Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-12-25 / 292. szám
1938. december 25. Zalamegyei Újság II. Egy magyar altruista intézményről. Irta: Kékesy Antal oki. gazda. A Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai R. T. Budapest nyomdáját egy rendkívül Ízlésesen kiállított kis füzetke hagyta el az év tavaszán, amelyben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irásbau és képben röviden, élvezetesen elmondja mindazt, ami minden magyar gazdát érdekelhet, az egyetlen színtiszta magyar, agrár biztositó intézetről, a Gazdák Biztositó Szövetkezetéről. E füzetke 5. oldalán találjuk a nagy szövetkezeti apostol, gróf Károlyi Sándor arcképét, s mellette a következő sorokat: „A Gazdasági Egyesületek -Országos Szövetségének 1898. november 28 án kiküldött nagy- bizottsága 1899. március 3-án a „ Köztelek“ székházban tartott ülésén Károlyi Sándor gróf, a magyar szövetkezeti mozgalom apostola, az 1898. évi katasztro fális jégveréssel foglalkozva a következekép Indokolja meg a biztosító szövetkezet alapításának szükségességét: „Az ország gazdálkodásában szántó-vető gazdaemberek között járván, mélységes fájdalommal töltötte be szivemet a dolgozó magyar nép gazdasági védtelen- sége. Láttam őket lesujtottan a reájuk mért katasztrófába elemi csapás által. Itt nem segit jóindulatú rátekintés, itt nem segit ideig-óráig tartó cél javesztett anyagi hozzájárulás, itt csak egy segíthet, az összefogás, mindnyájunk összefogása a szövetkezeti gondolat jegyében és szellemében. Honom gazdái, nemes férfiak, ne hagyjátok el a nemzet eme árváit!" És e nagyszerű felhívás termékeny talajra talált, mert a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének 1898. november 28-án tartott nagygyűlése Rubinek Gyula által előterjesztett indítványra kimondotta annak szükségességét, hogy kartellen kívüli biztositó szövetkezet alapittassék. Az előkészítés munkálataira Zelensky Róbert gróf elnöklete alatt 16 tagból álló bizottság küldetett ki. A bizottság előmunkálatai íolytán 1899. december 11-én megalakult a Gazdák Biztositó Szövetkezete. E füzetkében tovább lapozgatva büszkeséggel látjuk, hogy a magyar élniakarás, a magyar összefogás, szövetkezés, mily életké pessé, hatalmassá, naggyá tud fejleszteni egy üzleti vállalkozást. Látjuk belőle, hogy a becsületes, kemény magyar munka milyen nagyszerű, közhasznú munkásságot kifejtő intézményt tud teremteni. Csak megértéssel kell fogadni jószándékát és magyar szívvel-lélekkel melléje állni. Megtudjuk e füzetkéből, hogy a Gazdák Biztositó Szövetkezete hivatása minden megkötöttség nélkül és kartellen kívül altruista alapon és szellemben szolgálni a magyar gazdatársadalom biztosítási érdekeit és biztosítási dijszabályzó hivatást betölteni. Az OMGE által kiadott füzetke rendkívül érdekes számoszlopokban mutatja be a Gazdák Biztositó Szövetkezete életrevalóságát, nagyszerű fejlődését, amely szerint összes ágazatokbeli évi díjbevétele a pengő valuta beveze tésétől, 1925-től 1937. év végéig 9,887 560 pengőre emelkedett. De a füzetke rámutat arra is, hogy a pengő valuta bevezetése óta, tehát figyelmen kivül hagyja az alapítástól 1924 év végéig kifizetett károkat, tűz, betöréses lopás, baleset, szavatosság, autó, állatágazatban 23I54'586 pengő, jégágazat* an 12297#538 pengő, életágazaiban 4272 634 pengő | kárt fizetett ki. Hogy pedig ma már minden magyar gazda, — de bármily ipari, vagy kereskedelmi vállalat is nyugodtan biztosíthatja bármily nagy vagyonát, vagy bárki életét a Gazdák Biztositó Szövetkezeté nél, azt igazolja a füzetkének az a megállapítása, hogy a Gazdák Biztositó Szövetkezete kárfizetési kötelezettségeire üzletrész tőkében, tartalék tőkében és egy évi díjbevételben 23,361.294 pengő fedezeti vagyonnal rendelkezik és ezenfelül kiterjedt vlszontbiz tositással. Minden vidék olyan növényfajtát termeljen, amely viszonyai között a legtöbb és legjobb minőségű termést adja és a termelés a legtöbb haszonnal kecsegtet. Ezt a köz- és magángazdasági szem pontból egyaránt igen fontos elvet nem látjuk megvalósítva vidékünk szőlőtermelésével kapcsolatban. Az tény, hogy a noha szőlő, i amikor a bor keresett cikk volt, j a háború alatt és után, magán- gazdasági szempontból hasznos növény volt. Erre a direkttermő szőlőfajtára kedvező helyzet meg változott. A legtöbb termést adja most is, de amikor minőségét a vevő kifogásolja, amikor termeié sével rontjuk történelmi borvidékeink szőlőművelésének a jőve delmezőségét, akkor eladhatatlan- sága miatt magángazdasági szempontból, ez utóbbi miatt nemzet- gazdasági szempontból is káros a termelése. Rendelet Írja elő záros határidőn belül kiirtását és hazai oltvánnyal történő ujratele pitését. Hir szerint az új telepi tésekre a tulajdonos még segélyt is kap. Kérdés, nem lenne e magángazdasági szempontból megtele lőbb, ha a noha területeket kivonnák a szőlőművelés alól. Közgazdasági szempontból előnyös, hisz borból túltermelésünk van. Magángazdasági szempont meg kívánja a jövedelmezőséget. Nézzük meg, mit hoz nyersen egy hold noha szőlő túltermelés esetén. Átlag ad 25 hl bort, ami, ha De a magyar gazdatársadalom megnyugtatására az OMGE szükségesnek tartotta rámutatni, hogy a szövetkezeti tagok eddig az alapszabályok 25. § a alapján nemcsak a kifizetett évi dij, hanem ennek mégegyszereséig voltak felelősek abban az esetben, ha a szövetkezet bevételei nem lettek volna elégségesek a kiadások fedezésére. Most erre a fo kozott felelősségre nincs szükség és igy az 1937 ben megtartott rendes közgyűlés ezt a felelősséget megszüntette, az alapszabá lyokat módosította úgy, hogy a szövetkezet tagjainak felelőssége az általuk befizetett évi biztosítási dij megfizetésével teljességgel kimerül. És megnyugvással látjuk, hogy e nagyszerűen vezetett szövetkezet dijtartalékainak jelentős része, 7,314.437 P, értékben jól jőve delmező ingatlanokban van elhelyezve. E füzetkét tehát minden magyar gazda szives figyelmébe ajánlom, nézze át érdeklődéssel, s tudom, hogy bizalmába, szeretjébe veszi e kiválóan fejlődő magyar intézetet. Megtekinthető a Gazdák Biztositó Szövetkezete minden helyi képviselőjénél, községi jegyzőségeken, gazdakörökben. Tanulmányozzuk át a magyar összefogás e gyönyörű vázrajzát. kifőzésre 10—15 fillérért értékesül, 300 P bruttóbevételt ad. A kiadást most ne nézzük, de jegyezzük meg azt, hogy minden munkája arra az időszakra esik, amikor a mezőgazdaság is túl van terhelve munkával és rendesen, sajnos, a mezőgazdaság lesz elhanyagolva. A szőlőterületek nagy része szántónak nem alkalmas. Ha al kalmas jeone is, mint szántó kevesebbet adna, mint a szőlő. Használható a terület rétnek, le gelőnek, erdőnek. Bármelyiket nézzük, a bevétel nem éri el a noha fenti bevételét. E vidéken a gyümölcstermelés miinőségre a legjobbat adja. Vegyük szemügyre ennek jövedelmezőségét. 8x8 méteres kötésben egy katasztrális holdon 80 drb almafa fér el. 10 éves fáról leszedhetünk átlagosan 30 kg almát. A 80x30, azaz hu szonnégy mázsa almatermés 20 fillérrel számítva kilónként, holdanként közel 500 P bruttó be vételt ad. Tiz évig a gyümölcsös alja szántómüvelésben, később, mint kaszáló oly hasznot ad, ami bőven fedezi a kiadásokat. Ha noha helyett gyümölcsfát telepítünk, akkor a termelési elvnek magán- és közgazdasági szempontból egyaránt eleget teszünk. Több bevételhez jutunk, oly terményt produkálunk, amiből nincs túltermelés. Oly minőségben, hogy vevőre talál, végül vidékünk fejlődő állattenyésztése a megszaporodott kaszáló termése révén nem várt fejlődésnek indulhat. A szőlősgazdák ellenvetésére már előre felelni akarok. Évszázadok óta családi foglalkozás volt a szőlőművelés. Any nyira hozzáidomult a szőlősgazda élete a hegyhez, hogy azt elhagyni, nélkülözni oly lelki megrázkódtatással járna, aminek következményei a néplélekre ki számithatatlanok. A magántulajdonba a rendelet nem nyúl mélyen bele, hisz megengedi az újratelepítést. Mégis az előzőkben vázolt okok miatt nem lenne-e célszerű a szőlőművelést redukálni ? S ha célszerű, akkor ele jét lehetne-e a várható lelki megrázkódtatásnak venni? Igen, ha szőlőművelés helyett törpegyümölcsfaművelésre tér át. A törpegyümölcsfa művelése minden tekintetben megegyezik a szőlőműveléssel. A szőlősgazda ugyanazokat a munkákat találja meg, mint a szőlőnél. Csak ezek a munkák nem esnek össze a mezőgazdaság munkáival. Tehát nem kell elhanyagolni a kenyeret adó mezőt! Talán a törpegyü- mölcsfanevelés munkái még nagyobb művészettel párosulnak, mint a szőlőművelésé. Az egyéni rátermettség itt is ép úgy, vagy még jobban kidomborodik. A lelki kapocs egyén és munka közt megerősödik . . . A sűrűn ültetett törpefák alja kapásműveléssel mellékhasznot ad. A fák kiültetés után pár évre termést hoznak, akár a szőlő. Ápolás, gondozás, megfigyelés, szedés a földről elvégezhető, akár a szőlőnél. Holdankint 4—5 méter távolságot számítva 250 darab fa fér el. A termés mennyisége eléri a középtermetű fákét, állandóbb, kiegyenlítettebb az évi átlag. A gyümölcs minősége, mert annak termelése akár egyedileg is megvalósítható, kifogástalan íe??.- Oly nagy bevétellel számolhatunk, ami a szőlő által adott bevételt három-négyszeresen felülmúlja. Városunk vidékén sok ezer hold kiirtásra, átoltásra, újratelepítésre ítélt szőlő van. Nagyon meggondolandó, mi legyen e területekkel. Ha az újratelepítésre lesz segély, ezt meg kell adni annak idején a gyümölcstelepitésre is, mert ez utóbbival inkább szolgáljuk a köz- és magángazdaság érdekeit. Válickai. ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖNE ÖNYVTÁR Lord Rothormero-u 5. Újdonságok. Harsányi: Magdolna. Vaszary: Szegény fiatalok. I Buck: Az én édesanyám. Rice : New York regénye. | Grey: Leány a nyeregben. Gross: A furcsa jelvény. Mason: Pereg a dob . . . Roberts: A bosszú árnyékában. ___________________________ Ga zdaság. Telepítsünk a noha szőlő helyébe gyümölcsfát.
