Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-10-21 / 238. szám

2. 1938. október 21. Zaiamegyei Újság EwraaanKMawmw netfőnöke rmgyar államférfiakkal folyhatott tárgyalásokat. Diplomá­ciai körűben egyérteimüleg hang­súlyozzák, hogy Lengyelország­nak a magyar követeléseket ille­tően elfoglalt álláspontra, amelyet egyébként Németország és Olasz ország is alátámaszt, égés?. Euró­pában egyre nagyobb megértésre talál. A magyar közvélemény egyébként egyre türelmetlenebbül látja Prága taktikázását és na­gyon könnyen átlátható sakkhu- zását. Ezt egységesen megálla­pítja a külföld diplomáciája is és azt hangoztatja, hogy ezzel a lak tikázással csak Csehország járhat rosszul. Varéó, október 20. Beck kül­ügyminiszter visszérkezett Len­gyelországba. Egyik nyilatkozatá­ban leszögezte, hogy Lengyelor­szágnak a teschsni területek visszaszerzése után nincs egyéb terüleii követelése Csehországgal és hajlandó Prágával felvenni a normális viszonyt. Természetesen ez csak a magyar igények kielé­gítése utánra vonatkozik. Varsó, október 20, Az Express Poranny szerint a lengyel köz­vélemény örömmé! fogadta Beck külügyminiszter romániai útját és n»gy fontosságot tulajdonit annak. A J^p újból hangoztatja, hogy Lengyelország magatartása telje­sen határozott és világos közép­európai kérdésben: ragaszkodik ahoz, hogy a mesterséges állam- képzés hibáját ne kövessék ei mégegyázer, tehát a cseh kérdés­nek teljes megoldást ke l nyernie. A Gazella Polska a cseh válság gaí foglalkozva hangsúlyozza, hogy Európa eme részének teljes átszervezésére van szükség. Len­gyelországnak az a törekvése, hogy a Duna medence teljesen újjá szeivezlesBék, rém csak ien- 1 gyei, de cseh és szlovák érdek­ből fs. Mikor* jön javaslót Prágából? Az olasz lapok úgy írnak, hogy most már Prágának keil Buda­pest számára elfogadható javas­latot tennie. A Lavoro Fascisia megállapítja, hogy az utolsó 24 órában egyetlen lépés nem történt a kibontakozás felé. A csehek szokásukhoz híven húzzák-ha lasztjás a tárgyalásokat és eddig még semmiféle eüenjavaslaíoi nem terjesztenek elő. A csehek egyszer már rajtavesztettek a haloga­tó politikájukon, amikor Karsbad után nem vették komolyan a dolgot. A lapok a leghatározottabban cáfolják azt a francia híresztelést, mintha németellenes csoport akar­na iéiesülni Lengyelország, Ma­gyarország és Románia részvéte­iévé». A Slampa ír kifogásolja, hogy a cseh kormány nem akar ba­ráti szellemben jelentkezni, ho­lott elmúlt 48 órája, hogy erre Rómából, Berlinből és Varsóból figyelmei etést kapóit. A magyai* Kassa. A szigorú haíár> ár és ai os- romáilapot miatt a Felvidékről csak egy-két utas érkezik, de azok is gyalogosan lépik át a határt, mert a vonalösszeköltdés szünetel. Az utasok és menekül tek egybehangzóan áüitják, hogy a Cáehefc a leg brutális ab ban hajt­ják végre az ostromállapot ren delkezéseit. Kassa élelmezésében sú­lyos zavarok állottak be, az üzletekben cukorból, sóból és egyéb közszükségleti cikkekből csak kis adagokat szolgáltat­nak ki, a csehek pedig éjszakán­ként egymásután üritik ki a malmokat és közraktá­rakat és azok liszt és gabonakészletét az ország belsejébe 8?álüljÉk. A rögtöni'é'ő bíráskodás kihirdetése ellenére Kassa házait az éjszakák folyamán teleragasztják „Kassa magyar volt — Kassa magyar lesz“ fel- irásu plakátokkal. Kassán a magyar és cseh diá­kok árö ötí verekedésre került a sor, amelyben 3 cseh diák súlyo­san megsebesült. A c?eh hatósá­gok az adóhátralékokat kímélet­lenül hajtják be és napirenden van, hogy adófizető polgároktól az u cán elveszik órájukat, ék­szereiket adóhátralék fejében. Kassán a premontreiem templo­mába vasárnap behatoljak a cseh rendőrök, mert a hívők a Hirn» nuszt énekelték és ott agyba-főbe verték őket, A magyar közönség elégtéleiadad követel és kiengesz­telésül a templomnak egyházi meg­szentelését. Utazgatnak m „fele“ minisziepek. Prágából jelentik : Tycho töt miniazteremök Durcsánszky igaz­ságügy miniszter és Bacainsiky rutén miniszter Prágában bősz sxabb megbeszélést folyt álak Chaikovsky c»eh külügyminisz­terrel, majd Prágából Münchenbe utaztak, ahol Ribbenttopo biro­dalmi külügyminiszter fogadta őkel. A lót nemzeti tanács elnöke, Sidor szerdán délután repülőgé­pen Varsóba utazott. Komáromban eltiltották s cse­hek a Bocskai sapka viselését. Erre mod a magyarok azzal válaszolnak, hogy nyakkendőt egyáltalán nem hordanak. Kihaj­tod nyakú ingeket viselnek. (r =?> Wimpassing hé- és sárcipő PÁL és INDRA cégnél, Zalaegerszeg A bevonult gazdasági cseléd elbocsátásának korlátozása. A m. kir. minisztériumnak ren­deleté, a rendkivüli fegyvergya­korlatra bevonult gazdasági cse­lédek szolgálati viszonyai tár­gyában. 1. § Azt a gazdasági cselédet, aki a katonai hatóság rendelkezése foly­tán rendkivüli fegyvnrgyakorlatra vonult be, gazdája a bevonulás ideje alatt felmondással sem bo­csáthatja el. A bevonult gazdasági cseléd hozzátartozói megélhetésének biz­tosítása. 2- § 1. Annak az éves gazdasági cselédnek, akinek sem vele élő felesége, sem vele kö.ös hásfar- tásban élő és eltartásra szoruló gyermeke, vagy jogszabály alap­ján eltartandó Leresetképtelen más hozzátartozója (a következők­ben : eltartottja) nincs, a bérét (járandóságéi) — a szegődményes töldjárandóság kivételével — a gazda nem tartozik kiszolgál­tatni. 2. Annak az éves gazdasági cselédnek, akinek legalább egy eltartottja van, a lakást, a sze­gődményes fűtőanyagot és főidet a gazda a szerződés érteimében kiszolgáltatni és ha a cselédnek állattartása van, azt a szerződés szerint juttatni köteles. 3. Az előbbi bekezdésben em­lített járandóságokon felül a szerződés szerint jaró pénzbeli és egyéb természetbeni Járandósá­gokból annak az éves gazdasági cselédnek, akinek legalább egy eltartottja van, a bér (járandóság) felét, akinek pedig egynél több eltartottja van, a teljes bért (já­randóságot) köteles a gazda ki­szolgáltatni. Büntető rendelkezések. 3. §. 1. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedő elzárással büntetedö az, aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy ki- játssa. 2. A pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. 3. A jelen § ban foglalt kihá­gások miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tenozik. Szakminiszíernek az 1929: XXX. t. c. 59, § (1) be­kezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések szempontjából a föidmtvelésügyi minisztert kell tekinteni. Vegyes és záró rendelkezések. 4. §­1. A jelen rendelet kihirdeté­sének napján lép hatályba. 2. A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a rendkívüli fegyvergyakoriatra már bevonult gazdasági cselédekre is. Ha a gfczda a szolgálati szerző­dés alapján többet szolgáltatott ki,f mim amire a jelen rendelet értelmében köteles, azt vissza nem követeidet!. Ma mond Ítéletet a törvényszék a zalai betörőbanda fölött. Csarudsics József, bajai szüle­tésű gonosztevő és bandája fö lőtt most ítélkezik a zalaegersze­gi törvényszék. A hírhedt betörő- bandát, amely leginkább Zaa megyében, a keszthelyi, pacsai, zalaegerszegi, nagykanizsai és sümegi járásban dolgozott, de gyakran átránduitak Vas, Somogy és Veszprém megyékbe is, augusz­tus végén sikerült teljesen ártal­matlanná tenni, amikor hónapokig tartó nyomozás után a kehi dai csendőrsg'g eifogsa a vezért, Csarudsicsoí. Abandának két tagja, Nagy István és Rujsz Béla akkor már a fogházban ült. Csarudsics József, aki megszökött, a csendőrséggel többször érintke­zésbe került. 1937 őszén Gelse határában lőtt rá az egyik üldöző csendőrre, majd ez év augusztus 20-án Garabonc község határá­ban használta pisztolyát, de sze­rencsére egyik alkalommal sem talán. A bandavezér főhadiszállását Tii&jban és Zalaszántón rendezte be. Négy darab Frommer piszto­lya és két másik pisztolya volt. Ezeket részben a til&ji temetőben egy sírban, részben bűntársainál találták meg. A bűnjelek nagy részét s íntén a tilaji temetőben, másik részét a zalaszántói he­gyen, a harmadik részét orgaz­dáinál rejtette el. Az ügynek tárgyalása szerdán délelőtt kezdődőt: és a déli szü­net után este fél 9 óráig tartod, amikor a 18 vádlottat és a tanu­kat hallgatták ki Csarudsics rész­letesen beismerte a betöréseket és lopásokat, elmondotta, hogy a lopott holmikon hogyan osztoz­kodtak es a megmaradtakat hol rejtették el. Arra azonban nem emlékezed, hogy ráiőtt volna a csendőrökre. Az első betörést Dötkön követte el a Takács által készített szerszámokkal, az utolsót pedig ez év augusztus 19-én Esztergályban. Mintegy 74 rend­beli lopást követett ei. Kinallgat- ták utána Nagy Istvánt, Rujz Bélát és Takács Gyulát, a főbünösöket, majd a többit. A kir. ügyész Csarudsics, Nagy István, Rujz Béla, Takács Gyula, Vas Ernő, Rujz Lajos és Rujz Lajosné ellen tartotta fönn a vádat, a többivel szemben elej­tette. Ma délelőtt nem volt tárgya­lás. Perbeszédekre délután 3 óra­kor került sor. Ítélethirdetés es­tére várható.

Next

/
Thumbnails
Contents