Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-24 / 291. szám

MXU S9I. itánto Ara 8 füléi* 8938. december1 24, Szombat. Felelős szerkesztő: M e r b o I y Ferenc. Sxsrfeeszfőség és sdaöohívatali Zalaegefúzwg, !| POLITIKAI NAPILAP *BÍefeeayi-tér 4. —— .....■■'■■ Telefonszám 128, li Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Elő fizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nagy viharban terjesztették a Ház elé a zsidéjavaslatet. Az új javaslat faji megkülönböztetést tesz és csak 6—12 százalékos érvé» nyoaffilést enged a zsidóknak- — Külön zsidó választójog. A kormánypárt csütörtökön esíe értekezletet tarfots, amelyen Tas nádi Nagy András igazságügyim- nls2ier ismertete a m- benyúj­tásra ksrüät zsidőjavalafot. A ja­vaslat 'óbb intézkedései a követ­kezők : A javaslat első része an^ nak megáilapitásával fog lalkozik, hogy kiket kell zsidónak tekinteni. A ja­vaslat szerint zsidónak tekintendő minden telivér zsidó és minden félvér zsidó. Nem tekintendő te hát zsidónak az, aki csak egynegyed részben zsidó. A fél vérzsidók közül is kivételt képeznek azok, akik olyan házasságból származnak, amelyet 1938, január elseje előtt kötöt­tek és amelyben a zsidó fél már a házasságkötés előtt megkereszíelkedetí. Az új törvényjavaslat az 1919 évi határi megsziin tette. A javaslat a hadiárraekkel kap­csolatban a fcövofksső kivételeket ismeri el a zsidó* számára. Kivétetnek a zsidótörvény rendelkezései alól azok, akik a világháborúban arany vagy ezüst vitézség! érmet kaptak, vagy pedig olyan vitéz magatartási tanúsítottak, hogy leg­alább kétízben kitüntetés­ben részesültek, vagy ha ötvenszázalékos hadirok­kantak. A javaslat megállapiija, hogy milyen vállalatai kési zsidó- vállalatnak tekinseni. Eszerint zsidóvállaíatoak tekinten­dők azok, amelyeknek tu- lajdonosa, vezetője, vagy vezetőinek többsége zsidó, vagy amelyeknél az értel­miségi munkakörben dol­gozó zsidók száma na­gyobb, mint amennyit a törvény megenged. A javaslat felhatalmazza a belügy­minisztert arra, hogy az 1914 jú­lius elseje után szerzett állampol­gárságokat visszavonja. Feliéüe- nüi visszavonandó az állampol­gárság, ha az iileiö art meg nem engeded utón gzerezte.Az áliampol gárség megvonásával egyidejűén j visszavonandó a néviragysrosi- tá8 is. A választójoggal kapcsolatban a javaslat úgy intézkedik, hogy a zsidók külön országos listán a választások ki­írásától számított 30 na­pon belül választhatnak törvényhozási és képvise­lőtestületi tagokat. Az általuk választott képviselők száma nem lehet több az ösz- fczes képviselők számának 6 szá­zalékánál még abban az esetben l 'em, ha ez illető községben, vagy keiüietben a zsidók számaránya nagyobb 6 százaléknál. Felsőházi tag választás utján zsidó nem lehet. Ágamnál, törvényhatóságoknál, községeknél, közintézményeknél és közüzemeknél zsidó tisztviselő nem lehet. Ez a rendelkezés azokra is alkalmazandó, akik egyébként a hadviseltek kedvez- ményeseuei kö*é tartoznak. Zsidó nem lehet közjegyző,, helyettes közjegyző, hites tolmács, bírósági S'akérö, szabadalmi ügyvivő, becsüs. j Az ügyvédi, mérnöki orvosi, | sajtó, him és színművészeti ka- I marékba 6 százalék zsidó vehető | fel. Ezenfelül tagjai lehetnek mindazoknak a kamaráknak a hadi- érmeket szerzett zsidók, de ezek­nek a Síáma a kamara összes tagjai ssámának 3 százalékát nem haladhatja meg. Ezt a rendelkezést a javaslat i áronnál alkalmazni kívánja, mind- | addig tehát, amig az arányszám ] le nem száll, nem lehet zsidót | felvenni, csak hadiérdemek alap­ján, de ezeket csak 3 százalék erejéig. időszaki, nem időszaki lap felelős szerkesztője, főszerkesztője, kiadója, vagy olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányí­tását megszabja, vagy a szerkesztésben irányitó befolyást gyakorol, zsidó nem lehet. Est alkalmazni kell a hadiérde­mek aiapján kivontakra is. Ugyanezeknek a lapokna értelmi­ségi alkalmazottai ugyanolyan aranyban nem íehetnek zsidók, mint más vállalatoknál. Nem vo­natkozik ez aiohra a lapokra, amelyek fő, vagy alcímben zsidó lapoknak nevezik magukat. A nem magyar nyelvű napilapoknál a miniszterelnök kivételt fehet. Színházaknál igazgató, művészeti titkár, drama­turg vagy olyan alkalma­zott, aki szellemi, vagy művészeti irányítást végez, nem lehet zsidó. Ez vonatkozik a filmszinházekra és a filmgyártó vállalatokra, rőt azokra s személyekre is, akik a filmszínházak n üsorái összeállít­ják. Ez a rendelkezés is kiterjed azokra, aki hadiérdemek alapján kivételben részesülnek. Állami egyedáruság, ha­tósági engedély, vagy egyéb jogosítvány nem juttatható zsidónak és a mai állapotokat öt éven belül i yen irányban meg kell változtatni. A kö?,szállítások az 1939/40. esz­tendőben csak is az összes köz- száilitások 20 százalékának ere­jéig adhatók zsidóknak, de az áilamná), a megyénél és a váro­soknál 1941—42. csak Hz száza­lékban juttatható közszáliiiá^ zsi­dónak, 1943 tói kezdődően pedig csak 6 százalékban. Ettől csak akkor lebei eltérni, ha keresztény vállalkozó nem jelentkezik, vagy lényegesen rossssbb ajánlatot tett. Nem kaphat közszáilitast a-, aki nem a maga neve alatt kér. Iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani zsidóknak, amig ezeknek arányszama 6 százalékra le nem csökken. Ez alól a ke­reskedelmi miniszter kivételt tehet. Magánvállalatoknál értelmiségi alkalmazásban — ideértendők a kereskedősegádek is — sz alkal­mazási arányszam kétszeresében, vagyis 12 százalékban alkalmaz­ható zsidó. Ezenkívül a hadiérmek alapján kivétettek 3 százalékban. Azok­nál a vállalatoknál, ahol 10-nél kevesebb az alkalmazottak száma, csak kettő lehet zsidó, ahol 5 nél is kevesebb, ott csak egy zsidó lehet alkalmazott. Ez az arányszám vonatkozik az illetraényösszegekre is. Az arány­számot 1943. január 1 ig féléven­ként egyenletes arányban kell al­kalmazni. Munkásegyesüieteknek, mun- kásszervezeieknek vezetőségében, intézőbizottságában, tisztikarában zsidó nem vehet részt. A munkaközvetítéssel fog­lalkozó szervezetek tiszt­viselői és alkalmazottai sem lehetnek zsidók, de ez nem vonatkozik zsidó mun- káSBzeivezetekre. Az arányszám végrehajtásával kapcsolatban az elbocsátások a rendes felmondási idővel, legfel­jebb egyévi végkielégítéssel tör­ténhetnek és a javaslat felhatal­mazási ad arra is, hogy elbocsá­tás esetén esetén a nyugdijak is leszállithalők legyenek. A javaslat felhatalmazást ad a zsidók kivándorlásának elő­mozdítására Is és a zsidó vagyo­nok kivitelének rendeled utón való szabályozására. A javaslat adatszolgáltatásra ad lehetőségei és amely vállalat ha­mis adatokat szolgáltat be, ah­hoz a vállalat „saját költségére felügyelőbizíosí küldenek ki. Ezután következnek a büntető- rendelkezések. Ezzel a törvénnyel a korábbi zsidótörvény érvénye megszűnik. A visszacsatolt Felvidékre vo­natkozóan, ha‘szükség van rá, a fö vénytől eltérő szabályokat ál­lapíthat meg a kormány rende­leti utón. Földbiríokpoíiíikai vo­natkozásban a föídbiriokpolitikai javaslat hoz majd megfelelő in« tézkedésekeí. A földbirtokjavaslatnak legfőbb intézkedése as lesz, hogy a zsidó kézben levő birtokoknál 3009 egyéb birtokoknál 500 holdéra felül bizonyos hányad kisbérietek céljaira igénybevenető. Ez a szá­zalék a bírtok nagysága szerint emelkedik 20-tói 50 százalékig. Ezzel kereken egymillió hold főid kerülhet rendezésre. Budapest, december 23. Az igazságügy miniszter a képviselő- ház mai formális ülésén beter­jesztette a zeidójavaslaíof, ame­lyet az ellenzék egy része, főleg a szociáldemokraták viharos eh lentünietésssl fogadták. Az ülés végén a vörösök azt kiáltották a kormánypárt feié : Hitler-cselédek. ÜBagyar—jugoszláv közeledésről írnak a belgrádi lapok« Róma, december 23. Ciano gróf kü ügyminiszter ma reggel visz- szaérkezeit Rómába. A magyar koónia lelkes ünnepléssel fo­gadta. Belgrád, december 23. Jugosz­láv politikai körökben rámutat­nak, hogy a budapesti tárgyalások után most már 135 milliós tömeg áll a Berlin—Róma tengely körűi. Fontos eredmény, hogy Ciano tárgyalásai következtében a ma­gyar—jugoszláv viszony a teljes tisztázás felé halad. A Pravda megállapítja, hogy Budapesten megkönnyítették a magyar—ju­goszláv közeledés útját. A Politi­ka szerint Olaszország középeu­rópai politikája a magyar barát­ságon, a róma—berlini tengelyen és a jugoszláv barátságon épül fel. A Vreme szerint szilárd béke van kialakulóban a Duna-völgyé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents