Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-02 / 222. szám
mt. október 2. Vasárnap. Ul. évfolyam 222. szám. Ära 8 fillér BUUfiH'iiiHinr i—a———■ Felelős szerkesztő: Herbely Ferenc. fwkesztöség és ««échenyi-tér 4. kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, ■ ■ == Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Béke. A világtörténelem legszebb háborúja véget ért. Azért legszebb, mert meg eem keidőaöít.. Mindaz az öldöklő esiköz, áruit a legújabb kori technikai fejlődés kitalált, megszámolhaiatlan meny nyiségben állott készen, hogy megkezdje gyilkos munkáját. Néhány óra választotta már el az európai országokat attól, hogy milliószámra pusztuljon az ember s a megmaradó rész nyomorba sülyedjen s megsemsni- «flljön az európai kultúrának, nemzedékek munkájának minden szép és magasztos alkotása. A négy nagy hatalom vezetőinek az utolsó órában győzedelmeskedő önuralma és lelkiismereie megsza- baditotfa az emberiséget a háború véres rémétől. Euiópeszeríe nagy az őröm. Örülnek azok a nemietek, amelyek nem közvetlen érdekből vállalták volna ma- magukra a rettenetes megpróbáltatásokat, különösen örülhetnek a németek, akik háború nélkül szerezték meg mindazt, amit a háborútól vártak és öiüiüuk mi is, mert az európai fegyveres mérkőzésnek a sok egyéni gyász, nyomorúság és szerencsétlenség mellett még ez a mostani kis országunk is áldozatul eshetett volna. Van okunk tehát az örömre. De örömünk nem teljes, a csalódás és kétségeskedés keserűsége vegyül bele. A négy hatalmi értekezlet kezdetén abban reménykedtünk, hogy igazságot kapunk s a magyar kívánságokat a németekével együtt fogják teljesíteni. Ebből a reménykedésünkből váratlan meglepetésként ábrándított ki bennünket a döntés. Németország már október 1 én megkezdheti bevonulását új területére, Magyarországnak nedig három hónapig kell tárgyalnia és egyezkednie Csehországgal a magyar Felvidék sorsáról s a négy nagyhatalom csak az eredménytelen tárgyalások esetén fog végleg határozni. Abban senkisem kélelkedhetik, hogy a tárgyalások eredménytelenek lesznek s végül mégis a nagy hatalmak fognak dönteni, de kérdés, sogy akkor a franciák és angolok megértőbbek lesznek-e velünk szemben, mint most voltak. És mi lesz a három hónap alatt a felvidéki magyarokkal ? Ki védi meg életüket, vagyonukat, munkájukat a csehek elkeseredésétől? És mi lesz a tótok és rutének önrendelkezési jogával ? Nagy érdekeink fűződnek az ö önkéntes visszacsatlakozásukhoz. Ez volna a kezdete a régi Magyarország újra építése felé vezető fejlődésnek s ez állítaná vissza az évezredes közős lengyel-magyar határt, amely sohasem volt elválasztó, henem mindig csak ösmekötő vonsl a két egymásra utalt nemzet köző-t. Da a fő'ok és rutének önrendelkezési joga számukra is hiu st jelentene mostani gazdasági elszigeteltéé gükből és nyomorúságukból. Ilyen aggodalmaskodó kérdések tolulnak lelkűnkbe a béke győzelme fölött érzett általános nagy A müncheni megegyezés után Magyarország örömmel áiíspilja meg, hogy Prága és a szovjet mesterkedései ellenére sikerüli az európai békét megmenteni, de nyomatékosan rámutat ugyanakkor arra is, hogy ez a béke csupán csak akkor lesz tartós, ha nyo- mon követi a jogos magyar kő* vetélések teljesítése. A magyar nemzetnek minden egyes tagja íánforithaiaílánul követeli a felvidéki magyarság ön* hogy a lengyelekkel együtt szigo ruan ragaszkodni kívánunk a kö* vetéléseink teljesítéséhez. Magyar- ország háromhavi váltót adott a cseheknek és ez december 29 én Sejár. Ha ezen időn belül Csehország nem részesíti a magyarokat a siudéta németekkel teljesen elbánásban, Prága fizetni fog. A Prága, október 1. A cseh kormány az alább, hivatalos közleményt adta ki: A köztársaság kormánya pénteken délben a köztársasági elnök vezetésével ülést tartott. A kormány felülvizsgálta a müncheni egyezség minden részletét és döntésében tekintettel kellett lennie azokra a sürgős ajánlatokra, amelyeket az angol és francia kormányok juttattak el hozzá. Felelősségének teljes tudatában a kormány a politikai pártok hozzájárulásával öröm közepette. De, akinek a jogát rém védi hatalom, annak türelemre van szüksége. Az elmúlt húsz esztendő megtanított bennünket a türelemre s nyugodtan várjuk a három hónap leteltét. De nemcsak türelemre, hanem bizalomra is van szükség. Bízzunk azokban, akik a magyar sors föintéiői s abban a két rendelkezési jogát, mert a most még cseh uralom alatt sínylődő véreink nem nevezhetők kisebbségnek, hanem a történelmi őslakók az oda erőszakosan behatolt csehekkel szemben. Ugyanazok a jogok, amelyek a felvidéki magyarságot megilletik, a szlovákokat és ruténeket is megilletik. négyhatalmi értekezleten hangsúlyozták, hogy a magyaroknak és lengyeleknek meg kell adni a teljes önrendelkezési jogot, de ehez Magyarország még hozzáteszi, hogy ugyanez illeti meg a szlovákokat és ruténeket is, annál is inkább, mert ezt Benes már előbb meg is ígérte számukra. arra az elhatározásra jutott, hogy a müncheni határozatokat elfogadja. A kormány abban a tudatban tette ez’, hogy a cseh nemzetet fenn kell tartani és erre más megoldás nem volt lehetséges. A cseh kormány, amikor ezt a határozatot meghozta, tiltakozással fordult a világ népéhez, hogy a döntést a cseh kormány részvétele nélkül hozták meg. A prágai rádió pénteken bejenemzetben, amely igazságunk mellett most is szót emelt. Talán mégis ránk süt három hónap múlva nemcsak a békének, hanem az igazság győzelmének a napja is. A hatalmasak igazsága gyorsvonaton jár, a gyenge nemzeteké gyalogosan, de gyalog is céihoz lehet jutni. Bizzunk benne, addig pedig örüljük a békének ! (S.) lentette, hogy pénteken és szombaton nem ad szórakoztató műsort, hanem félóránkint csak híreket közöl. Sirovy tábornok, miniszterelnök a prágai rádió utján tájékoztatta a polgári lakosságot és a katonaságot az új helyzetről. Minden eshetőséget mérlegelve — mondotta többek közölt — a kormány arra a következtetésre jutott, hogy egy háború a többszörös túlerővel szemben csak katasztrófával végződhetett volna a köztársaságra. Elkeseredéssel állapította meg Sirovy, hogy Münchenben a négy hatalom a csehek nélkfll és azok akarata ellenére döntött (akárcsak Trianonban ellenünk! Szerk.) és beimerte, hogy a köztársaság teljesen egyedül maradt. Vigasztalta azonban a népet, hogy a cseh nép az új hgiárok között sem lesz a legkisebb és leggyengébb Európa államai között. Megnyilatkozott a hadseregparancsnok is a rádióban és a végén megállapította, hogy a cseh köztársaságnak semmi kilátása nincs katonai segítségre, a haderő és a kormány azonban kész ellenállni minden „jogosulatlan" követeléssel szemben. A Magyar Távirati Iroda jelen- ti, hogy jóléríesült berlini jelentések szerint Benes ma délelőtt benyújtotta lemondását. London, október 1. Az angol testőrség és gyalogság mintegy 5—6 ezer tagja elindult szudéta német területre, ahol rendfennA magyarság nem kisebbség a Felvidéken, hanem öslakósság. A csehek busán jelentik be elbukásukat, de ezért mégis tovább kegyetlenkednek. Németország Afrikában gyarmatokat kap A magyar kormánynak az az álláspontja, A csehek bejelentik, hogy a Végzet utolérte őket.
