Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-15 / 283. szám

Felelős szerkesztő: Herb oly Pereic. Bsuterfftséf és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, 1 POLITIKAI NAPILAP I Előfizeti árak: e*jr hónapra: 1*80 pengő, aegyed- Mohayi-tér 4. _ Telefonizám 138. II Megjelenik hétköznap a ken áélatáai érákhaa I évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Új n zinnel lett gazdagabb a múlt héten a magyar parlament: a Felvidék erdökeszoruzta bércei­nek szilével, friss zöldelésével, amelyet még a tél fagya sem tud megfakitani. A magyar élet gazdagabb lett a csallóközi, má­tyásföldi rétek, a gömör- szepesi ércbegyek és a Verbovina lejtői­nek édes bús illatával, történelmi levegőjével, amit évszázadokon át szívtak a közös haza földjén békés együttélésben magyar, szlovák, rutén és német ősök. A magyar parlament szép gótikus termében új hang csendült bele a sokszor meddő pártharcokba és egyéni vitákba sülyedt üléseken: a Fel­vidék hangja. Igen, visszajött és most már eiválasztbalatian kötelékben él a Magyar Szent Korna uralma alatt £szak magyarsága, a Csák Máté népének, Rákóczi talpasainak uno­kái s a felvidéki udvarházak bé­kés magyarjai, dolgos, szabad- ságszerető nép, ameiy évszázado­kon át hiven őrizte a szent ha­gyományokat. — Mert hiába mondotta Sztranyavszky kegyel­mes úr. minden pohárköszöntök legnagyobbja, a magyar parla­mentben, bogy a Felvidéket csa­tolták az anyaországhoz, de nem szabad elfelejteni, hogy volt idő, amikor Magyarország csupán az önálló erdélyi fejedelemségből és a Felvidékből állott. Amikor a német és török veszedelmek kö­zött, a vallásháborúk alatt pár­tokra és felekezetekre szakadt magyarságnak egyetlen mentsvára és fellegvára a Felvidék volt. Ami­kor az idegen járom alatt nyögő Alföld és Dunántúl onnan várta a szabadulást. És a Felvidék nem feledkezett meg a Szent Korona országainak többi részéröl sem, ahogy azóta, hogy a trianoni békeparaocs elszakított bennünket, mi sem feledkezhettünk meg a rabságban sínylődő testvérekről. Sajnos, voltak magyarok, akik­nek állampolgárságához, sőt ma­gyar származásukhoz kétség nem fért, akik azonban pohárköszön- tökben kimerülő hazafiságukkal többet ártottak a megszállott te­rületek magyarságának, mint hasz­náltak. Ezek a jó állásban üldö­gélő vesérkedö magyarok soha­sem érezték az üldözés, az el­nyomatás keserveit a ugyanezek azok, akik most, amikor a Felvi­dék visszakerült az anyaország­hoz, ünneprontók voltak. Vezérük a nehéz követ itt jobban elvetette, mint gondolta a a Felvidék kép­viselőinek a parlamentbe való bevonulásakor már ezek is érez­ték, hogy tárt izivvel kell fogadni a magyar testvéreiket. Az embe- rebb embereket, a magyarabb magyarokat. Nekünk, névtelen magyar mil­lióknak, milyen öröm volt a Fel­dik hangját hallani. Friss magyar hangot, tele szociális felelősség­tudattal a magyar népközösiég alázatos szolgáltával, amely tiszteli az ezeréves magyar al­kotmányt, de az alkotmányvéde­lem hangzatos jelszava alatt nem hajtandó óliberális népvezéreket egy pillanatra sem szolgálni. Milyen jó volt ezt hallani Jsross Andor Ipolysági beszédében, amely visz- szaparancsolta a marxista öreg vezérek felajánlkozásait az egész­séges gondolkodású felvidéki ma­gyar munkásságnak. Értsék meg végre ezek az elaggott és a régi dicsőség almáján rágódó szociál­Az olasz kamara legutóbbi ülése a világ érdeklődésének elő­terébe hozta a tuniszi kérdést, különösen pedig azt, hogy milyen nemzetiségek élnek ott. Tunisz 1881 ben került francia uralom alá. Területe 48*3 ezer négyzetki- lóméter (valamivel nagyobb mint, Dánia vagy Észtország és az 1936. évi s ámlálás szerint 2,608.513 lakósa van. Ebből euró­pai — .nem benszülött* volna a helyesebb meghatározás — 213.215. Bens’üilött 2,395.108 éspedig 2,235.623 arab, 59.485 zsidó. Az európaiak közül 108.068 francia (nem siámitva ide a had­sereg és flotta személyzetét), 94.285 olasz, 7.279 máltai, 323 Budapest, december 14. A képviselöbáz mai ülését 10 óra­kor nyitotta meg Darányi Kálmán elnök. Molnár Imre beterjesztette a Ház bizottságainak jelentéseit, majd a keresethalmozási javas­latra kimondották a sürgősséget. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadták a köztisztviselői korpótlékról éa családi pótlékról szóló törvényjavaslatot, amelyet átteiznek a feisöházhoz. Az OTBA kiterjesztésére vonatkozó javaslat tárgyalásához elsőnek Bródy Er­nő szólalt fel, aki visszapillantást vetett a társadalombiztosítás múlt­jára és megállapította, hogy az állam nem járul hozzá semmivel a biztosításokhoz. A»rválfalvi Nagy lalván örömmel üdvözli a javaslatot éa elfogadja. Reményi Schneller Lajos pénz­demokrata vesérek, hogy a ma­gyar munkásság, a mi édes vé­rünk, nem a marxista isidósig kiszolgálója él, hogy az elbolon- ditáinak egyszer s mindenkorra vége Magyarországon. A parlament megfriasült leve­gőjében fog hozzá a magyar tör­vényhozás azokhoz az újítások­hoz, amelyek egy keresztény, nemzeti és szociális nagy Ma­gyarország megalapozására szol­gálnak. Akik az új légkörben nem érzik jói magukat, azok hagyják ott a törvényhozás termét. Senki sem siratja meg őket. Nemzetiségek Tuniszban. spanyol, 454 görög és a többi egyéb nemzetiségű. Tekintetbe- véve, hogy a máltaiakat az ola­szok szintén magukhoz számítják, ki lehet mutatni az olasz elem többségét. Még inkább áll ez a fővárosra Tuniszra. Itt a 219*578 főnyi népességből 93.356 arab, 27.345 zsidó. Az európaiak közti 49.787 olasz, 4 899 máltai éa csak 42.678 francia. Az iskolás gyermekek száma 92 929. Ezek nagyrésze bennszü­lött, 42 471 arab és 12.552 zsidó gyermek jár iskolába, a 23.839 francia mellett azonban csak 9906 olasz van és 1.015 máltai. Az olasz állam maga is tart fenn iskolákat honfitársai részére. ügyminiszter válaszolt a felszóla­lásokra és bejelentette, hogy a lelkészek felvételének az OTBA kötelékébe egyelőre nehézségei vannak, majd kérte, fogadják el a javaslatot. Tildy Zoltán a földmunkások és törpebirtokosok betegbiztosítá­sát kérte. Több felszólalás után a pénzügyminiszter bejelentette, hogy már eddig is félmilliót pót­hitelt nyújtott az OTBA-nak és ezt a jövőben még tovább fokoz­zák. A javaslatot ezután általá­nosságban elfogadta a Ház. Ezután áttértek az interpellá­ciókra. Drózdy Q-yöző a közmunka- váltaágról, Payr Hugó az utcai tüntetésekről interpellált, ame­lyekre vonatkozóan Imrédy mi­Imrédy miniszterelnök a kópviselőházban vissza­utasította azt a vádat, shogy töntetóst rendeztetett maga mellett. niszterclnök megjegyezte, hogy erre csak akkor válaszol, ha a többi, ilyen irányú interpelláció ii elhangzott. Rács Kálmán a miniszterelnök által éa mellette megrendített romboló hatású utcai tüntetések és önpropaganda eilen beszélt interpellációjában. Beszédét ál­landóan gúnyos megjegyzések kitérték. Darányi elnök kétiz- ben is rendreutasitotta. Imrédy miniszterelnök válaszá­ban kijelentette, hogy semmiféle tüntetést nem rendezett és nem rendeztetett maga mellett. Amikor értelült az utcai tüntetésekről, a belügyminisztert kérte azoknak beszüntetésére. Az ifjúság kül­döttségét fogadta, de azért, hogy minél előbb hazatérjenek. A rádiót sem használta fel so­hasem maga mellett propa­ganda céljaira. A Felvidékhez kellett szólania a rádióban. Párt- politikai célokra sohasem vette igénybe a rádiót. A miniszterelnök válaszát sem Payr, sem Rácz nem vette tu­domásul. Rácz további beszédét nagy zaj, lárma, közbekiáltások kisér­ték. Utána Hubay Kálmán be­szélt. A külpolitika hírei. A lengyel távirati iroda jelenti Varsóból, bogy Húsz ton nemzeti mozgalom indult, amely a cse­hek ellen irányul. Követelik a cseh tisztviselők elbocsátását. A Ruténföldröl 2000 munkás in­dult el Németországba. A Rutén­föld «hivatalos nyelve és oktatási nyelv is ukrán. A magyar nyel­vet a Volosin kormány rendelet« egyáltalában meg sem említi. London, december 14. Cham­berlain angol miniszterelnök a sajtószövetség ebédjén hosszabb beszédben ismertette kormánya külpolitikáját. A miniszterelnök hangoztatta, hogy az angol és a német nép egyformán el van tö­kéivé, hogy soha többé nem vi­sel egymással háborút éa a fel­merülő vitás kérdéseket tanács­kozással intézik el. Hangsúlyozta még, hogy Anglia fegyverkezése egyáltalában nem jelenti azt, hogy háborúra készülnek. Az angol nép szilárdan reméli, hogy a fegyverekre nem lesz többé szükség. Anglia mindenkor haj­landó a józan ész szavára hall­gatni és mindent elkövet a né­pek boldogulása érdekében. Chamberlain kijelentette, hogy nem kötelezte magát arra, hogy viszály esetén Franciaország mel­lett fegyverekkel segédkezik. Ha­lifax angol kfilügyminiazter és a francia nagykövet, továbbá Bon­net francia külügyminiszter és az

Next

/
Thumbnails
Contents