Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-16 / 234. szám
U. évfolyam 234, uAm. Ara I fillér 1938. október 16« Vasárnap* «wsrkeartögég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Ssécbenyi-téf 4. Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboíy Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjeienik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Aki ismeri a cseheket, az nem jósolhatott sikert a komáromi tárgyalásoknak. A lepén- zell lótokból összeállított és ugyancsak iepénzeit ruszinokkal kibővített „cseh“ delegáció a cseheknek ismert fegyverét használta a magyarok ellen, amely fegyverrel szemben a magyarok képtelenek voltak harco ni. A cseh fegyver pedig nem más, mint a világszerte ismert pimaszság. Egyenlőtlen volt tehát a küzdelem. A pimaszsággal nem mérkőzhetnek aiok a fegyverek, amelyekkel mi szoktunk harcolni: tisztaság, becsület, nyíltság, igazság, lovagiasság. A pimaszság diktálta azokat az ellenjavaslato kai, amiket visszautasítottunk és csak pimaszok lehettek meg azt, hogy & pozsonyi rádióban közvetlenül az utolsó tárgyalás előtt olyan szemérmetlenül beszéljenek, amint beszéltek és azután csörtessék a kardot, amitői ők félnek a legjobban. (Lásd világháború). Ennyiben végezhetünk is ezzel a kintornás nációval; ellenben végtelenül sajnáljuk szegény tót és ruszin testvéreinket, akik megint áldozataivá lettek egy tucat megkótyagosoűott, pénzért és hivatalért mindenre, természetesen árulásra ss kapható vezéreiknek. Szegények még ki sem lábaltak abból a nyomorból, amelybe a húsz év előtti felszabadító vezérek döntötték őket, új vezéreik máris új vermet ástak nekik. Tycho és társai az „önálló“ Szlovákia vezetőinek tüntették föl magukat a világ élő t s ugyanakkor minden cselekedetük kirívóan csillogtatja a csebszlovákismus Káin-bélyegét. Vállalták jó pénzért, zsíros állásért a szerepet, hogy ők alkudoznak a magyarokkal s arra a nazug álláspontra helyezkedtek, hogy a Szlovákia déli határán lakókat az ezeréves magyar politika tette tótokból magyarokká, az a terület tehát a tótokat, közvetve pedig a cseheket illeti. Hej, ha mi ezerév alatt úgy magyarosítottunk volna, ahogyan csehesiteitek a csehek a magyarok, tótok éa rutének között zötf, akkor hire-hamva sem volna ott fent se tóinak, se ruszinnak ! Egyben azonban köszönjük ennek az öszvér- küldöttségnek, hogy elismerte az ezeréves magyar uralmat. Büszkék is vagyunk arra, hogy a Kárpátok medencéjében csak mi tudtunk már ezer évvel ezelőtt egységes,erős áliamot alkotni, s azt tatár, török, német duiás ellenére ezen éven át fönntartani. Mi tápláltuk, mi védelmeztük, kultúrával elláttuk tót és ruszin testvéreinket, akik velünk együtt véreztek szabadságharcainkban éa most: így köszönik meg az ezeréves barátságot! ? Nem, ez nem a (ót, nem a rutén népnek szava, cselekedete, hanem a hitvány cseh nációé, aki . mindig vásárolt magának egy pár j iólot, Kinevelte őket gége nacionalistáknak s őket állította a ví j lág elé, mint — tót népet. Ez ' ellen a pimaszság ellen magának a tót s sz adott esetből folvóan a ruszin népnek tiltakoznia keli. Igen, ezeanek a testvéreinknek, akiket soha semmiféle kötelék nem csatolt Prágához hacsak vezérré feiíoíakodott néhány légpuskáinak, árulónak érdeke nem. A tóinak éi rusz nnak mindig Bu • dapestje volt! A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Komáromban folyt magyar cseh tárgyalások megszakadása következtében előállóit helyzet és -uok a fenyegetek, amelyek még a tárgyalások alatt cseh részről történtek, va’amint a csehek által foganatosított katonai rendszabályok Magyarország ktionai biztonságának fokozása érdekében újabb intézkedéseket tettek szükségessé. Evégbői a honvédelmi miniszter szombaton hirdetményt bocsát ki és ebben iovábbi őt korosztály behívását rendeli el. E korosztályok közül kettőhöz, nevezetesen az 1908 és 1911 -es évfolyamokhoz tartozó hadkötelesek csapadesteikhez már hétfőn, okt. 17-én jelentkezni tartoznak. Magyar politikai körökben megnyugvást kelleti az ország védelmét célzó kormány intézkedés. Hangoztaiják, hogy a további korosztályok behívására múlhatatlanul szükség volt, mert a prágsi kormány fenyegetéseire és Wiest cseh tábornoknak a pozsonyi i ádíóoan elhangzott nyilatkozatára meg kellett adni a választ, másrészt ugyanakkor a cseh kihívással és a cseh-magyar haláron meglett erős katonai intézkedésekkel szemben biztosítani kellett az ország védelmét is. A magyarság soha meg Amikor a (ótok közé is eljutott a hir, hogy a száműzött kirá'y Magyarországba jött, a tó ok ezrével tódultak Kassára a kaszárnyák és az adóhivatal környékére s f? kértíezőaködőknek azt mondották: itthon van a király, most megyünk katonának és fizetünk adót. Kimondhatta-e a nép szabad akaratából, hogy elkívánkozik .Magyarországtól ? Azon a hires furócszenímártoni gyűlésen, amely az elszakadást kimondotta, 92 tói szavazott s azok között 44 i a?, elszakadás ellen ! Ezt a be- | nem bocsátható gyengeségéről tett volna i&uubi zonyságoí, ha Prága fenyegető fellépésére meg nem adja a méltó választ. Darányi Kálmán volt miniszter- elnök pénteken délelőtt a budapesti német követ kíséretében a a magyar kormány megbízásából repülőgépen Budapestről Münchenbe érkezeit. Hitler délután Ribbentrop külügyminiszter jelenlétében fogadta Darányit és vele hosszabb megbeszélést folytatott a csehszlovákiai magyar bizottság ügyében. Darányi ma délelőtt érkezett haza és azonnal felkereste Imrédy miniszterelnököt hivatalában. Csáky István gróf rendkívüli követ, a külügyminiszter belyetteA Magyar Távirati Iroda jelend : A komáromi *árgya!ásQk lezárása utáni kormány-tevékeny* séget illetően már a pénteki napon értesítette a magyar kormány a müncheni egyezmény* aláíró négy nagyhalaimat és Lengyelorcsüíetes tót népet most néhány „vezére“ ismét pellengérre állítja, isméi a világ gyúnyjának teszi H s ezzel úgy leértékeli, hogy erre nem akad példa a történelemben. Csatlakoznak melléjük a ruszin vezérek is, Prága pedig röhög a markába. No persze, mert a gesztenyét a tótokkal és rutének« ke! kapartatja ki a maga részére. Most a négy nagyhatalmon van a sor, hogy beleszóljanak e dolgokba. De bele keli szőlniok a tótoknak és ruszinoknak is — lekenyerezett „vezéreik“ helyett. Ez a válasz meg is történt a további behívásokkal, amelyek szükségességének tekintetében rém lehet nézeteltérés magyar és magyar között. zásábői repülőgépen Rómába ment es Villáid Frigyes kvlrináií követ társaságában látogatást tett Ciano gróf külügyminiszternél, akivei egyórás megbeszélést folytatott. Ezután mindhárman felkeresték Mussolinit, akinél «símért egyoráig tárgyait. Bonnet francia külügyminiszter megbeszélést folytatod a párisi magyar, majd a cseh követte! a magyar cseh kéreésről. A magyar követ kérte a müncheni egyezményt aláirt négy nagyhatalom segítségét. Amint értesülünk, a londoni magyar követ is érintke zésbe lépett az angol kormánnyal. szágot arról, hogy a komáromi magyar—cseh tárgyalások meg- biusuUak. Közölte a magyar kormány egyben azt is, hogy a tárgyalások meghiúsulásának következtében fenntartja magának azt a jogot, hogy az ország érdekei* A Csehek kardcsörtetésétől nem ijedünk meg. A kihívásé"« behívásokkal felelünk. Megbeszélések Berlinben és Rómában. A közvélemény mindenütt mellettünk nyiiátkozik meg. Darányi Hitieméi, Csáky Rómában. se, pénteken a kormány megbl Miit 3?áru»k a nagyhatalmaktól?
