Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-29 / 295. szám

1938. december 29. Csütörtök, 83H. évfetyem 284. ára 8 fillér ^gtt&esBÉöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, $*idienyi-té* 4. ■■■■■— Telefonszám 128. Iliim ■HII—lliiTTl' I III II I Iliin I Felelős szerkesztő: Herb oIy Ferenc. tmnsm wmammmmmrnmmamm —|M—IHB—Mii POLITIKAI NAPILAP Megjelelik hétköznap a kora déíatáni érákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint A francia—oüasz feszültség. Németország fentartás nélkül támogatja Olaszország legújabb kívánságait. A külpolitika hírei. Páris, december 28 Francia hivatalos foeiyről cáfolják azt a hirt, mintha a:-: olasz—francia helyzet elmérgesedett volna. Ile- tékes helyről közük, hogy a saj- lóban megjelent hírek, mely sze­rint Daladier miniszterelnöknek északafriicas útja demonstratív’ jel­legű lesz éa 23 hadihajó is el­kíséri, nem felelnek meg a való­ságnak. A Figaro értesülése szerint Göring porosz miniszterelnök ja­nuárban ellátogat Rómába, ahol Mussolini m nisztere nőkkel és ■ Ciano gróf külügyminiszterre! I folytat megbeszéléseket. A lap értesülése szerint Néme;ország fenntartás nélkül .bsj^srdó támo­gass Olaszországot újabban fel­merült ki.vállságai elintézésénél. Paris, december 28. A kor­mány elrendelte az olasz határo­kon, valamim Dzsibutjpál és a Szomáli vidékeken a haiárerősi- léseket. A szovjet hadvezetőgég elhatá­rozta, hogy a kdétázsiai szaka­szon átszervezi a hadsereget és új vezetőkei küld oda. Ez az in­tézkedés állítólag ötSíefügg a szovjet—japán feszültséggel. " A ruszinokéi ható? ágok Huszí* .ró! Nagy mi u a 1 y r a k ö t ö z i c k, v m íj í a szlovákok elégedetlenségbe! vette* tudomásul. A szlovák "'ha­tóságok nem nézik jő szemmel a Volisin kormány nagy mihelyi letelepedését és attól tarának, hogy a szlovák—ruszin ellezttáte^ elmérgesednek. Roosiwelt amerikai elnök nyi­latkozata szerint a jővő évtől kezdődően évente 20.000 pilótát képeznek ki Amerikában 9 millió dollár költséggel. A spanyol nemzeti csapatok LerídáSól délre nyomulnak előre. A bevonuló csapatokat a lakos­ság mindenült nagy lelkesedéssel fogadja. Bern, december 28. A Szövel- ségtanács 350 mi lió svájci frank kölcsönt veit fői határvédelmi célokra. London, december 28, A né­met hatóságok a 8 órai munka­időt 10 órára, sőt egyes esetek­ben ennél magasabbra Is emelik. Göringet 8a!bo tábornok meg­hívta Líbiába. A meghívásnak nincs hivatalos jellege, csak vi­szonzás aksr lenni Gösinggel szemben. Barcelona, december 28. A nemzetiek repülői tegnap több bombát dobtak a váróéra. Egy bomba angol hajót talált, amely eisülyedt. Az angol haiőságok az ügyben lépéseket tesznek a nem­zeti kormánynál. Bukarest, december 28. A ki­rály jeieo;;í,w tétetett m gésák a var,uh szerencsétlenségről. Ren* de.kezeit, hogy minden veruion külön fckező legyen. Az elhaltak hozzátarioióik és a sebesültek azonnal kártalanításban részesül­nek, Kiküszöbölik az Idegen szavakat a' liereskedelembő!. Pintér Jenő főigazgató, egye­temi tanár, legújabb nyelvvédő könyve, amelyben a kereskedelmi nyelv magyarságári ii.d>? mozgal­mat, felsorolja azokat a magyar mfikifejezéseket, melyek a?, eddigi idegemiyelvü s avak helyett vol nának alkalmazhatók. Az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség a napokban kü­lön értekezletet tartott az üíle.í nyelv magyarosításának gy^korlaii keresziüiviitléröí, amelyen a kis­kereskedők és ipátOifok képviselői a legmelegebben üdvözölték Pin­tér Jenő mozgalmát s fejezték ki készségüket annak végrehajtására. Több oldalról! felmerült javaslat slapjta elhatározta az értekezlet, hogy megkereséssel fordul a gyár­ipar és nagykereskedelem általá­nos és szakmai érdekképvisele­teihez és felkéri azokat, hogy tagjaik utján a magyar nyelv- használatot elsősorban a gyár­ipari és nagykereskedelmi árjegy­zékekben, áruminiaköny vekben, számlákon és levelezésben vezes­sék be, mert esek ezen az ufón valósítható meg, hogy a kiske­reskedelem és ipar széles rétegei­ben a magyar nyelvhasználat mi­nél gyorsabban én egységesen el­terjedjen, s ezáltal a köztudalb* is átméri je. n Mi lesz ez Egyház sorsa Németországban ? ŐasseegyezteíheiSoC! a namxeti szocializmus a irepesakénystéag^ ? — ioien­berg ssetsatáeié© isi jele utasé m Bt&isa&eti szociaSiaunusi leg­gonoszabb ©ilföíaségéiréí* A Schweizerischer Evanggli- teher Pressedienst (Svájci evan gélikus sajtószolgálat) a követke­zőket Írja: A fend kérdésre Alfréd Rosen­berg egy beszéde ad nagyon vi­lágos választ, melyet az 1938-1 birodalmi kulturnapokon Nürn­bergiben mondott el. Idézzük Ro­senberg beszédét : „Azokra a kérdésekre, melyeket az egyházakkal szembeni állás­pontunk tárgyában különböző oil- dalakrő! hozzám intéztek, a kö­vetkezőket felelem. Hangsúlyozom, hogy vá laszomban egynek érzem magam azzal, amit a Füh­rer erről a komplikált ; problémáról gond I. Vannak nálunk, akik legszíveseb­ben arra vennék rá a Führer!, hogy a katolikus és az evangé­likus egyházakat egyszerűen ki- irts?, mini ati s bo sevista pár­tokkal tettük. Eltekintve átlói, hogy ezeknek a pártoknak eltil­tása nem volt egyenlő a ma»xiz- musnak népünk gondolkod^sáDŐi, érzéséből va ó kiirtásával — ezt naponta érezzük — meg kell gondolni, hogy a katolikus egy­ház nemzetközi helyzete- nagyon óvatos taktikára kényszerű ben­nünket az egyházzal szemben. Minden, az egyház ellen intézett támadás, belejátszik a nemzetközi viszonyokba es meg jobb ,n meg­nehezül arnugyis nehéz helyze­tünket. Hogy a katolikus egyház és vele az evangélikus hitvalió egyház mai alak­jában népünk életéből el kell hogy tűnjék, arról — és azt hiszem, hogy ezt a Führerrel egy értelem- bán mondhatom — telje­sen meg vagyok győződve. Di ha úgynevezett német vi­lágnézetet valló bizonyos csopor­tok vad radi&álizmussal játszanak írásokban, akkor ezeknek az uraknak azt mondhatom, hogy evvel nemcsak a b rodalmí kor­mány tekintélyének ártanak, ha­nem a vérisjiuságot is csak erő- oitik a hívőkben. A nemzeti szocialista világné­zetnek a német ifjúságnál való Keresztülvitelében máris jókora darabot előre futottunk. Ami a katolikus ifjúsági mozgalmakból még fennmarad:, az. nem lehet j más, mint szilánkok, amelyeket i idővel' fel fogunk szippantani, A I Hiüer Jugend szivacs, amelynek i senki nem állhatjellen. Keresztéíiyelienes és zsi dóetknes szellemben fel­épített tantervűnk minden i is«olafokon olyan mérték­ben iőn bevezetve, hogy a felnövő nemzedék már meg lesz védve a fekete szemfényvesztéstől. Gondolják meg, hogy maguk­ban az egyházakban is mü ödnek német férfiak, mim papok, a^ik a nemzeti szocialista világnézetnek feltétlen hívei. Az ő segítségükkel fogjuk az egyház utolsó — elis­merem nagyon esős — állásait is elfoglalni. És még egy nyomós esz­közünk van A gazdasági ny omás. Óvatosan, de an nát rendszeresebben fo gunk itt eljárni, hogy a meg nem nyerhető pap Ságnak a gazdasági erét elvágjuk. Józan férfiak, mint Inniízer bí­boros is — akikben különben még mindig nem nagyeng bízom, — az adott tények nyomása alatt majd mindinkább alá kell magu­kat a nemzeti szocialista vezetés alá rendelni. Máris nagyon nagy eredmény, bogy a német és osiirák pü pö; ök között szafea- d* k vari, amelyet — ezt biztosan remélem — az egész német ka- to icizir.usban el tudunk mélyíteni és evvel megadhatjuk a nemzet* szocializmus leg­gonoszabb ellenségének a halálos döfést. t De nem akarunk abba a In­i' bába esni, amelybe Bismark is esed, mert sz ellenfél ravasz és

Next

/
Thumbnails
Contents