Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-10-23 / 240. szám

1938. október 23. Zalamegyei Újság volna ezek a vidékek a becsato láiuk révén alakult volna ki a magyar királyság, talán jogos volna az elnevezés. Debát erről sió sincs. Ha azonban mi is használjuk ezeket az elnevezése- két, majdnem elismerjok azt, amit ellenségeink állítanak, hogy tudnilik az a bizonyos Szlovákia és Ruszinszkó valamiféle elhatá­rolt, zárt politikai egységek. Pe­tiik hát határaik nincsenek, nem is voltak soha. Sőt az ilyen be­állítás ellen tiltakozunk is „ Min­dent vissza* hangoztatással. Ne­künk nincs Szlovákia, nincs Ru­szinszkó, hanem van Felföld, Felsőmagyarország, ami alatt a Pozsonytól Máramarosig húzódó Kárpátvidéket értjük. Legföiebb tót és rutén vidékekről beszélhe­tünk, de csak úgy, hogy senki elhatárolt területet ne értsen alatta. A Szlovákia, Ruszinszkó elnevezés már mar politikai ha­tárokat tételez fel. A csehek ta­lálták ki a két nevet, hogy cél­jukat annál könnyebben elérhes- ség és, hogy ha arra alkalom kínálkozik, k— amely alkalom most itt is van — ellenségeske­dést támaszthassanak köztünk és a hozzánk visszakivánkozó tótok és rutének között. Az ellensé­geskedés szitására pénzért, hiva­talért találnak eleget a tótok és rutének között, amit a szlovák és rutén kormányok megalakítása eléggé igazol. Ne fogadjuk tehát el, hogy van Szlovensikó és Ru­szinszkó. Keressük a tótokat, de nem találjuk őket. A most folyó küz­delemben mindig csak szlová­kokról hallunk és olvasunk; or­szágunk megcsonkítása előtt pe­dig a magyarságnak nyolctizede sem tudta, hogy szlovákok is vannak a világon, vagy legalább nem tudta azt, hogy a szlovákok a tótok. Mi őket ezeréven át tó­toknak neveztük és, ha valame­lyik tót magyarul beszélt, soha­sem mondta, hogy ő szlovák, hanem megmondotta, hogy tót. Tót testvéreinknek eszükágában sem volt azért neheztelni, hogy mi tótoknak neveztük őket. Dula Mátéval, a tótok elszakadását kimondó tuiőCBzentmártoni gyű­lésnek elnökével utaztam egyszer Ruttkától Prágáig s beszélgetés közben egyszer az mondotta: Hát én, kérem, tót ember vagyok. — Közbevágtam: Hát szenátor tót és nem szlovák? Hogyan le­het ez ? — Mosolyogva válaszolt: Ha tótul beszélek, szlováknak mondom magamat, ha meg ma­gyarul, akkor tótnak. — No lám a főfötói igy beszélt. Miért nem mondjuk mi is most, mint régen: tót ? Ugyan hogy is hangzanék ez: tiróios szlovák, üveges szlovák ? I A pozsonyi vezérpénzügyigazgató tót- és magyarnyeivü rendelkezést tett közzé falragaszokon. A ma­gvar szöveg fölött ez állott: „A Tótföld vezérpénzügyigazgatójáiói. — Nekünk sonasem voltak „szlo­vák“, hanem „tót“ testvéreink, így éltünk ezereveen át egymás mellett és adja Isten, hogy éíjünk is igy még legalább egy ezer esziepdeig. De, bigyje el minden­ki, addig nem melegszünk újra Össze, addig nem teíavériesüiünk megint a tótokkal, amik szlová­koknak nevezzük őket, hazájukat pedig Szlovákiának, Szlovensz- kónak és nem Feísőniagyaror- szágnak. Ne mutassuk, hogy el­távozunk tőlük, hogy komolynak tartottuk valamikor is a trianoni vonalat, most pedig a „szlovák* és „rutén* kormányt. Ne legyünk tótabbak Dula Máténál. Amint nem mondjuk azt, hogy Magyar- ország sokat harcolt a wieni ka­Az augusztusban Keszthelyen megnyílt tejellenőri tanfolyam zá­róvizsgáját most tartották meg az akadémia dísztermében. A főid múvelésügyi minisztérium részé­ről mint elnök, Battha Pál osz­tálytanácsos, az álltenyésztési osz­tály főnöke jelent meg, a szak- oktatási ügyosztályt Csíki László gazdasági akadémiai r. tanár, az OMGE t Konkoly Thege Sándor dr. igazgató, az akadémiát Hau­ser János dr. igazgató képviselte. Jelen voltak még a gazdasági felügyelők, a szarvasmarhate­nyésztő egyesületek igazgatói és A közhasználatú gépjármüvek kötelező szavatossági biztosítását az 1931. évi törvény irta elő. Azóta a magánautók száma jelen­tősen megnövekedett, olyannyira, hogy a rendkívülire nőtt közúti forgalomban a legmodernebb köz­lekedési intézkedések hatálybalép­tetése ellenére is az autóbalesetek száma állandóan emelkedik. A balesetek számának emelke­désével kapcsolatban nő a sérül­tek kártalanítása kérdésének je­lentősége is, aminek gyorsabb és biztosabb lebonyolítása érde­ben Ítélte szükségesnek hét év előtt a töryényhozás a közhasz­mariila ellen, sem azt, hogy: Nyögte Mátyás bús hadát Wlen- nek büszke vára, úgy nem is a szlovákokat, hanem a tótokat, a mi régi kedves testvéreinket vár­juk vissza. hf. az előadó akadémiai tanári kar, tejellenőrök és még többen. A tanfolyamon 25 en nyertek képesítést, akiket a vizsgán jelen­levő szöveiségi igazgatók mind­járt állásba is helyeztek. Ezekre most annál inkább szükség lesz, mert Moson megyében megkezd­ték a községi tejellenőrzést és igy szakszerű irányítók kellenek oda. Még fokozottabb mértékben épül ki a tejellenőrzés a visszacsato­landó területeken, ahol a csehek teljesen lezülleszteiték és tönkre­tették az állattenyésztést. használatú jármüvek biztosítási kötelezettségének elrendelését. Ért­hető, hogy bizonyos körökben épen ezért sürgetik a biztosítási kötelezettségnek a magánautókra való kiterjesztését is. Erre vonatkozóan kérdést intéz­tünk az autóbiztosításban érdekelt egyik biztosító vállalat igazgató­jához, aki azt a felvilágosítást adta, hogy a biztosítási kötelezett­ség kiterjesztésének semmi gya­korlati jelentősége nem lenne, mert a magánautók 90% a min­den kötelezettség nélkül saját ér­dekében igénybe veszi a szava­tossági biziosstást. A ZALAIAK Budapesten a Ceylon kávéházban VII. Rottenbiiler-u. 10 Keleti pu. közelében) találkoznak. Kitűnő konyha Szolid árak Zene Tulajdonos: VAJDA SÁNDOR (Zalaegerszegről) A veszprémi egyházmegyéből. A veszprémi megyéspüspök Kiss István tapolcai plébánost sa­ját kérelmére fölmentette az e»~ peresi tisztétől s helyébe a ta­polcai esperesi kerület esperesé­nek Noé Gyula, nemestördemici plébánost, h. esperesének és ke­rületi tanfelügyelőjének pedig Ledniczky Lajos káptalantóti plé­bánost nevezte ki. A megyés­püspök a káplánok körében a következő áthelyezést eszközölte: Nagy Józsefet Devecserbőí Ka­posvárra, Kalmár Károlyt Szilas- baihásrói Marcaliba, Benke La­josi Karádról Devecserbe, Farkas Istvánt Somlóvásárhelyről Ka rádra, Bozi Sándort Kaposvárról Somlóvásárhelyre, Dorosziai Ist­vánt Káptalanfára, Szőllősy Mi­hályt Szentbékkálláról Szilasbai- hásra, Pék Jánost Káptalanfájá­ról Szentbékkáliára helyzete. Szá­lai József marcali káplánnak a püspök betegszabadságot enge­délyezett. Lukcsics Imre peremar- toni esperesplébános meghalt. A plébánia ideiglenes vezetésével Osztermann Istvánt, az esperes» teendők végzésevei Somlai Am­brus ősi plébános? bízta jmeg a püspök, Frank Jánosi vörsi ki­segítő leniéinek nevezte ki. Esőkabátok, bőrkabá­tok, insbpuckí leden ka­bátok nagy választékban Tóth szabónál* Vizsga után nyomban elhelyezkedés. Nincs szükség az autó­szavatosság biztositási kötelezettségének kiterjesztésére. Honnan hozunk be kendert? A kenderíermés a kedvezőtlen időjárás folytán nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket ahoz fűztek. Es azt jelenti, hogy kenderben nagyobb mértékben szorulunk importra, mim az el­múlt eestendőben. Mindenbépen érthető tehát az illetékes szervek­nek az a törekvése, hogy az ipar folytonosságának biztosítása ér­dekében szükséges kendert a kellő időre előteremtsék és megnyug­vással lehet megállapítani, hogy a2 erre irányuló törekvések máris megfelelő eredményekre hivatkoz­hatnak. Azok a piacok, amelyek az import nézőpontjából leg­inkább számba jöhetnek, Jugoszlávia és Olaszország Elhatározott dolognak lehet tekin­teni, hogy a kendert a következő termelési évre valóban ebből a * két országból szállítják, még pe- dig kisebb mértékben Jugos^láviá-1 bói és nagyobb arányban Olasz­országból. Ennek a megállapodás nak értékét és jelentőségét emel az a körülmény, hogy ugyanakkor, amikor az egyik leghatalmasabb és legvirágzőbb iparág számára a fejlődés eszközeit biztosítják, szo­rosabb nexust teremtenek azzal az országgal, amellyel politikai tekintetben is a legnagyobb ba­rátságban élünk s amelyre min­den tekintetben számíthatunk. By wfS} / — Háziasszonyok! Nem ke­rül pénzbe, mégis a legjobb tésztarecepteket megkapja, ha még ma Kéri a Dr. Oetker-féle világhírű Fényképes Receíkönyvet, amelyet bárkinek ingyen megküld a gyár: Dr. Oetker A. Budapest, VIII. Conti uics 25. Humor. A vasúton mondja az egyik hölgy a mellette ülő urnák: — Legyen szives, tegye be az ablakot, mert kinn nagyon hideg van. Az illető úr szó nélkül becsukja az ablakot, azután kesernyésen igy szól:; ki— lAzt his&j, asszonyom, hogy mostfeinár kinn melegebb lesz ? A városi muzeum újítást veze­teti be. Az előcsarnokban köny­vet tettek ki és minden látogató­nak be kelleti irni a nevét és a látogatásának okát. Az egyik nap mikor felülvizsgálták, hogy kik voltak a múzeumban, e- a beirást találták: A látogató neve: Johan Bluer, kisgazda. A látogatás oka : na­gyon esett az etső.

Next

/
Thumbnails
Contents