Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-06 / 5. szám
Ára 8 fillér IMI. Január 6. Péntek. f swkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, II POLITIKAI NAPILAP | Előfizetési árak: egy hónapra. 1-50 pengő, negyed- iiichenyi-tér 4. ----- ---- Telefonszám 128. 11 Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban I évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Pa rlagon Neveltetjük a azép magyar kifejezéseket; nem tetszenek azok nekünk, — magyaroknak. Szeretjük az idegen kifejezéseket, meri a tégi világból örökség gyanánt maradt ránk az, hogy inkább nézzenek bennünket „művelteknek“, előkelőknek, mint — magyaroknak. A mű veltségnek, előkelőségnek pedig mi más lehelne a fokmérője, mint a beszédnek és írásnak idegeit kifejezésekkel való teletüzdeiése ? Ennek a nemzetietienságnek gyakorlatba hozatala is megbocsát- hatalan bűne a szabadelvű és szabadkőműves évtizedeknek, amikor olyan szabadon és ugyanolyan csúfosan tépázták nemzeti öntudatukat. Most, a nemzed érdek megvalósítására irányuló törekvések felíángoiásának idejében, amikor minden igyekezetünk odairányul, hogy nazánkat önálló nemzeti igényeink szerint építsük fö!, valóban elérkezett az ideje annak, hogy mulassunk mindenben magyar arcoi a világnak, amely amúgy is sokszor váilve- régéivé, fölényesen néz le bennünket. Merjünk kizáróan és csakis magyarok lenni — Magyarországon. Mindenekelőtt pedig nyelvünkben. „A magyar nyelv védelmében“ című közleményeinkben számtalan példáját muattuk be annak, hogy közéleti fé. fiaink bes édje, tudósaink írásmódja, az országgyűlés, a napisajtó, a színházi rovatok, a mozrk nyelve, ném&ly társadalmi osztályaink beszédmódja miiyen szöges ellentétben áll nyelvünk eredetiségével s mennyire veszélyezteti ezt. Erre a veszélyre most ezen a helyen hivju-s föl magyar testvéreink figyelmét. Szálló ge lelt: nemzetibb Magyarországot, tnagyarabo Magyarországot, függetlenebb, önállóbb, öncélú, külön, saját arcú, szép magyar világot; ha komolyan akarjuk mindez , akkor legyünk elsóso ban magyarul és magyarán besséiő és író magyarok. Sajnálattal kei! megállapítani, hogy az újabb ryelvdiv^t sem tud megszabadulni a regi bűnöktől. Erre példa az, hogy a le tiport magyarság leghőob és leg- jogosabh vagyát, a bét eszetzőctes felülvizsgálását és módosítását mindjárt „revízió“-nak neveztük el e erre a célra egy, teljesen nem e közi (magyarul: tnlernacio- naas) nevű s.övetke-éd hoz unk léire, a Revíziós Ligái, holuit a vágyai magyarul es sgyutial szabatosabban „beaemóűositas“- nak béliéit volna mondanunk, hiszen ez volt íulejdonkepen az óhaj, nem csupán a ieiüivizsgáiás, azaz tevizió. A Ligának a*uán BekemddOjitó S.övetség lehetett volna az igazi magyar neve. Olykor olykor elszóljuk magunkat igaz-magyar szóval is, mint például „az alapokmány 19. szakasza kifejezetten gondoskodik az alkalmazhafatlan szerződések felülvizsgálatáról“ ; „az olasz kormány a békemódositás mellett foglalt állást“. Miért ne lehetne mindig Így beszélni ? A nemzeti öntudat fellobbanása biztató je! arra, hogy régi bűneinktől megszabadulni akarunk s a mull évtizedek idegen elnyomatásait, óriási nemzed mulasztásait szent, lázas sietéssel pó tolni kívánjuk. Lássunk tehát nyelvünk védelmében is oiyan munkához, mint am [yen a legdrágább kincs védelmére szükséges. Mindenkor csak magyar kifejezést használjunk, ha négyszem Érvénybe lépett a katolikus egyházközségek igazgatásának átdolgozott szabályzata. A püspöki kar októberban tartott őszi érte kezletén jóváhagyta a katolikus egyházközségek igazgatásának átdolgozott szabályzatát, amelynek érvénye 1939 január 1 161 kezdődőit úgy azonban, hogy a már megválasztó t egyházközségi kép viselők és tanácstagok mandá'u mai lejártukig érvényben marad nak. A legközelebbi választásokat már az új szabályzat szerint tartják. Aho! a képvis.eíölesta'et és tanács részlegesen újítandó meg, A cseh köztársaság egyes részei között kuüura tekintetében igen nagy különbségek vannak, Csehország é3 MOiVsorrzág, valamint Szilézia jóval magisabb folu általános műveltségnek örvend, mint Szlovákia egyes rá szti, bár a helyzet itt sem mondható egészen rossznak. A Rutén- földön ellenben a helyzet etekin- teiben is olyan kétségbeejtő, hogy egyenesen azt kell hinnünk; a csehek tervszerűen hagyták meg a rutén népe! íudadanség- ságban és müveietlenségban. A tíz esztendősnél idősebb lakosság soraiban a szorosan vett Csehország terül-tén, a legutóbbi népszámlálás időpontjában, már alig volt írástudatlan elem. Száz közt beszélünk egymással, ba ■ szónoki emelvényen állunk, tanítói székben ülünk, vagy tollat forgatunk. Ne hallgassuk azt, aki beszédét idegen kifejezésekkel „fűszerezi“ akkor, amikor van a fo galom megjelölésére megfelelő magyar kifejezés. Szabadítsuk meg a mi drága magyar nyelvünket minden idegen cafrangtó', minden fattyúhajtástól. Ragyogjon a magyar nyelv a maga eredetiségében és tisztaságában. Erre kell törekednünk, meri erre kötelez bennünket a magyar becsület. Legyünk szívben is, nyelvben is kifogástalan magyarok I Ne szégyenkezzünk idegen kifejezések használata nélkül beszélni édes hazai nyeivün- ' kön. hf. ott a kilépők helyett választanak újakat, a régiek azonban továbbra is megtartják mandátumukat és csak 3 év múlva fog a szabályzatnak az az előírása megvalósulni, hogy az egész képviselőtestület és tanács az áldo’gozntt új szabályzat szerint újul meg. A képviselőtestület megalakulása, továbbá a tisztikar és a tanácstagok megválasztása tekintetében azonban az új szabályzat mindjárt az első ízben érvénybe lépett. Ez a szabályzat Budapestre nem terjed ki. lélek közül csak 1*2% volt az ilni olvasni nem tudók átlaga és példáui a Csehország területén lakó németség sora ban még eny- nyi sem, sőt valamivel kevesebb, mint 10°/». H 'Sonló volt a helyzet Morvaországban és Sziléziában is, aho! az átlag 1*5% ra emelkedett, de aho! az ott t akó néme ség soraiban az Írástudatlanság szintén nem ért el egy egész százalékot. A csehek közölt itt az írástudatlanok aránya más féi szá-alék, a lengye ek között két és fél. A Silovenszkónak nevezett részen az átlag már jóval rosszabb a két előző tartományénál: 8 2 százalék. A németség itt 4 3 százalékos aránnyal vá íj ki, amit a magyarság 5*0 százalékos arányával nyomon követ. A csehszlováknak nevezett elem körében az írástudatlanság foka nagyobb ennél, de még mindig nem több, mint 7 8 százalék, ellenben az oroszok, — rutének, — ezen a részen is nagyon hátul maradnak műveltség tekintetében s nálunk az analfabéták száma 29 7 százalékra emelkedik. Mindez magasan fölötte áll á rutén-földi viszonyoknak. Itt ugyanis a tiz évnél dősebb la- kósságból teljesen írástudatlan minden harmadik, pontosan 30*9 százalék. A németség aránya iit sem rosszabb, mint Szlovenszkő- ban és 4 5 srázalékoi tea?, a magyarság sorsiban már romlik az arány a F« Ívidők nyugati részein lakó magyarsággal szemben, mert analfabétáik aránya már 8 9 százaiéba rúg, jeléül annak, hogy a cseh iskolapolitika a magyar kisebbséget is igyekezett minél jobban elhanyagolni. De a rutének sorsa sokkalta szomorúbb ennél, soraikban itt már 42*4 százalék előtt maradt teljesen ismeretlen a betűvetés tudománya. A férfiak kötött átlaguk 343 százalék, a nők sorában felerész. Egészen feiiünően alakul a zsidóság analfabétáinak arányszáraa az egyes országrészeken. A szorosan vett Csehországban a zsidók közül csak 0*3 százalék volt Írástudatlan, Morvaországban 07 százalék, Szlovenszfróban 19 százalék az arány, a Ruténföidön pedig 14 8 százalék. Már ez is fon mért je annak, hogy a cseh iskolapolitika nyugatról kelet felé haladva, milyen nagy mértékben veszti a: erejéből és mennyire nem vö t hajlandó á tökében oly gazdag éj ku túrájára oly büszke cseh nép áldozatot hozni azért, hogy a kulturszint emelkedése az egész köztársaság területén minél erőteljesebb lehessen és hogy lehetőén egyenletes kuiturszint alakuljon kt. A külpolitika hírei. Paris, január 5. Daíadier u ja és annak kísérő jelenségei meg inkább kiélezték az olasz—franca viszonyt. Tegnap Tuniszban heves o aszeltenes tüntetések játszódtak le és az olasz zászlót is megsértették. A tuniszi olaszos az olasz főkonzultöl kének védelmet, aki a francia helytartónál tiltakozást jelentett be. A londoni francia követ Halifax külügyminiszterrel tanács*OiQtt az olasz kérdésről. Amerikában és Moszkvában nagy izgalommal foganták az új japan kormányt. Moszkva a szovjet—japan feszültség kirobbanásától tart. Washingtonban azt hiszik, hogy J.ipan még etősebben folytatja kínai akcióját, ezért AtneA katolikus egyház-,, községek igazgatásának szabályzata. A csehek tervszerűen kulturátlanságban hagyták a Ruténföldet.
