Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-12-02 / 273. szám

2. Zalasfiegyei Újság *938. december 2 dytől egészen elfordultál, hogy Sztranyavszkynak add a Te és faiveid vállát pódiumnak. Ezért fájó szívvel bejelentem Neked a pártból való kilépésemet. Megkülönböztetett nagyrabecsü­lésem kifejezésével vagyok tisztelő bived: Vértesi Frigyes dr. Németország Duma-csatornát épit a Földközi tegerhez. Párie, december 1. Francia gazdasági körök értesülése sze­rint Németország Jugoszlávián át 550 kilométeres csatornát épit a Duna és a Földközi tenger kö­zött. A csatorna a Vaskaputól in­dulna ki és a Vardar folyón át vezetne Szalonikiig. London, dscembsr 1. Károly román kijelentette, hogy Német­ország gazdasági szervezettsége nagy benyomást tett rá. Románi­ának küifödi tökére és piacra van szüksége, hogy nyersanya­gait Kiaknázhassa és megerősöd­hessél. Szombaton ismét kivonul a MOVE-század. A Move 33. lövész-százada, amely hosszú hetekig állta a sarat az-északi végeken, szomba­ton ismét kivonul, tagjai már meg is kapták a »Szolgaiad je­gyet*. E. u tai kellemes lesz a szolgálat, s amikor majd Zsidó Sándor főhadnagy ur megjelenik az éien, minden bizonnyal teljes és pontos iéí&zámjeíentéat kap, mert a kellemes szolgálat axon a bajtársi vacsorán történik, amelyet a Move rendez a visszatért lövé­szek tiszteletére. Remélhetően addig már «zok is egy szálig itt lesznek, akik egy kis utókurára maradtak el a végeken. A vacsora iránt igen nagy az érdeklődés városszerte. Nemcsak a lövészek, de a Move tagok, a jóbarátok és hozzátartozók is megjelennek, hogy együttérzésü­ket kifejezzék. A nagy érdeklődés miatt a Move helyisége szűknek bizonyul, s ezért a Move a Bá­rány nagytermében rendezi meg a vacsorát. A termei fddiszitik, s a lövések, valamint a közön­ség isméi megláthatják azokat a zászlókat, amelyek a szájad fel­vidéki utjának emlékei. A lövészek a vac-jorajegyekei Zsidó Sándor dr. Irodájában ve­hetik át, 8 közönség pedig Zsöm- bölyinél, Kauzlinál, Pál és Indrá nál válthatja meg péntek délig egy pengős árban. ammaammaaaammmmmmm A revíziót nem lehet megállítani — Írja az olasz sejtó. A külpolitika hírei. Róma, december 1. A fascia', a kamara ülésén Ciano külügymi­niszter nagy beszámolót mondott i a legutóbbi külpolitikai esemé­nyekről. Bejelentette, hogy a cseh kérdésben Olaszország teljes egyetértésben járt el Németor­szággal és amikor Prága vissza- utasította a németek 14 órás ul­timátumát, Olaszország is moz­gósított. Nagy szolgálatot tett a tengely a válság elintézésében a cseh—magyar viszály rendezésé­nél is. A kárpáiaijm események­kel kapcsolatban szimén azonos volt Berlin és Róma felfogása. Mindkettőnek az volt a vélemé­nye, amihez az érdekeltek is hoz- zájáru tak, hogy nem keli újbói vitássá tenni oysn határkérdése­kéi, amelyeket alig húsz nappal előbb ünnepélyesen rendeztek és elfogadlak. Az ülés folyamán a képviselők lelkesen tüntettek Magyarország mellett. Mussolini is felállott és éltette Magyarországot. A rutén nép nem nyugszik bele helyzetébe. A központi rutén nemzeti tanács kerülő utón táv­iratot juttatott el Mussolinihoz és abban kéri, hogy járjon kőibe a rutén nép felszabadítása és Ma~ gyarormgltoz visszacsatolása ér­dekében. Róma, december 1. A lapok nagy fontosságot tulajdonítanak Cianó beszédének és kiemelik azt az ünneplést, amelyben a kamara Magyarországot részesítette. Meg­állítják, hogy a békeszerződé seh revíziója folyamatban van, s ezt masi már semmi sem állít­hatja, mert a revízión vonatkozó akarat mögött szükség esetén fegyverek állanak. Pária, december 1. Az általá­nos sztrájk teljes kudarcba fuladt, A polgári sajtó megállapítja, hogy a kommunista part teljes vereséget szenvedett, aminek kül- és belpolitikai következményei lesznek. Bethlen és Imrédy Irts: Vértesi Frigyes dr. teol. tanár. Bethlen több, mint 10 évi mi- j nisztereínöksége usán úgy mene* . küit el diktátori hatalmának bár- | sonyszékéből és pedig akkor, I amikor teljes pénzügyi ösgzeom iás fenyegette az országot. Az ulán körűibe üi 2 évig csendben voll, Debrecenben ismét hallatta hangját. Az újságok tudósítása szerint vastapsoírat kapott olyan követelések hangoztatásáért, (II- lásbalmozások megszüntetése, stb.) amelyeket 10 éves minisz­terelnökségének ellenzékétől az utcák vadgesztenyét rugdaló gye­rekhada is megtanult és tudott! Aztán kiment Angliába, tartott egy-két beszédet a levizióiól ud­variasan tapsoló közönség előtt. Az angol babérokkal ékesen haza­térve ismét bevonult a magyar belpolitikába félénkek és tudat­lanok bálványának, hogy ezek támogatásával azóta minden kor­mánynak megnehezítse a munkát, főleg a szociális alkotásokat. Bükien babonás tiszteletének pedig az az alapja, hogy — mint napjainkban is tömjén-füstölögie egy hódolója — a háború utáni zűrzavarból kimentette az orszá got és megteremtette a jogi kon- s oxidációi. Szociális reformokat nem fognak rá, de még gazda­sági megújulást sem. Nem aka­rom Bethlen érdemeit letagadni, de azt vallom, hogy ez a »jogi konszolidáció* könnyű feladat volt! Ugyanis a kommunizmus átvészelése után a magyar nép annyira akarta a keresztény és nem.éti irányt, annyira nem volt ennek számottevő ellenzéke, hogy cat megcsinálni éö feniarlani son­ka! könnyebb volt, mint meg­buktatni. De van-e a jogi tson- ssoüdációnak biztosabb bázisa, mint a nép Keresztény, nemzeti lelbülele ? Ugyanezen időben azonban úgy igényelte — és ú^y hajlott is — a magyar nép egyeteme a szociá­lis reformokra, mint még soha. Ezeket megvalósítani azonban egészen elmulasztotta Bethlen kor- mányelnökaége alatt, jóllehet bő* ségesen lelt volna rá alkalom. Szociális konszolidációt tehát nem teremtett s ez annyira köztudo­mású, hogy még legféktelenebb rajongói sem fogják rá. Ér végül gazdasági megerősö­dést nem jelentett Bethlen kor­mányzása, sőt egyenes gazdasági romlásba vitte bele az országot külföldi kölcsönök könnyelmű fel­vételével és bűnös elpazarlásávai. Közűietnek — államnak, község­nek — úgy szabad a felvett köl csont csak fölhasználnia, hogy felhasználása a tökevisszafizeiést és kamatszolgálatot hozam for­májában lehetővé tegye. Mit tett ezzel szemben Bethlen? 1925— 30 felvessek a közüleiek 1435 mil­lió P t. (Dr. Órán Papp Zoltán: Kültöldi Kölcsönök hatása az Adós Ország Gazdasági Helyiére c. — ü. m. 126. I. A további adatok nagyrésze is innét való.) Ugyanezen évek alatt külkereske­delmi mérlegünk 859 millió P deficittel aárult. (Óvári, 133 1) Éber Antal a nettóeíadósodást 1924—28 -ig 1582 millió P- re te­szi ; az ő számítása szerint ebből az összegből mindössze 1367 millió P értékű dologi tőke lett, azaz jó 13 százalékkal kevesebb, mini az adósság növekedése. Ez­zel szemben ugyanezen idő alatt Németország adósság növekedése kb. 10 milliárd, viszont az egé­szen új tőkebefektetés meghaladja a 17 milliárd P-t. Mialatt tehát Magyarország Európa arányiig legesadósoU&bb országa lett — az 1 1932-i_ üíresvű ko Tere* cia meg­állapítása szerint fejenként 432 svájci frank, mig az utánunk kö­ve keiő Görögországban csak 378 s. fr. — a fölvett kölcsönből nem lett javakat termelő dologi tőke, hanem jelentős része ha- Rzonia'anságokért áramlott vissza a külföldre 1 1928 ban pld. 103 millió P-t adiunk a külföldnek csak élelmezési és élvezeti cik­kekért és lön ez évben 386 mil­lió P a külkereskedelmi deficitünk akkor, amikor például a búzának kiviteli ára még 29 P volt q ként! liyen gazdálkodás mellett történ­hetett me* az, hogy szegény kis Magyarországra olyan adósság­teher szakadt, hogy az évi köte­lező köicsönszolgáiat 255 miilió P-t tett ki! (V. ö Ladányi Dezső: Magyarország Külföldi Eladóso­dása, 10 I.) Hogy ezt a<r óriási terhei viselni tehessen, szükség lett volna 5 miluárdnát nagyobb töhére, amely külön e célra évi 5% oi jövedelmezzen. Ez azon­ban nem von, hisz a külföldi kö csönből míg 15 milliárd be­fektetés tern történt. Tehát: vagy a kenyeret kell elvonni az éhező szájtól, hogy a hitelezőnek fizes­sük a kötelező rátát, vagy meg ke l tagadni a fizetést! Hát meg­történi Bethlen „legazdáikodása* után mindkettő. Elmondhatjuk, hogy Bethlen évtizedekre elköl­tötte a magyar nép életlehetősé­gének jelentős részét és eípaza- íoita az ország adós becsületét a tőkés kü főiddel szemben. Mit lett ezzel szemben Imrédy? Már 1927-ben a Magyar Szemlé­ben igen határozottan tiltakozott a külföldi kö'csönök fogyasztási célra való pazarlása ellen és ki­mutatta, hogy még nagy politikai veszélye', származnak belőle az­által, hogy a legszükségesebb célok megvalósítására sem lesz fedezet! (honvédelem : L. Óvári id. ra. 179 I.) Erre a nagyon komoly, 1927 ben elhangzott figyelmeztetésre azonban nem hallgatott Bethlen! Ugyanez az Imrédy, mint a Nemzeti Bank elnöke, végre ren­dezni tudta a külfölddel úgy az adósságainkat, hogy évi 45 millió P vei (a 255 millió helyest) ki­elégítjük összes hitelezőinket és íaian még újabb hiteit is kap az ország a külföldtől, épen Imrédy kedvéért! (V. ö. A Magyer Nem­zeti Barte XIV. r. üléséről szóló jelentés). Amikor tehát Imrédyt támadják, ellene csoportok Képződnek, Beth­len ne merészeljen ilyen Im>édy« eitenes csoport élére állni, hanem alázatos főhajtássá üdvözője és szolgálja azt a férfit, aki szakér­tőmével, emberfeletti munkájával, erkölcsi tisztességével részben jóvátette és további jóvátételén fársdoiik azon károknak, amelye- lyeket épen Bethlen okozott 10 éves miniszterelnöksége aíalt. — Székrekedésben szenve­dőknél reggel felkeléskor egy pohár természetes »Ferenc Jó­zsef* kerterüviz a belek e dugu­lását gyorsan megszünteti, a gyomor működését előmozdítja, az anyagcserét megélénkíti, a vért felfrissíti, az idegeket meg­nyugtatja, s igy kellemes közér­zetet és fokozott munkakedvet teremt. Kérdezze meg orvosát. Pouplinett ing 2 gallérral P 4 80 Schütz áruházban.

Next

/
Thumbnails
Contents