Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-02-05 / 29. szám
2. Zaiamegyeí Üjság 1939. február 5 Emlékezzünk! 1849. február 5. Ezen a napon folyt le a branyiszkói csaia, amely az 1848/49. magyar szabadság- harcnak egyik legfényesebb hadi- tetíe. Görgey tábornok honvédserege az osztrák fősereg túlereje miatt a felvidéki bányavárosokon át visszavonulóban volt a Sze- pesség fiié, hogy a Debrecenbe menekült magyar kormány sürgős óhajának megfelelően mielőbb egyesülhessen a Felső-Tiszánál álló Klapka-féle honvédsereggel. Görgey, akinek visszavonuló seregét kisebb osztrák hadak nyomon követték, 1849. február elején érkezett a Szepesaégbe. Lőcsén értesült arról, hogy Sze- pes és Sáros vármegye határán a 758 m. magas branyiszkói hágót szintén ellenség tartja megszállva. Mívd más alkalmas ut nem kínálkozott arra, hogy seregével a Hernád és a Tarca folyók völgyét elérve Klapkával egyesülhessen, elhatározta, hogy ütközet árán tör magának utat a fontos hágón keresztül. Görgey tábornok ezzel a fontos feladattal Guyon Richard ezredes hadosztályát bízta meg. Gayon a branyiszkói hágó megrohanására a 33. sz. zólyomi, a 13. sz. túróéi zászlóaljakat, továbbá a nógrádi önkéntes zászlóaljat és az Ujháry vadászszáiiadot rendelte 26 ágyú támogatásával. Az ellenség erős tüze elől a honvédek kezdetben több Ízben meghátrál- tak, míg végre maga Guyon állott a 33. sz. honvédzászlóaij élére s a honvéd lövegek pujztiiű kartács tüze mellett nyitott magának utat a hágóra, ahonnan Deym osztrák tábornok csapalát leszorították. A véres Útközeiben nagyon kitűntek még az Ujházy vadászok és a nógrádi önkéntes zászlóalj. A következő napon, február 6- án, Görgey tábornok honvéd se* rege a szerencsésen megvívott branyiszkói csata után azonnal Epeijes felé sietett, hogy Gjyon tábornokkal, aki hadosztályával a branyiszkói diadal után Eperjes elfoglalása céljából előresietett, hogy mielőbb egyesülhessen. Az élelmiszerhiányban szenvedő császári csapatok Guyon közeledésének hírére a város védelmére felkészülve, bevárták a honvédség támadását. Guyon tábornok személyes bátorságát is latbavetve, a 33. honvédzászlóalj élén megrohanta a város előtti begyvonuiaion védekező császáriakat, akiket egész éjfélig tartó harcban állásaikból kivert. A futásra kényszeritett osztrák csapatok nyomában azután Guyon korán reggel a kiürített várost elfoglalta. — Akinek a vérnyomása magas és szívműködése rendetlen, úgy érhet el erőlködés uéikül megfelelő könnyű székelést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes »Ferenc József* keserüvizel iszik. Kérdezze meg orvosát. — Betörés. Rácz József szentadorjáni igazgatótanitó keszthelyi villáját feltörték és onnét értékes suhanemüeket vittek el. A csendőrség nyomoz. Választási színjátékot rendez a Volosin-kormány. A szavazás titkos, d@ a nemmel szavazók kötelesek megnevezni magukat. Huszí, február 4. A Volosin kormány a február 12-iki választásra vonatkozóan elrendelje, hogy csak igennel és nemmel lehet szavazni. A szavazás »titkos“, da a nemmel szavazók kötelesek nevüket és címüket feltüntetni, különben szavazólapjuk érvénytelen. Ezt a választási komédiát a kormány azért határozta el, mert meg akarja akadályozni a kormányellenes tömegek állásfoglalását. A Lengyel Távirati Iroda jelentése szerint a ruszin lakósság oly ellenséges magatartást tanúsít a kárpátaljai csehekkel és a Volosin kormánnyal szemben, hogy a kormány elrendelte a fontos közlekedési pontoknak cseh katonasággal való őrzését. Kiilönö nősen őrzik azt az utat, amely az egyedüli összeköttetést biztosítja Szlovákia és Kárpátalja között. Munkácsi jelentés szerint a Volosin kormány internálóiáboráBudapest, február 4. A képvi- selőbáz egyesített bizottságai tegnap délután folytatták a zsidójavaslat tárgyalását. Napirend előtt Hóman Bálint szólalt fei és egyes hírekkel szemben 1732-ig visszamenve kimutatta, hogy Darányi Kálmán családja magyar származású. Imrédy Béla miniszterelnök válaszolt a zsidójavaslattal kapcsolatos felszólalásokra, Ismerteibe azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik a második zsidó- törvény megalkotását. Hangoztatta, hogy a javaslat a leszármazás elvén alapszik abban a kérdésben, hogy ki tekintendő zsidónak, tehát nem honorálhatja a kereszténypárt felfogását, hogy a ke- resztség tényét vegyék^ alapul. De hajlandó a kormány a ke- resztség szempontjából bizonyos módosításokra. A közjogok terén is módosítások lesznek. Hangoz- tatte a miniszterelnök, hogy gazdasági vonatkozásban nem kell aggályoskodni, mert az országnak elég erőtartaléka van, hogy nagyobb nehézségek ne merüljenek fel. A zsidók érdekei is azt kívánják, hogy okosan alkalmazkodjanak az előállóit helyzethez. A reformokat megakadályozni nem lehet. Tasnádi Nagy András igazság- ügyminiszter ismertette ezután a javaslat módosításait. Kifejtelte, hogy a javaslat nem érinti a kikeresztelkedett zsidóknak az egyházakon belüli jogait, csak polgári jogaikat szüsili meg Az új módosítások szerint nem lehet zsidónak tekinteni azt a fálvért, ból magyar területre szökött Ko- ronin László tanító. Rettenetes állapoíban érkezeit. A gyüjlőtá- borbisn az ukránok és csehek rettenetesen megkinozták, testét valósággal összetörték. Elmondotta, hogy a gyüjtötáborban 80 magyart is fogva tartanak, köztük az Egyesült Magyar Párt főtitkárát, akii szintén borzalmasan megkinoztak. A csehek és ukránok érzik, hogy uralmuk letünő- ben van, ezért üldözik a lakós- ságot. Prága, február 4. A prágai magyar követ tiltakozó jegyzéket adott át a cseh-szlovák külügyminisztériumnak a karpátorosz kormány választási visszaélései miatt. Hivatkozik a jegyzék arra, hogy a bécsi döntés ötödik pontját nem tartották be. A prágai lapok azt Írják, hogy Weitstem János magyar követ visszatért Prágába és ez arra mutal, hogy a magyar—csehszlovák viszony javult. tki 1938. évi január 1. napja előtt kötött házasságból származik, ha: 1. mindkét sztjlője már a házasságkötéskor keresztény volt, 2. szülői a házasságkötés előtt megegyeztek abban, hogy gyermekeik a keresztény szülő vallását kövessék és a házasság megkötésekor (de még 1938 január 1. előtt) a zsidó szülő keresztény leit, 3. ha a leszármazott 7 éves kora elölt keresztény lett azért, mert isidó szülője is keresztény vallásra (ért át még 1938 január elseje e!őt‘. Nem lehet zsidónak tekinteni azt a féivért, aki 1938 január elseje előtt született kereszténnyel kötött házasságot. A frontharcos kedvezményt azzal bővíti a módosítás, hogy nem tehet a törvény rendelkezéseit alkalmazni arra, aki hősi halált haltnak özvegye vagy gyermeke. Nem vonatkozik arra sem, aki a forradalmak idején a nemzeti irányzat érdekében életét kockáztatja vagy szabadságvesztést szén- redett, s ha életét vesztette, kivételt képez az özvegy és árva is. Nem vonatkozik a törvény a belső titkos tanácsosokra, a magyar királyi titkos tanácsosokra, az egyetemi nyilvános rendes tanárokra. E mentességek a leszár- mazókra nem terjednek ki. A közjogi részt úgy módosították, hogy a zsidók nem külön választanak, hanem a választójogukat korlátozták. Nem lehet zsidó a felsőház tagja választás utján, kivéve az izr. bitfeiekezet képviselésére hivatott lelkészeket. Zsidónak csak akkor van országgyűlési, törvényhatósági, községi A ___ CS IPKE > CSIPKE VÁSÁR 111 | IHEGMYILT Pál és Indra cégnél, Zalaegerszeg. választójoga és csak akkor választható, ba okirattal igazolja, hogy szülei vagy ezek felmenői 1867 december 31-ike óta álian dóan Magyarországon laktak. Zsidó csak választás és vallásfelekezet képviseletejog címén lehet tagja a törényhatósági bizottságnak vagy a községi képviselőtestületnek. Virilis jogon nem lehet tag. A zsidók választójogát a kormány rendeletben szabályozza. A zsidók száma az egyetemeken és főiekolákon a 6 százalékot nem haladhatja meg. A javaslatot a bizottságban általánosságban elfogadták. A részletes vita hétfőn kezdődik. A magyarság száma« A középdunamedencei országokban éő magyarok száma 1930 körül kereken 11,431.000 főre rúgott, e néptömeg 97'2%-a (11,111.000 fő) a Kárpátok koszorúján bűiül a régi Magyarország határai között lakik s ezen a területen, a Kárpát medence vagv Magyar Medence területén 55-7°/e os aránysammal az egész lakosság abszolút többségét alkotja. A Kárpát medencén és szoros környékén túl kevés magyar él. Európa többi államában együttvéve körülbelül 90.000, akik mint kivándorlók jutottak jeienlegi lakhelyükre. A tengerentúlon, szétszórva a különböző kontinenseken, jelentősebb a számuk. Legnagyobb a magyarok lélekszáma az Északamerikai Egyesült Államokban, ahová főleg a háború előtti 2—3 évtizedben vándoroltak. Nagy Iván 1930 ban 580.000 főre becsüli számukat. Leginkább a nagyvárosokban (New York 75.575, Cleveland 42.134, Chicago 19.405, Detroit 16240 sib.) laknak. Kanadában körülbelül 50.000 főre, Délamerikában ugyanannyira, Afrikában 3.000 főre, Ázsiában 2.650, Ausztráliában pedig 325 főre lehet a magyarok számát becsülni. Ezen adatok alapján tehát a magyarok világlétszámát 12,207.000 főre lehetjük. A világháború előtt, 1910 ben, a magyar nép egész tömegének 91‘4 százaléka élt a történelmi magyar állam határain belül (11 millió Több vonatkozásban módosította a kormány a zsidó javaslatot.
