Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-12-20 / 287. szám
IO». é*foflys»m 887. hém. Ára 8 fiilép M38 december 20» Kedd. Felelő« szerkesztő: H e r b e 1 y Ferenc. ^Ksrktsztöség és $Ntöefe«Hiyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszéni 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint ■mmmccmcec• Egy rohamot intéztek a parlamentben Imrédy Béla miniszterelnök ellen, de az is úgy összeomlott, hogy már szinte feledésbe m^nt. Pedig még egy hónapja since annak. Párthívei közül kerüüek ki a támadók, akiknek mégis sikerült vaismit elérniük. Azt, hogy sz egész or szég elítélte támadásukat» a bér- zenkedöknek majdnem mindegyikét felsióliíoííák választóik, hogy mondjanak ie a mandátumaikról, mert Imrédy Bála semmiképen sem sioigáil arra» hogy munkálkodása elé gátat vethessenek. Aáóa a támadók egymásután hajolnak meg előtte és nemcsak sorra fogadjak el javaslatait, hanem hangsúlyozzák, hogy elismeréssé! tartoznak iránta. Belátják, hogy Imrédy megértette az idők szavát, átérzi a kor széliemét s olyan hala raís munkatempóval indul a szociális új Magyarország feé, amilyenre ma nálunk valóban szükség van. Az ország népe ttrtán fel sem figyelt volna Imrédynek és kor- monyának munkájára, ha ezi a rohamot nem intézik ellene épen azok, akik egészen a rohamig pártjában voltak. A magyar nép örömmámorban úszott a Felvidék egy részének visszakérő ése fölött és ta^én nem is tulajdonított volna örömeben nagyobb jelentőséget Imrédy Ígéreteinek, ha ez a támadás fő: nem hívja figyelmét azokra a fontos felada okra, ame lyekoek megoldását Imrédy Bé’a beígérte. Csak a támadás után ke die mérlegelni az ország népe azt a komoly népi programmot, ame lyel Imrédy jött s egy pillanat alatt átértette annak igazi jelentőségé’. És hallatta szavát az ország r épe. Erre » szóra, az egyhangúan megnyilvánult biza ómra úgy eltűrnek a támadások, mint napsütésre a hópelyhek. Még egyszer próbálkoztak ugyan a kiugrottak interpelláció formájában támadni, de ez annyira gyárrá, annyira vérszegény volt, hogy a nevetsé gességbe fuiadt. És egyre másra kerülnek tető alá a reformok. Senki sem szél már a tempó ellen. Nincs azokban sem hiány, sem felesleg; nincs az elintézés módjában sem voniatotuág, sem gyorstalpa ás. Minden megy rend b?n a maga utján, imrédy álíja a bírálatot, ami eddig c-ak eli&ma rés és dicséret. Mert mindent jó! előkészít, mégha Igatja sz esetleges kü-önvéleményt ás g^vrüléro- san elfogadja az gjánioti médo sitásokat, amelyek a lényeget nem érin ik. Meg a szociá demokraták sem tatainak kivetni valót a javas átokban, sem hiányosnak nem találják azokat. Hogy minden hibát egyszerre kijavítani, minden éideket egyik pillanatról a másikra kielégíteni nem lehet, azt nrnden értelmes ember tudja. A mindenáron való ellenzékieskedésnek pedg még csak a lehetősége sincs meg. Épen ezért kérdi az ország népe: mi oka és mi célja volt a rohamnak ? Felelni lehet erre, habár a komoly idők azt kívánnák, hogy ne legyen erre felelet. Da azért mégis meg keli mondani íz igazat: annak a bizonyos kis pecsenyének a megsütögetése. Ez Budapest, december 19. Ciano gróf olasz külügyminiszter a kormányzó meghívására ma délelőtt Budapestre érkezett. Az olasz külügyminisztert, aki a bécsi döntés alkalmával megmutatta magyarbarát érzelmeit, már SzékeáfcUéc- várort nagy melegséggel fogadták és fokozódott n ünneplés a fő- városbin, A déli pályaudvar és környéke ünnepi zászlódiszt öltött. A téren hatamas tömeg gyülekezeti, a csarnokban pedig az előkelőségek jelentek meg. A kormányzót Jáni altábornagy képviselte. Megjelenlek Csáky István gróf és Teleki Pál gróf miniszterek, továbbá a közélet számos előkelősége. Budapest, december 19. Jaross Andor felvidéki miniszter az egyesült magyar párt lévai gyűlésén erélyes hangú beszédet mondott. Beszéde elején utalt arra, bogy a visszakerült magyarság nem rin ga.ta magát abban a bitben, hogy a visszacsatolással most már mennyországba kerül. Tudatában voltak annak, bogy szegényebb ország keretei közé kerültek és a trianoni Magyarország csak viszonylagos jólétet teremthet. Ezután így folytatta: — Azt akarjuk, hogy a meg- n^yobbodo-t Magyarországon olyan társadalmi bere< d«kedés vsiják uralkodóvá, amely a le he-ő legerősebbé és elienállóbbá fogja tenni elsősorban magát a nemzetet. Azt akarjuk, hogy az új magyar közösség, amely az összeomlott trianoni határ nyomán alakul ki, volt a cél, amit néhány félrekacsintó honmentő el akart érni. Dehát megváltozik az idők és Imrédy ereknek a megváltozott időknek az embere. Est felismerte benne az egész ország, azért állott melléje * azért ítélte és Ítéli el mindazokat a törekvéseket, amelyek Imrédy ellen, az igazi népi politika harcosa elten irányulnak. hf. A vonat az olasz himnusz és a Giovinemi hangjai mellett futott be a pályaudvarra. A vonat ablakában megjelent Ciano grófot dörgő eijenzés fogadta. Kiszállása után előbb a kormányzó képviselője, majd a kormány tagjai üdvözölték. A fogadtatás egyes részleteit sűrűn fényképezték a külügyminiszterrel érkező olasz újságírók. Ciano gróf az előkelőségekkel kivonult a térre és elhaladt a diszszázad előtt. Közben a tömeg kalapot, kendőt lengetve éljenezte. Viharosan ünneoelék a Ducd is. Ciano gróf a Himnusz hangjai mellett szánt au;óba és a Dunspalotáfaan levő szállására hajtatott. olyanná fejlődjék, hogy azon belül lehetőleg egy formán becsüietes kenyérlehetőséget és életviszonyokat tudjunk megteremteni minden dolgozni akaró magyar szamára. — A trianoni Magyarországon még azt !á;juír, hoty a tőke uralma túlságosan ki van fejlődve és nincs szolgálatában annak a szociális szükségletnek, amelyet feltétlenül ki kell elégíteni. Ei a nagy kapitalizmus kétségtelenül olyan pozíciókat lati megszállva, amelyiknek a nemzet egy elemes érdekében te kell om- laniok. Meg ^eil szűnn e annak a bankpoutikának is, amely a bankokat s/abad .ömüves, ntm- letkört 2sidói?.e)lemmíl telid. Le kell omlaniok azoknak a bástyáknak is, amelyeket a mérhetetlen földbirtokok jelentenek. A földreform kérdésében nekünk két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik a mi saját földreformunk, amit könyörtelenül végre fogunk hajtani. A másik szempont a trianoni Msgyaror- szágra vonatkozik. Ili a földbirtokpolitika fejlődése még nem jutóit el addig, hogy egészséges lenne a birtokmegoszlás, szükséges tehát olyan törvényalkotás, ami lebe, övé teszi, hogy a föld annak a kesére jusson, aki hajlandó érte dolgozni. A jövő magyar államnak a munka államának kell lennie. Meg kell szervezni azt az államot, amely a munkavállalás és az elvégzett munka alapján alakítja ki az emberek igazi mértékét. Meg keli szervezni a különböző foglalkozási ágakat is, de nem azért, hogy egymás ellen harcoljanak, hanem, hogy kezet fogjanak és valamennyi fölé oda akarjuk építeni a magyar munkaállam bohózatát A magyar munkást ki kel) ragadni az osztályfelfogás sziikreszabott ketrecéből osztály talanná kell tenni a magyarságot. Lehet, hogy lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ezek radikális szavak, de én a nemzet érdekében elmegyek a radikalizmus legszéléig., mert irt arról van szó, hogy a Kárpátok medencéjében a környező államok különböző polidkai aspirációi közepette meg tudjon állni a magyar nemzet és fel tudjuk fokozni az erejét annyira, hogy magához mél ó államot tudjon feremseni. A nemzetnek és a nemzet vezetőinek meg kell érteniök, bogy a magyar főid nem lehel egyes sserencsefiaké, hanem csak magáé a nemzeté lehet. A mai magyar kormány át van hatva veknek a problémáknak súyáiól és fokról-fokra kívánja megvalósítani mindazt, amit itt elmondottam. Vannak még felfogásbeli különbségek az egyes partos közöd, de állíthatom, hogy aki a jövőöen a magyar politikában tényező akar lenni, aki a magyar sors irányításában szerepet afcar vállalni, annak ezt a poiiiíkai programmot alá kel írnia. Jaross Andor vasárnap Érsekújvárod is nagy beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a jövőben » legnagyobb hrtóerő, ái- h mformáló tényező a nemzeti közösség fesz. Európában már minden nemzet megteremtette vagy meg akarja teremteni azt az O'ganikui erői és szervezettséget, amely alkalmassá tesH a nemzeti közösséget, bogy bármely pillaLelkes ünnepléssel fogadták Budapesten Ciano olasz külügyminisztert. Jaross miniszter erélyes beszéde a zsidókérdésről és a földkérdésről.
