Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-10-07 / 226. szám

1938. október 7, Péntek. XXI. évfolyam 228. axám. ........................................... ár a 8 fillér Felelős szerkesztő: Her Snrk&iztögég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Bxéchenyi-tér 4. ■ —-.s Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Benes megbukott és vele együtt megbukott az az állam, amelyet Bmesnek és né­hány társának mesterkedése fo'y- tán a volt központi hatalmak el­lenségei összekalapáltak. A cse heket „háborús teljesítményeikért* meg kellett fizetni és megkapták azt a dijat, amit kértek. Kérésük ped g az volt, hogy haraphassa­nak akkorát, amekkorát akarnak. Haraptak is és evésfcöiben meg­növekedett az étvágyuk, tehát még nagyobbat haraptak. És igy megalakult az az állam, amelyet — amint Maugham lord mon­dotta kedden a lordok házában, — sohasem lett volna szabad megteremteni. Ennek az államnak egyik meg­szervezője Benes voll, aki Masa- rykkal együtt a legtöbbet dolgo­zott Csehszlovákia felállításán. Masaryk, a szobatudós, a való­sággal nem igen számolt s nem is volt nagy szervező, .inkább csak izgató, de lelhetetlenség nél­kül ; Benes ellenben — mert ed­dig még csak az ismeretlenség homályában rejtőzött — amikor a nyilvánosság elé lépett, átvette a főcsahos szerepét, a legfékteie- nebbül izgatott, ugrándozott s valóságos paprikajancsija lett úgy a békekonferenciának, mint ké­sőbb a Népszövetségnek. Amikor azt látta, hogy kedvező stelet kapott vitorlájuk, egymásután csi­nálta a legnagyobb bukfenceket Európa előtt s minden oldalrói tapsot kapott. Azért írja — amint a minap idéztük — naplójában, hogy félt már a béketárgyaláso* kon szólni, mert tartott attól, hogy minden javaslatát elfogad­ják. Csoda-e, ha ez a szerencsefi nyakló nélkül ment tovább az államszervezésben, amihez pe­dig nem értett. Az igazi államférfinak még akkor is, ha szerencséje van, nagy önmérsékletet kell tanusi- lhnia. Ez azonban hiányzott Be- nesnél, Rövidlátására, államszer­vezői képtelenségére mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy a legle­hetetlenebb alakot adott országá­nak, a határai közé szorított nem­zetiségeket pedig egyik napról a másikra csehhé akarta tenni, faji, gazdasági és kulturális kapcsola­taikat durva kezekkel tépte szét. Nem törődött semmi mással, csak azzal, hogy országa marad­jon meg. A benne lakókkal úgy bánt — kivéve a cseheket — mint másodrangu emberekkel. Az első napokban ígért nekik vala­mit, azután pedig elszedett tőlük mindent. Senkitől sem félt s elvakultsá- gában nem tudott arra sem gon­dolni, hogy valamikor megváltoz­nak az idők s azokkal együtt az emberek is. Úgy gondolta, hogy Csehszlovákiát, ha már egyszer létrehozták, létrehozóinak a világ végiig meg kell tartani s bizton­ságáról jobban kell gondoskodtok, mint a sajátmagukéró). A szov­jettel is azért akaszkodolt össze, hogy benne is támasztékot nyer­jen s ennek fejében hidfőépitésre adott neki engedélyt Csehszlová­kiában. Vakon hitt abban, hogy Németország soha lábra nem áll s ezért folytonosan kihívóan lé pett fel ellene. De nem magában, nem országában, hanem mindig csak pártfogóiban bízott. Az az állameszme, amit ő kitalált, nem volt átütő erejű. Inkább csak szemé'yí kapcsolatok fűzték hozzá a néhány íóiot, mig a csehek mellette állottak, — ami érthető is. Ám az időt nem állította meg. Az ment tovább a maga utján és dolgozott. Dolgozott Benes ellen és dolgozott az elnyomottak ja­vára. Az a lelkűiét, ami hu^z éwel ezelőtt volt, ettüni. És el­tűnt vele Benes is. Paprikajancsi­t mutatványok ma már nem hódí­tanak. A komoly munka, az igaz­ság lelt az úr és ez elsöpört« Benest az élet színpadáról. A 8ülyesztőbe került. Senki sem sajnálja, csak személyes hívei* akik tőle éltek. A világtörténelem majd mond fölötte ítéletet, de nem aranybeíükkel. Bukásában nem látunk tragikumot, mert küz­delmeiben nem fedezhetjük föl a I nemes célt. Operetthős volt. El* 1 tűnt... hf. Elnökválasztás előtt áll Csehország. lenes elbúcsúzott népétől. Két nappal később kezdődnek a cseh-msgyar tárgyalások. Budapest, október 6. Benes le­mondása következtében, valamint arra tekintettel, hogy az új cseh külügyminiszter, aki eddig Pária ban volt követ, csak ma érkezik Rómából Prágába, a magyar kor­mány által indítványozott tárgya­lásoknak 6 án való megkezdése technikailag nem vihető keresz­tül. A tárgyalások előreláthatólag két napos haladékot szenvednek. A hattyúdal. Benes szerdán lemondott el­nöki tisztségéről és ezt Sirovy miniszterelnök este 6 órakor kö­zölte a prágai rádión, majd fel­olvasta Benes lemondó levelét, amely igy szól: — A történelmi események alapjában megváltoztatták orszá­gunk életének és fejlődésének fel­tételeit. Kötelességem megkér­dezni önmagámtól, mit kell ten­nem az új helyzetben. Engem egészen más helyzetben és más körülmények között választottak meg elnökké, most azonban min­den annyira megváltozott, hogy akadálya lehetnék annak a fejlő­dési folyamatnak, amelyhez mind­annyiunknak alkalmazkodnunk keli, hogy megteremthessük or­szágunkban a megnyugvást és jó viszonyba jussunk szomszédaink­kal. Sirovy kormánya a nyuga­lom, rend és a gazdasági, vala­mint társadalmi újjáépítés kor­mánya lesz és hiszem, hogy si­kerrel fog megfelelni ezeknek a feladatoknak. A magam részéről szükségesnek tartom, hogy levon­jam az események következmé­nyeit és lemondjak hivatalomról. Sirovy a levél felolvasása után kijelentette, hogy a kormány lojálisán végre­hajtja a müncheni hatá­rozatokat. Benes maga is mondo t beszé­det a rádióban és ebben utalt arra, hogy már a müncheni dön­tés után la akart mondani, de ezt elhalasztotta addig, amíg szi­lárd kormányt sikerül az ország élére állítani. Hangoztatta ezután, hogy a cseh kormány a nemze­tiségekkel szemben elment az engedékenység legvégső határáig, de az európai helyzet alakulása következtében az ügy súlyos nemzetközi viszállyá fejlődött, amelyben fegyverrel kellett volna megvédelmezni az országot. Az áldozatok, amelyeket a köztársa- I A franciákat nem érte teljesen váratlanul Benes lemondása. A Temps szerint Benes személye egy önmagában összeomlott po­litikai rendszer és diplomáciai irányzat jelképe volt és remélhe­tően távozása megkönnyíti a kö­zépeurópai helyzet tisztázódását, valamint a Csehszlovákia likvidálá­sával összefüggő kényes kérdések elintézését. Római politikai körökben nagy feltűnést és nem csekélyebb meg­elégedést keltett Benes lemondása, mert a volt cseh elnököt általá­ságiéi nyomatékkai követeltek, aránytalanok és igazságtalanok voltak. Majd hangoztatta, hogy lemondásával az uiat akarj3 meg- nyitani az új cseh állam nyugodt és zavartalan fejlődése felé az új miljöben, hogy alkalmazkodni tudjon az új viszonyokhoz. Prágai körökben Benes utód­jául Nemez egyetemi tanárt em­legetik, de szó van arról is, hogy az új köztársasági elnök a tábor­noki kar egyik tagja lesz. Benes lemondása után Prága utcáin ha­talmas tömeg hullámzott, de tün­tetésre nem került sor. Mérvadó cseh körök szerint Bsnes távo- vása megkönnyíti az új kormány helyzetét és politikai világváltoz­tatását. ban Olaszország legádázabb el­lenségének tartották, akinek min­denben benne volt a keze, ami a faszista kormány ellen történt. Azért sem volt rokonszenves, mert a nemzetközi szabadkő* művesség egyik vezérét látták benne. A Berliner Börsenzeitung hosz- szu cikkben tárgyalja Benes le­mondásának körülményeit és meg­állapítja, hogy kudarcot vallott politikusként távozik a köztársa­sági elnöki székből. A Reuter római tudósítója szerint Benet hazafias gesztusával, hogy lemon­Vélemények Benes lemon­dásából.

Next

/
Thumbnails
Contents