Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-19 / 236. szám
Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. fearkesztöség és Baéebeoyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ■ Taleionszám 128. POLITIKA! NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*30 pengő, negyedévre^ pengő. — Hirdetések díjszabás szerint ■■■■■■■■■■Hl A miniszterelnök nyilatkozott a magyaroséit helyzetről. Európa diplomáciája csak a cseh kérdéssel foglalkozik. A csehek ellentéteket akarnak felfedezni az olaszok és németek közötti Nincs kilátás közvetlen tárgyalásokra. A csehek megint taktikázni szeretnének. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a cseh prob’éma jelenlegi állása felől nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának s nyilatkozatában utalt azokra a lépésekre, amiket a kormány a komáromi tárgyalások megszakítása után ai olasz és német kormánynál tett s bejelenti, hogy e lépés hatása alatt különböző országok külügyi hivatalai között élénk diplomáciai tevékenység folyik abból a célból, hogy a magyarlakta területek visszacsatolásának kérdése mielőbb végleges döntésre jusson. Hangsúlyozza a miniszterelnök, hogy minden halasztási szándékkal szemben leghatá- rozattabban fellépőnk, mert a hitegetésből és a taktikázásból már elég volt. Majd igy folytatta : — A türelmet, amelyet tanúsítottunk, ne értse félre senki, mert a nemzet és kormánya feltétlenül el van szánva a magyar igazság kiküldésére. Természetes a lépésünk, hogy az említett két nagyhala- talomhoz fordultunk. Természetesnek azért, mert évek óta szoros baráti kapcsolatok fejlődiek ki e két állam felé, amely kapcsolatok a közös érdekek és a mélyen gyökerező érzelmek komponenseiből tevődnek össze. Ezek a szálak az utóbbi időkben csak erösbödiek, de külön rá keli mutatnom a legutóbbi hetek eseményeire is, a most Magyarország számára is megnyilt jelentős erőgyarapodás útja szintén ezen két nagyhatalom fellépésének tulajdonítható. Az általunk mindig szem előtt tartott erkölcsi tényező csak fokozott mértékben hat abban az irányban, hogy politikánkban minél jobban hozzá illeszfcödés u’ját keressük. Harmadik nagy barátunk, az erőteljes, új lengyel birodalom, amelyet szín tén azonnal tájékoztattunk a helyzetről, máiig számos tanujelét adta rokon3zenvének, barátságának és támogatásának. Ez a politika és erek az érzések résiünkről mindig a legmelegebb viszonzásra találnak. A lengyel hatalom minden sikere és megerősödése osztatlan örömet váltott ki nemzetünk valamennyi fiában, akik mind tudatában vannak annak, hogy a két nemzetnek a történelem tanúsága szerint a közös érdekek és barátság utján kell haladnia. Nemcsak politikai körök, de az egész ország lakóssága a legnagyobb megelégedéssel fogadja a miniszterelnök nyilatkozatát. nem sikerült a kérdést megoldani, ez nem jelenti a tárgyalások kudarcát. Chvalkovszky külügyminiszter tárgyait Tycho szlovák miniszterelnökkel, Durcsánszky, la- csrnszky és Révai rutén miniszterekkel s a tárgyalások a határkérdéssel vannak összefüggésben. A külügyminiszter megbeszélést folytatott a prágai lengyel követtel. Európaszeríe az a vélemény, hogy a magyar—cseh—szlovák kérdésben az iniciativát Mussolini ér Hitler vette a kezébe, akik lépéseket tesznek a mielőbbi kibontakozás érdekében. A két ál- lamférfi igen erős befolyási gyakorol Prágára abban az irányban, hogy ne kelljen a négyhatalmi konferenciát összehívni, hanem vegyék fei újra Magyarországgal a tárgyalások fonalát és igyekezzenek békés utón megoldani a problémát. * Természetesen, ha Prága nem tesz eleget az iiányitó nagyhatalmak szándékainak, akkor Mussolini kezdeményezése alapján sor kerüi a négyhatalmi konferencia összehívására. Szerb* elismerés a magyaroknak. Belgrádi jelentés szerint tudni vélik, hogy s magyar és cseh kormány hozzájárul a tárgyalások újrafelvétdébez ás, bo^y ezzel a tárgyalások diplomáciai utón már meg is kezdődtek. Ezek szerint — mondják oltani politikai körökben — nem is lesz szükség arra, hogy közvetlen „ tárgyalás induljon meg a két nemzet közöli. A Politika cimü lap megjegyzi, hogy a magyarok mindig sokat adtak a becsületre és épen ezért nem kétséges, hogy a mostani tárgyalásokat is becsületesen akarják bevezetni. Mit hajlandó vissza« adni a csehek ? Párisi körök szerint közvetlen tárgyalásokra aligha kerüi sor a magyar—Cäeh kérdésben, mert a magyarok esetleges elégtelen javaslatok mellett nem akarnak újabb huzavonát. ügy tudják, bogy a csehek most már hajlandók lennének átadni a Csallóközt, továbbá Komáromot, Losoncot és Beregszászt. Pozsonyról, Kassáról és a többi városokról, amelyekben szlovákok és ruszinok is vannak, hallani sem akarnak. Ebbői látszik, hogy még mindig nem értik meg a magyar követeléseket : Mindent vissza !, hanem folytatni kívánják a Benes és A csehek ismét vádlottak Az olasz sajió felháborodással tárgyalja a cseh megszállóit területről érkező hireket, amelyek a csehek rémuralmáról és túlkapásairól szólnak. Hangoztatják a lapok, hogy Rómában igen kellemetlenül hatott az a hir, hogy amíg Magyarország nyugodtan várja a tárgy alá soknak újból való meg kezdését, a cseh katonaság a határon lévő magyar járőrökre lövöldöz. Megállapítják, hogy ami a rutén földön történik, az már kész forradalom, amelyben az őslakosság áll szemben a cseh katonasággal. A lapok továbbra is erélyesen támogatják a magyar követeléseket. A Popolo d’ítaliat az Írja, hogy a cseh áliarn a komáromi tárgyalások megszakítása miatt újból vádlottként áll a világ előtt. Benes politikai végrendeletének végrehajtói még meg fogják bán ni, hogy kockára tették országuk fennmaradásának életlehetőségeit azzal, hogy újabb vihart akarnak felidézni Európában. A magyar közvélemény reménykedéseit meg erősitik azok a jó hírek, amelyek a magyar kiküldöttek legutóbbi római és müncheni látogatásai nyomán kiszivárogtak. A magyar mozgósítás. Róma, október 18< Az olasz sajtó megcáfolja azokat a cseh részről történt áiliíásokaf, amelyek szerint Magyarország részé rőt indokolatlan lenne az étrendéit mozgósítás. Az okot erre az szolgáltatta, — Írja a Popo d’Ita- iia — hogy Csehország a maga részéről továbbra is fenntartja a fokozott katonai intézkedéseket és fegyverbe állította embereit. A mozgósítás — mondja a lap — még nem je;ent háborút, de még csak nem is jelent békétlen szándékot. Viasza kell adni a magyarlakta területeket ás úgy, ahogy kielégítették a szudéta német és lengyel követeléseket, ép- ugy nem szabad akadályokat gördíteni a magyar jogos igények elé sem Prága kezd.■ ■
