Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-25 / 292. szám

1938. december 25. Zalamegyei Újság II. Egy magyar altruista intézményről. Irta: Kékesy Antal oki. gazda. A Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai R. T. Budapest nyom­dáját egy rendkívül Ízlésesen ki­állított kis füzetke hagyta el az év tavaszán, amelyben az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület irásbau és képben röviden, élve­zetesen elmondja mindazt, ami minden magyar gazdát érdekelhet, az egyetlen színtiszta magyar, agrár biztositó intézetről, a Gaz­dák Biztositó Szövetkezetéről. E füzetke 5. oldalán találjuk a nagy szövetkezeti apostol, gróf Károlyi Sándor arcképét, s mel­lette a következő sorokat: „A Gazdasági Egyesületek -Országos Szövetségének 1898. november 28 án kiküldött nagy- bizottsága 1899. március 3-án a „ Köztelek“ székházban tartott ülésén Károlyi Sándor gróf, a magyar szövetkezeti mozgalom apostola, az 1898. évi katasztro fális jégveréssel foglalkozva a következekép Indokolja meg a biztosító szövetkezet alapításának szükségességét: „Az ország gazdálkodásában szántó-vető gazdaemberek között járván, mélységes fájdalommal töltötte be szivemet a dolgozó magyar nép gazdasági védtelen- sége. Láttam őket lesujtottan a reájuk mért katasztrófába elemi csapás által. Itt nem segit jóin­dulatú rátekintés, itt nem segit ideig-óráig tartó cél javesztett anyagi hozzájárulás, itt csak egy segíthet, az összefogás, mind­nyájunk összefogása a szövetke­zeti gondolat jegyében és szelle­mében. Honom gazdái, nemes férfiak, ne hagyjátok el a nemzet eme árváit!" És e nagyszerű felhívás ter­mékeny talajra talált, mert a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének 1898. november 28-án tartott nagygyűlése Rubinek Gyula által előterjesztett indít­ványra kimondotta annak szük­ségességét, hogy kartellen kívüli biztositó szövetkezet alapittassék. Az előkészítés munkálataira Ze­lensky Róbert gróf elnöklete alatt 16 tagból álló bizottság küldetett ki. A bizottság előmunkálatai íolytán 1899. december 11-én megalakult a Gazdák Biztositó Szövetkezete. E füzetkében tovább lapozgatva büszkeséggel látjuk, hogy a ma­gyar élniakarás, a magyar össze­fogás, szövetkezés, mily életké pessé, hatalmassá, naggyá tud fejleszteni egy üzleti vállalkozást. Látjuk belőle, hogy a becsüle­tes, kemény magyar munka mi­lyen nagyszerű, közhasznú mun­kásságot kifejtő intézményt tud teremteni. Csak megértéssel kell fogadni jószándékát és magyar szívvel-lélekkel melléje állni. Megtudjuk e füzetkéből, hogy a Gazdák Biztositó Szövetkezete hivatása minden megkötöttség nélkül és kartellen kívül altruista alapon és szellemben szolgálni a magyar gazdatársadalom biz­tosítási érdekeit és biztosítási dijszabályzó hivatást betölteni. Az OMGE által kiadott füzetke rendkívül érdekes számoszlopok­ban mutatja be a Gazdák Bizto­sitó Szövetkezete életrevalóságát, nagyszerű fejlődését, amely sze­rint összes ágazatokbeli évi díj­bevétele a pengő valuta beveze tésétől, 1925-től 1937. év végéig 9,887 560 pengőre emelkedett. De a füzetke rámutat arra is, hogy a pengő valuta bevezetése óta, tehát figyelmen kivül hagyja az alapítástól 1924 év végéig kifizetett károkat, tűz, betöréses lopás, baleset, szavatosság, autó, állatágazatban 23I54'586 pengő, jégágazat* an 12297#538 pengő, életágazaiban 4272 634 pengő | kárt fizetett ki. Hogy pedig ma már minden magyar gazda, — de bármily ipari, vagy kereskedelmi vállalat is nyugodtan biztosíthatja bármily nagy vagyonát, vagy bárki életét a Gazdák Biztositó Szövetkezeté nél, azt igazolja a füzetkének az a megállapítása, hogy a Gazdák Biztositó Szövetkezete kárfizetési kötelezettségeire üzletrész tőké­ben, tartalék tőkében és egy évi díjbevételben 23,361.294 pengő fedezeti vagyonnal rendelkezik és ezenfelül kiterjedt vlszontbiz tositással. Minden vidék olyan növényfajtát termeljen, amely viszonyai között a legtöbb és legjobb minőségű termést adja és a termelés a leg­több haszonnal kecsegtet. Ezt a köz- és magángazdasági szem pontból egyaránt igen fontos el­vet nem látjuk megvalósítva vi­dékünk szőlőtermelésével kapcso­latban. Az tény, hogy a noha szőlő, i amikor a bor keresett cikk volt, j a háború alatt és után, magán- gazdasági szempontból hasznos növény volt. Erre a direkttermő szőlőfajtára kedvező helyzet meg változott. A legtöbb termést adja most is, de amikor minőségét a vevő kifogásolja, amikor termeié sével rontjuk történelmi borvidé­keink szőlőművelésének a jőve delmezőségét, akkor eladhatatlan- sága miatt magángazdasági szem­pontból, ez utóbbi miatt nemzet- gazdasági szempontból is káros a termelése. Rendelet Írja elő záros határidőn belül kiirtását és hazai oltvánnyal történő ujratele pitését. Hir szerint az új telepi tésekre a tulajdonos még segélyt is kap. Kérdés, nem lenne e magán­gazdasági szempontból megtele lőbb, ha a noha területeket ki­vonnák a szőlőművelés alól. Köz­gazdasági szempontból előnyös, hisz borból túltermelésünk van. Magángazdasági szempont meg kívánja a jövedelmezőséget. Néz­zük meg, mit hoz nyersen egy hold noha szőlő túltermelés ese­tén. Átlag ad 25 hl bort, ami, ha De a magyar gazdatársadalom megnyugtatására az OMGE szük­ségesnek tartotta rámutatni, hogy a szövetkezeti tagok eddig az alapszabályok 25. § a alapján nemcsak a kifizetett évi dij, ha­nem ennek mégegyszereséig vol­tak felelősek abban az esetben, ha a szövetkezet bevételei nem lettek volna elégségesek a kiadá­sok fedezésére. Most erre a fo kozott felelősségre nincs szükség és igy az 1937 ben megtartott rendes közgyűlés ezt a felelőssé­get megszüntette, az alapszabá lyokat módosította úgy, hogy a szövetkezet tagjainak felelőssége az általuk befizetett évi biztosí­tási dij megfizetésével teljesség­gel kimerül. És megnyugvással látjuk, hogy e nagyszerűen vezetett szövetke­zet dijtartalékainak jelentős része, 7,314.437 P, értékben jól jőve delmező ingatlanokban van el­helyezve. E füzetkét tehát minden ma­gyar gazda szives figyelmébe ajánlom, nézze át érdeklődéssel, s tudom, hogy bizalmába, szere­tjébe veszi e kiválóan fejlődő magyar intézetet. Megtekinthető a Gazdák Biztositó Szövetkezete minden helyi képviselőjénél, köz­ségi jegyzőségeken, gazdakörök­ben. Tanulmányozzuk át a magyar összefogás e gyönyörű vázrajzát. kifőzésre 10—15 fillérért értéke­sül, 300 P bruttóbevételt ad. A kiadást most ne nézzük, de je­gyezzük meg azt, hogy minden munkája arra az időszakra esik, amikor a mezőgazdaság is túl van terhelve munkával és rende­sen, sajnos, a mezőgazdaság lesz elhanyagolva. A szőlőterületek nagy része szántónak nem alkalmas. Ha al kalmas jeone is, mint szántó kevesebbet adna, mint a szőlő. Használható a terület rétnek, le gelőnek, erdőnek. Bármelyiket nézzük, a bevétel nem éri el a noha fenti bevételét. E vidéken a gyümölcstermelés miinőségre a legjobbat adja. Vegyük szemügyre ennek jövedelmezőségét. 8x8 mé­teres kötésben egy katasztrális holdon 80 drb almafa fér el. 10 éves fáról leszedhetünk átlagosan 30 kg almát. A 80x30, azaz hu szonnégy mázsa almatermés 20 fillérrel számítva kilónként, hol­danként közel 500 P bruttó be vételt ad. Tiz évig a gyümölcsös alja szántómüvelésben, később, mint kaszáló oly hasznot ad, ami bőven fedezi a kiadásokat. Ha noha helyett gyümölcsfát telepítünk, akkor a termelési elv­nek magán- és közgazdasági szempontból egyaránt eleget te­szünk. Több bevételhez jutunk, oly terményt produkálunk, amiből nincs túltermelés. Oly minőség­ben, hogy vevőre talál, végül vi­dékünk fejlődő állattenyésztése a megszaporodott kaszáló termése révén nem várt fejlődésnek in­dulhat. A szőlősgazdák ellenvetésére már előre felelni akarok. Évszázadok óta családi foglal­kozás volt a szőlőművelés. Any nyira hozzáidomult a szőlősgazda élete a hegyhez, hogy azt el­hagyni, nélkülözni oly lelki megrázkódtatással járna, aminek következményei a néplélekre ki számithatatlanok. A magántulaj­donba a rendelet nem nyúl mé­lyen bele, hisz megengedi az újratelepítést. Mégis az előzőkben vázolt okok miatt nem lenne-e célszerű a szőlőművelést redu­kálni ? S ha célszerű, akkor ele jét lehetne-e a várható lelki meg­rázkódtatásnak venni? Igen, ha szőlőművelés helyett törpegyümölcsfaművelésre tér át. A törpegyümölcsfa művelése minden tekintetben megegyezik a szőlőműveléssel. A szőlősgazda ugyanazokat a munkákat találja meg, mint a szőlőnél. Csak ezek a munkák nem esnek össze a mezőgazdaság munkáival. Tehát nem kell elhanyagolni a kenyeret adó mezőt! Talán a törpegyü- mölcsfanevelés munkái még na­gyobb művészettel párosulnak, mint a szőlőművelésé. Az egyéni rátermettség itt is ép úgy, vagy még jobban kidomborodik. A lelki kapocs egyén és munka közt megerősödik . . . A sűrűn ültetett törpefák alja kapásműveléssel mellékhasznot ad. A fák kiültetés után pár évre termést hoznak, akár a szőlő. Ápolás, gondozás, megfigyelés, szedés a földről elvégezhető, akár a szőlőnél. Holdankint 4—5 méter távol­ságot számítva 250 darab fa fér el. A termés mennyisége eléri a középtermetű fákét, állandóbb, kiegyenlítettebb az évi átlag. A gyümölcs minősége, mert annak termelése akár egyedileg is meg­valósítható, kifogástalan íe??.- Oly nagy bevétellel számolhatunk, ami a szőlő által adott bevételt három-négyszeresen felülmúlja. Városunk vidékén sok ezer hold kiirtásra, átoltásra, újratele­pítésre ítélt szőlő van. Nagyon meggondolandó, mi legyen e területekkel. Ha az újratelepítésre lesz se­gély, ezt meg kell adni annak idején a gyümölcstelepitésre is, mert ez utóbbival inkább szol­gáljuk a köz- és magángazdaság érdekeit. Válickai. ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖNE ÖNYVTÁR Lord Rothormero-u 5. Újdonságok. Harsányi: Magdolna. Vaszary: Szegény fiatalok. I Buck: Az én édesanyám. Rice : New York regénye. | Grey: Leány a nyeregben. Gross: A furcsa jelvény. Mason: Pereg a dob . . . Roberts: A bosszú árnyéká­ban. ___________________________ Ga zdaság. Telepítsünk a noha szőlő helyébe gyümölcsfát.

Next

/
Thumbnails
Contents