Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-02-01 / 26. szám
XXII. évfolyam 26. ssAnt. Ara 8 filléi* 1839. február I. Szerda. ÜKsrfcesziöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, II POLITIKAI NAPILAP füs£chenyi*tir 4. t—-----r Telefonsam 128. II Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Elő fizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő,"negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Kedvező hatást keltett külföldön Hitler beszéde. A francia sajtó szerint a beszéd nem vágta el a tárgyalások lehetőségét. Berlin, január 3l. Hitler vezér és kancellár bélfőn este mondotta el nagy érdeklődéssel várt beszédét a birodalmi gyűlésen. Beszéde elején az ausztriai és szu détaföidi németség csatlakozásáról beszélt. Közölte, hogy már januárban elhatározta, hogy megadja az önrendelkezési jogot a tízmillió németnek. Németország ezzel senkit sem támadott meg, csupán védekezett harmadik hatalmak beavatkozása ellen. A birodalom a jövőben sem fogja tűrni, hogy a nyugati hatalmak beavatkozásukkal akadályozzák meg a természeiszerű és észszerű megoldásokat. Hangoztatta a vezér, hogy a mai német állam nem ismer társadalmi előítéleteket, sem társadalmi külön erkölcsöket, majd rátért a kancellár a gazdasági kérdésekre. bogy oil hadsereget állítson fel, hanem hogy gazdaságilag könnyítsen helyzetén. De ha ezt nem is hiszik el, ez nem változtat a helyzeten, mert a 80 milliós nép nem akarja, hogy máskép értékeljék, mint bármely más népet. Gazdaságilag okosabb lett volna Németországgal az észszerűség alapján a gyarmati kérdésekben megállapodásra jutni, mint olyan u ra térni, amely a fegyverkezési nyerészkedőknek talán óriási osztalékot hoz, a népekre azonban súlyos terheket rak. Sajnálatos, hogy a birodalom jövedelmeinek nagy részét fegyverke - • zésre kell felhasználni, de ezen nem lehet változtatni. A zsidókérdésre áttérve megszégyenítő színjátszásnak minősítette, hogy a demokrata államok csöpögnek a részvéttől, de nem sietnek a zsidók segítségére. Tudatában van annak, hogy Németország különlegesen nehéz gazdasági helyzetben van, de a nemzet egységes erővel lépett fel és ezt a gazdasági harcot meg is fogja nyerni. A birodalom gazdasági nehézségeinek oka abban rejlik, hogy tulnépes, egy négyzetkilométeren 135 embernek keli megélnie külső segítség nélkül. Másfél évtizeden keresztül a többi népek kifosztották, óriási adósságok nehezedtek rá, gyarmatok nélkül áll és mégis táplálkozik, ruházkodik és nincs munkanélküli. Hangoztatta, hogy minden népnek joga van, hogy biztosítsa a maga életlehetőségeit, tehát a német népnek is joga van arra, hogy résztvessen a világ feltárásában. A győztes hatalmak magatartása a világháború után épen oiyan észszerűden, mint felelőtlen volt. A német gyarmatok elrablása erkölcsileg jogtalanság, gazdaságilag tiszta őrültség, politikailag pedig olyan hitványság volt, amelyet már együ- gyünek sem lehet nevezni. Egyetlen nép sem születet! nincstelennek vagy birtokosnak, han m a birtokviszonyok a történetin folyamán alakullak ki. A 80 milliós Németországnak nem azárt j van szüksége a gyarmatokra, • A német nép megoldja a zsidókérdést, mert Európa addig nem tud nyugalomhoz jutni, amíg ezt a kérdést el nem intézik. Ha Európában, vagy a tengeren fúl a zsidóknak még egyszer sikerülne a népeket új háborúba keverni, akkor ennek a háborúnak az eredménye nem a világ bolsevi- zálódása, hanem a zsidók megsemmisítése lenne. Hangoztatta Hitler, hogy a nemzeti szocialista állam nem vallásellenes, majd a Külállamokkal való viszony ismertetésére tért át. Angliával a legjobb viszonyt akarja fenntartani Németország és ez a jóviszony minden népnek javára válik. Ugyanez áli Francia- országra. A német birodalom minden szomszédjával jóviszonyl tart fenn. Melegen emlékezett meg a lengyel—német barátsági szerződés ötödik évfordulójáról, majd kijelentette, hogy a Magyarországhoz való szívélyes jóviszony régi kipróbált barátságon és megbecsülésen alapul. Németországot őszinle öröm töltötte el, hogy hozzájárulhatott a Magyarországgal történt szerencsétlenség jóvátételéhez. Örömét fejezte ki, hogy Magyarország csatlakozóit a bolsevistaellenes egyezményhez. Hitler vezér és kancellár tegnap esli beszédével élénken foglalkoznak a külföldi lapok. A belgrádi sajtó szerint a jugoszláv fővárosban megelégedést kellett Hitlernek beszéde, mert ebből az állapítható meg, hogy a németek a becsületes béke megteremtésére törekszenek. A francia közvélemény megkönnyebbüléssel érlesül Hitler beszédéről, amefy nem telte súlyosabbá a helyzetet, hanem inkább kedvező benyomást kelteit. Megállapítják a lapok, hogy a beszéd nem vágta el az utat a közeledés lehetőségétől. Az angol lapok szerint Hitler beszéde után az angol kormánynak az a felfogása, hogy a tárgyalási módszerhez ragaszkodik és hajlandó újabb müncheni értekezleten megvitatni a felmerült kérdéseket. Anglia az utóbbi időben meglehetősen felfegyverkezett és nyugodtan ül le a tárgyalóasztalhoz. A lapok közük, hogy még az éjszaka tanácskozásra üli össze Chamberlain miniszter- elnök Halifax lord külügyminiszterrel és megállapították, hogy Hitler beszéde kedvező. Tulajdonképen Jehér lapot adott át Mussolininak, amelyet a Duce fog kitölteni. Angol pénzügyi körök is megnyugvással vették a németek vézérének szózatát. Az olasz lapok azt hangsúlyozzák, hogy viaszország minden körülmények között Németország mellé áll és segítségére siet. A nemzeti szocialisták német- országi ünnepségeit fáklyásmenettel fejezték be. Hatalmas tömeg vonult a kancellári palota elé, ahol viharosan éltették az erkélyen megjelenő Hitlert, Göringet és Hesst. Hitter birodalmi vezér és kancellár meleghangú táviratot kapott Horthy Miklós kormányzótól, Mussolini olasz és vitéz Imrédy Béla magyar miniszterelnöktől. Gazdatájékoztató értekezlet Kaposváron. Most folyt le a kaposvári városházin a földművelésügyi minisztérium első gazdatájékoztató értekezlete az Aisődunántúli Mezőgazdasági Kamara rendezésében Vitéz Lukács Béla földművelésügyi államtitkár bejelentette, hogy a kormány ebben az évben is 11.000 mezőgazdasági munkást szándékozik Németországba exportálni s ugyancsak igyekszik Franciaországba is mintegy 1000 mezőgazdasági munkás számára munkaalkalmat találni. Kiemelte, hogy a kormány az új földbirtok- politikai törvény végrehajiáii munkálataiban jelentékeny részt szán a mezőgazdasági kamaráknak, illetve a mezőgazdasági bizottságoknak is. Röeck Béla dr. miniszteri tanácsos a termelési kérdések tárgyalásánál bejelentette, hogy a jövőben a JeiieSőség szerint a kisebb gazdákat is bevonják az államilag elismert vetöburgonya- telep akcióba. Ez évben mezőgazdasági kamaránkint 140—140 kisgazda részére nyújt a földművelésügyi minisztérium 100—100 pengős trágyatelepépitésí segélyt. Az értékesítési kérdésekről szólva Bárányos Károly dr. előadta, hogy a kormány hizlaiási hitellel óhajt a hizlalni szándékozó gazdák segítségére lenni. Ugyancsak hitelnyújtással kívánja a keresztény áílaikereskedelmet olyan helyzetbe hozni, hogy fokozott tevékenységet fejthessen ki. Az intézkedések a közeljövőben megtörténnek. A katonai ló- vásárlások a tavasz folyamán megindulnak, amelyek során megfelelő árakat fizetnek a gaz- | dáknak. Kijelentette, hogy semmi i akadálya nincs annak, hogy a baromfi ármegállapításban a gazdakamarák kiküldöttei is résztve- hessenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyöngyös az angol piacon korlátlan mennyiségben elhelyezhető megfelelő áron. Kilátásba helyezte, hogy a sértéséé szarvasmarhaértékesités ellenőrzését is a mezőgazdasági kamarákra kívánja bízni a minisztérium. A különböző gazdaproblémák tárgyalása során felszólalók előterjesztéseire vitéz Lukács Béla államtitkár válaszolt és kijelentette, hogy a földművelési kormány szívesen hozzájárul ahoz, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek a mezőgazdasági kamarák égisze alatt egységesiltesse- nek, ha ezt az elvet a gazdatársadalom önmagában kialakítja. Balogh Viimos dr. miniszteri
