Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-08 / 278. szám

2. Zalamegye! Újság 1938. december 8 Csallóköz vagy Csalóköz ? Sokan nem tudják, melyik is a helyes. Mert í^y is mondják, meg úgy is. A magyar rádióban, sajnos, leginkább úgy, hogy Csalóköz. Már pedig engedelmet kérek, de én — aki szintén ott láttam meg ezt az árnyékvilágot — eddig is csak azt mondtam, meg amig élek, mindig is azt fogom mondani, hogy én nem csaló-, hanem csallóközi vagyok. A múltkoriban, ha jól tudom, egy egyetemi tanár tartott a rádióban előadást e vidékről. És ő is állandóan Csalóközt emlege­tett. A tudomány emberei sok mindent felfedeznek és értenek annak bebizonyításához, hogy a fehér is fekete. Így nem szállók vitába és megengedem, hogy a „csaló" szónak esetleg lehet va­lami tudományos alapja. Hiszen, mint zárt földrajzi egység, igen alkalmas volt arra, hogy oda az ellenséget becsalogassák, ami meg is történt, nem egyszer. Hogy azonban az ott született emberek holtuk napjáig *csalló­közinek“ fogják vallani magukat, azt merem állítani. ... Ott, ahol a Vág a Kis- Dunába ömlik, van Csallóköz legnépesebb faluja: Oúta. Ezt a rádióban állandóan Qutának em­legették. Engem pedig, ilyenkor majd megütött a guta. Mert az a település ott nem Quta, hanem Oúta. Egy 12 000 lelkes község- nak a nevét, úgy vélem, érde­mes lenne a magyar rádió be* mondójának ia helyesen beol­vasni a mikrofonba, már csak azért is, hogy ezzel is megmu­tassuk a cseheknek, hogy mi is tudtuk és tudjuk, hogy mi járt és mi jár még vissza. Á jó gútaiak pedig ne hara­gudjanak, községük nevének meg­csúfolásáért I Tulajdonítsák annak, hogy az írógépek tökéletletlen- sége lehet a hiba legfőbb oka. £a talán csak egy ici-píci része van benne a rohanó ember fi­gyelmetlenségének. í Kovács Dezső. Rövid táviratok. Párisban aláírták a német- francia barátsági nyilatkozatot, ami korszakos esemény Európa történetében. A francia, német és lengyel sajtó örömmel fogadta az eseményt. — Tuniszba« olasz­ellenes tüntetések voltak, 50 olasz megsebesült. — A lengyel kép- viselőházban bnnyujtották a zsi­dótörvényt, amely hasonló a ma gyárhoz. — A mai izgalmas élet küz • delmelben kifáradt egyének, akik csaknem kivétel nélkül már idültté vált székrekedésben és ennek következtében mindenféle emésztési nehézségekben szen­vednek, igyanak reggelenként éh­gyomorra egy-egy kis pohár ter­mészetes „Ferenc József" ke- aerüvizet, mert ez az ideális has­hajtó összes jellemző tulajdonsá gait eg>esiti magában. Kérdezze meg orvosát. Urak részére legszebb aján­dék —, ami Tóth szabótól való. Halálosvégü fadöntés az egervári erdőben. A báró Solymossy uradalom egervári erdejében tragikus sze­rencsétlenség történt. Vasbold g- asszonyfai munkások fát döntö­getlek. A munkát úgy végezték, logy egyszerre tíz fát körülásiak egy vonalban és egy-egy fának kellett a következőt kidönteni. A számítás nem vált be, a fák rendszer nélkül dőllek ki és a munkások veszedelmes helyzetbe kerültek. A kamara a következőket je­lenti Zala megye mezőgazdasági helyzetéről: A balatonfüredi, sümegi és ta­polcai járásban az időjárás arány­lag meleg volt, bár a ködök miatt kevés napsütés voll. A vetések jól fejlődnek, löt a korai árpa- és rozsvetéseket legeltetik. Mező gazdasági munkák kö.ül az őszi szántások és trágyahordás van folyamatban, szőlőkben pedig a takarás és döntés. Száj- és körömfájás már csak elvétve van, legtöbb helyen a vá­sárok is megtarthatók, azonban a kereslet nagyon gyenge, az árak alacsonyak. Gabonaárak: bu?a 21*50, rozs 18*50, árpa 18—18 50, z&b 17 50, csöves tengeri lófogu 21, göm­bölyű 12, burgonya 5 50. Most 24 éve, 1914. december 4-e és 11-e között vívták meg csapataink a győzelmes limano- vai csatát. Itt nincs helyünk a válságokban bővelkedő csata és ennek keretén b:lül a magyar csapatok hőstetteinek részletes ismertetésére. Csak arra szorít­kozunk, hogy felsoroljuk a csata­tér gyupontjában küzdő éa a csata sorsát eldöntő magyar ez- redeket. A következők voltak: A 10. lovat hadosztályhoz tar­tozó soproni 9., székesfehérvári 10. és a jászkun 13. huszárezred, valamint a hadosztályhoz beosz­tott ízegedi 3. honvéd huszárez­red 2. százada, a kassai 5. hon­véd huszár ezred géppuskás osz­taga él a nagykanizsai 20 as honvédek 1. százada, a kassai 39. gyaloghadosztály, kassai 9., miskolci 10., munkácsi 11. és a besztercebányai 16. honvédgya­logezred. Az erdélyi 38. honvéd gyaloghadosztályhoz tartozó ma- rosváaárhelyi 22, nagyszebeni 23. és brassói 24. honvéd gyalogez­red, a kombinált honvéd gyatog- hadosztály 300„ 301. éa 302. honvéd gyalogezrede. A csata megvívása alatt harcok indultak d Kárpátokban, valamint a Krakkótól északra eső terüle­ten ia. A limanovai csatával egyidejűén {^Bakonyi József 25 éves vas* boldogasszonyfai lakos két fa köré szorult és azonnal meghalt. Tóth István 43 éves vasboldog- as8zonyfai lakosnak a gyomrára esett a fa. A zalaegerszegi men­tők áronnál kimentek és beszállí­tották a zalaegerszegi kórházba, ahol megoperálták. Állapota sú­lyos. A többi munkásnak nem történt baja. Borok iránt az érdeklődés vál­tozatlanul nagy. Gyenge, 10—11 ! fokos borokért 2*9—3 fillért fi­zetnek, jobb minőségüekért 40— 60—70 fillért, egészen kiváló bo­rokért a balatonfüredi járásban 100 fillért is adnak. A zalaegerszegi járásban a leg­későbbi vetések is kelnek. A száj és körömfájás, valamint utóbetegségei is szünőben vannak. A sertések közt van itt ott elhul­lás. Az adók lassan folynak be, ami összefügg a neház állatérté- kegitéssel. Az alsólendvai (lenti) járásban a száj és körmfájás veszedelme fokozatosan esőken, úgy hogy most már csak szórványosnak mondható. Tinókat 55—58 fillé­res áron vásárolnak. A bikák és szopósborjuk szállítása állandó. zajlelt le Szerbiában az arangje- lovac-gran-milanovaci nsgy csata. Ennek hatása alatt ürítették ki csapataink Szerbiát. A visszavo­nulás alatt a balsors ban mutatták meg igazán a magyar csapatok, hogy milyen hősi lélek lakozik bennük. 1915. decemberének ebben a hetében ért véget a 4. Isonzó csata. Ugyanakkor a balkáni had­színtéren megkezdődjek az elő­készületek Montenegró meghódí­tására. Ennek során vitt véghez a kormányzó egy nevezetei ha­ditettet a montenegrói tenger­parton. Egy évvel később, 1916. de­cemberének első hetében tette le a fegyvert Síivé Sándor huszár­ezredes csapatat előtt a román Czerna-küiöni mény. Közben a dunai flottilíának is volt alkalma arra, hogy kitűnjék. Lássuk most a legnevezetesebb eseményeket. 1914. december 4 én az Orosz- Lengyelországban harcoló buda­pesti 32. gyalogezred hosszú, hullámzó és elkeseredett küzde­lem után felsőbb parancs nélkül megrohanta a vérrel áztatott bo- rewai magaslatokat, ezt gyönyörű lendülettel elragadja az oroszok­tól, miközben 700 oroszt elfo­gott és 4 géppuskát zsákmányolt. December 4-e lett a 32 esek ez- rednspja. Szerbiában a komáromi 12 esek IV. zászlóalja többször ismételt szuronyroiam után foglalt el a szerbektől egy magaslatot. Súlyos volt a veszteség, hősi halált halt a zászlóalj parancsnoka is. A legtragikusabb az volt, hogy köz­vetlenül a magaslat elfoglalása után kapta a zászlóalj a paran­csot a visszavonulásra. A szintén szerb földön harcoló pécsi 19. honvédgyalogezred ezen a napon 27 izerb támadást vert vissza. Közben a szerbek átka­rolták az ezred állását, de a tar­talék ellentámadással visszavetette a szerbeket. 1916. december 4.-én a Száva és Maros monitorok Corabinál az Aldunán egy román üteggel foly­tattak ágyupárbajt. Ennek az lett a vége, bogy a román üteg ke­zelőszemélyzete cierbenhagyla lö- vegeit. Ezeket később monitor­jaink biztonságba helyezték. December 5-én rohanta meg Horthy Miklós sorhajókapitány a „Novaro" cirkálóval, a „Pandur", „Turul* éa „Warasdiner" tor­pedórombolóval és három tor­pedónaszáddal San Giovanni di Medua montenegrói kikötőt, arra a hírre, hogy oda nagyobb hadi­anyag és élelmiszerszáilitmány érkezett be. A parti ütegek heves tüzelése ellenére sikerült Horthy kis hajóhadának a kikötőbe ha­tolni, majd jól célzott lövésekkel három szálliiógözöst és öt vitor­lást elsülyeszteni, egy gőzöst és tiz vitorlást felgyújtani. A vállal­kozás során a „Warasdiner" meglepett és el is sülyesztett a Bojana torkolatnál egy francia buvárnaazádot. 1914. december 7-én a Krak­kótól északra harcoló kaposvári 44-esek Ö,s István nevű törzs­őrmestere hősies küzdelemmel akadályozta meg, bogy elszige­telt helyzetbe került zászlóalját az oroszok oldalba támadják. Oidalvédí feladatát oly ügyeién végezte, hogy még el ia fogott 40 oroszt. Meg la kapta az arany vitézség! érmet. Ezen a napon a 4. huszárez­Jön! Az év legszebb filmje. Jön I i Mezőgazdasági helyzet a megyében. Emlékezzünk.

Next

/
Thumbnails
Contents