Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-16 / 284. szám

Felelős szerkesztői H e r b e 1 y Ferenc. I938> december* 16. Péntek. KXI« éwf&ffsns 284. fixám. ára 8 fillér ísferkeaztőség és sísfic&enyi-téf 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Teleionszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban “T ákban | Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A Vasgárda. Annak a kegyetlenségnek a Isi- rére, amellyel a román királyi diktatúra leölede a Vasgárda be- börtönxött vezéreit, a magyar sajló egy része is sieted elküldeni a részvét beiűkoszoruit az áldozatok ismeretlen sírjára, a távoli rab­temetőbe. De nemcsak részvét, hanem rokonszenv és elismerés is szállód feléjük, mintha a ma­gyar szellemmel rokon eszmékért haltak volna meg Erre a rokon- szenvre nagyon érdemedének, mert a gyilkosságokat nem gyil­kosaik, hanem ők kezdették el, de különösen érdemedének a magyar nemzet gyászlobogóira, mert legtöbbet a magyarság el­len véledek. A Vasgárda, ez a veszedelmes, pusztító ifjúsági, szervezett, akkor született meg, amikor a háborús összeomlás Erdélyt elszakította az anyaországsói. Később nőtt fel hatalmas szervezetté, de akkor született meg. A román kormány a kiüidöiöU magyar értelmiség pótlására, az el nem buj- dosottak visszaszorítására és új magyar értelmiség fej­lődésének elfojtására ezrével hozatta le a havasok lélvad né­pének gyermekeit az iskolákba, akiknek a vérében Hóra éő Kioska pusziló tüze izzót. Ezeket kellett müveit európai emberekké, nem zed vezérekké rövid idő aíalt ki­nevelni. Nem sikerűit, de leli be­lőlük Vdsgárda. Az iskola nem szelídítette meg erkölcseiket, ha­nem tovább vadiioiia. Olyan em­bereket áditott eléjük mintaképül, akiktől nem emberszeretefeti, ha­nem gyűlöletet, nem munkát és alkotást, hanem pusztítás; és rombolást tanultak. A román nemzetnek is vannak tudósaik, közlőik és művészeik, de nem ezeknek, hanem Horának, Kios- kának, Jankunak és Aktízeniyének példájára buzdították őket, akik váró-ok és faivak felégetésével, kirablásával, a véd elen magyar lakosság kiirtásával vonultak be az oláh Walihalláöa. ki interna tusokat, ahol az ország költségén nagy bőségben éltek, raig a ma­gyar ifjúság nyomorogva tanult, ezekről a „nősök“'rőt neveztek e! s az ulcafsliratok, emléktáblák is folytonsan ezeknek a nevét kiál­tozták a fülükbe. S ezeket ma­gasztalta elődük kedyes mesterük is, Jorga, a?g Európasíerte hírhedi lörténeiemhamití ó. A gyilkosok kultuszában fel- nevelkedett oláh ifjúság türelmet­lenül várta azt az időt, amikor a cselekedetek terére léphet. Anyagi gondja nem volt, mert gondos­kodok róla az állam, tanulmá­nyaival nem iörődöít s teljesen a poii izálasnak élt. Az egyik egye­tem, amikor már nagyon meg- 8oka)ta ezt az állapotot, kimon­dotta, hogy kizárja azokat a hall­gatókat, akik négy év alatt egyet­len vizsgát sem tesznek, de a fenyegetésnek nem sok eredmé nye lett. Amilyen hanyag volt íz oláh ifjúság tanulmányaiban, ép­pen olyan szorgalmasan készült nemzed missziónak véd terror- cselekedeteire. Erejének megmu- togatására diákkongresszusnak ne vezett előzetes hadgyakorlatokat tarfolt a magyar városod bin, ahová eures tömegben vonult fel küiönvonaton ingyen jeggyel. Min­den egyes diáfekongresszus vere kedésekkel, kirasatbezúsásokkal, fosztogatásokkal és tekintélyes számú kifizetetlen vendéglői szám­lával irta be az oláh diákságnak nevét a magyar iakósság emlé­kezetébe. Az oláh sajtó nevetve vett tudomást dédelgetett fiatal­ságának viselkedéséről és hasáb­jairól elismerés, dicséret, buzdí­tás szállód feléje, a hatóságok pedig elnézték, sőt segítették és támogatták garázdálkodásait. A sikerekkel, dicséretekkel és támo­gatással arányosan növekedett a Vasgárda önérzete, politikai szen­vedélye és hatalomra törekvése. A kormányon levők csak akkor vették észre, hogy minő tüzeket élesztettek, amikor a vasgárdiaták ellenük indították meg a hatalom erőszakos megszerzésére hadjára­tukat s oláh egyetemi tanárokat és minisztereket kezdtek lelövöl­dözni. Ekkor következett el ve­zéreiknek bebörtönzése, majd pe­dig legyilkolása. Nemzeti ideál­jaiknak, a magyarok ellen fellá zitoíi, majd pedig a tömeggyil­kosságok miatt a gyulafehérvári várban kerékbetört Horának és Kieskának sötét végzete teljese­dett be rajtuk. Mindenesetre némi emberi szá­nalmat kelt ennyi félrenevelt fiatal életnek a kioltása, de azért ma gyár embereknek nem kel! miat­tuk gyászfáiyoít kötni a kalap­jukra, mert ők voltak az erdélyi magyarság legnagyobb ellenségei s győzelmük az ottani magyarok teljes kiirtását eredményezte vol­na. Azoknak, akik idealista hő­sökként gyászolták meg őket, csak az a mentségük lehet, hogy nem ismerték a vasgárdát, vagy talán ismerték s hangos részvé­tükkel a vasgárdista erkölcsöknek és módszereknek akartak sorom­pót nyitni ? Nem hihető, de nem is volna eredményes az ilyen kí­sérletezés. A magyar közélet so­hasem sülyedhst annyira, hogy a Vasgárda szelleme itt otthonra találjon. (S) Megalakult & Házassági Tanácsadó intézet. A Magyar Családvédelmi Szö­vetség házassági tanácsadó inté­zetét szerdán délután adták át rendeltetésének. A külföldön oly széleskörű működést kifejtő in­tézmény Magyarországon eddig csupán Újpesten működött, de olt is cmk egészségvédelemmel foglalkozott. A Családvédelmi Szövetség külföldi mintára — a legcélszerűbb formában igyeke* zett a Házassági Tanácsadó In* tézetet létrehozni. Az intézmény hivatásáról a szövetség ügyvezető igazgatója nyiiai&ozoU a sajó képviselöinak és a többek közöd a következőkben jelölte meg an­nak rendeltetéséé!. — Igen divatos kérdés mosta­nában a házasság előtti tanács­adás, azonban szövetségünk en néi tovább kíván menni, mer! a jegyesgég előtti vizsgálatokat és tanácsokat is népszerűsíteni sze­retné. A házasság előíií tanács­adás ugyanis már legtöbbször elkésett... — Az újpesti tapasztalat sze­rint a népesség bizonyos rétegei­ben a házasságkötés előd az em­berek körülbelül 40 százalékban vadházasssgban étnek ás gyakori a gyermekáldás is. Az igazi meg­előzés tehát csak a jegyváltás előtti tanácsadás lehet. — Az intézet foglalkozik ifjú ságvédelemmel, jegyváltás előtti tanácsadással, házasságkötés előtti vizsgálattal és házzsságalatli ta­nácsadással is. Négy ágazata van ennek az intézménynek: lelki és különleges tanácsadás, jogi ta­1 nácsadás, fajegészségügyi tanács­adás és sexuáüs tanácsadás. — A házassági te nácsadás szé les néprétegeknek áll rendelke zésére. Lelki tanácsadást min denki számára — fiatalnak, öreg nek, nőknek és férfiasnak egy aránt — díjtalanul nyújt orvosi tanácsadást azonban kizárólag a szegénysorsuaknak. Reméljük, hogy ez a Magyarországon egé­szen újszerű intézet a caaládvé- deímnes, a népesedés védelmé­nek igen érjékes eszköze iesz. üagy hideg fenyeget. Egyes híradások szerint Orosz­ország feldől fagyhullám közele­dik, amely az Ura! hegységtől a Kárpátok irányában vonul. Az Ural vidékén a hőmérséklet már 50 fok a fagyási ponton alul. Magyar—olasz barátság. Róma, december 15. Ciano gróf olasz külügyminiszter ma­gyarországi látogatásával élénken foglalkozik az olasz ssj^ó. A la­pok azt írják, hogy a látogatás alkalmával módjában lesz ^Ma­gyarországnak kimutatnia az olasz nemzet melleid kitartását abban az esetben, ha annsk megnyilvá- nisásra szükség íenne.|A lapok szerint Magyarország szivveMé- lekkel küzd és kitart Olaszország igazságos követelései mellett. Megint nyertünk egy községet. Léva, december 15. A magyar- cseh batármegállapitó bizottság Szántó községet, amely savanyu- vizforrásairői nevezetes, Magyar- országhoz csatolta. A japán légihaderő parancsnoka katolikus lett. Tokugawa tábornok, a japán légihaderök főparancsnoka a mi­nap országos feltűnési kelteti; azzal, hogy a katolikus egyházba lépett és megkeresdelkedett, A repülőtábornok ősei a múltban a katolikusok legvéresebb üldözői között voltak. A képviselőház ülése. Budapest, december 15. A képviselőház mai ü ését Darányi Kálmán elnök 10 órakor nyitotta meg. Folytatták az OTBA javas­lat vitáját. Béldy Béla arról szó­lott, hogy azokat a tisztviselőket, akik már más biztosító intésetek­nek a tagjai, nem lehet arra kényszeríteni, hogy az OTBA tagjai legyenek, Reményi Schneller pénzügymi­niszter azt válaszolta, hogy erről a végrehajtási utasításban törté­nik rendelkezés. Ezután ráiéríek az ipari , bá­nya- és kohóüzentekben alkal­mazottak biztosítási ügyére. Az előadó uíán Propper Sándor be­szélt. Elfogadja a javaslatot, mert ez az első lépés a szociális gondoskodás terén, amelyen sok* kai többe! teszünk, mint a kül­földi államok javarésze. Utána Peyer Károly szólott a javaslat­hoz. Lapzártakor az ülés folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents