincs pénz. Bizonyosak vagyunk abban, hogy válasz most is tesz, de azért mégis csak meg'smétel- jük panaszunkat, mert iskoláról, száz meg száz kisgyermek érdekéről van szó. A központi e'emi iskola olyan helyen épüli, smely mindenre al kaimas lehet, csak épen iskolának nem való. Ezen a bajon már nem segíthetünk, mert új, nagyobb iskola építéséről Zalaegerszegen egyhamar nem lehet szó. De ba már építkezésre nem számíthatunk, annyit követelnünk kell, hogy annak az iskolaépületnek adjanak rendes gyalogjárót. Mert azok az állapotok, amelyek ott uralkodnak, valóban tartha- taílanok. A keleti bejárénál, a mozival szemben még csak veszélytelen a közlekedés, de a déli
