Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-11-26 / 268. szám
2. 1938. november 26. Zalamegyei Újság egy, a budapesti poslavezérigaz- gatéságnál vezető helyet betöltő poetaigaz^afó tesz, aki a szlovák nyelvet is jói bírja s akit szemé* Jyileg a posíavezérigazgatóság máris kijelölt. A vasúti igazgatást illetően egyelőre sem Kassa, sem más székhellyel nem állít fel a MÁV új üzktvezeiőséget. Ellenben szerte a Felvidék nagyobb vasúti gócpontjaiban felállított és még felállít a MÁV új forgalmi főnökségeket, amelyek mindegyikének nagyobb for* galmi hatásköri körzete lesz. Az e tekintetben számbavebető állomások : Komárom, Érsekújvár, Párkány, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Sátoraljaújhely, Beregszász, Ungvár, és Munkács és esetleg még egy-két kisebb gócpont. Hasonlóképen új szervezés alá kerül mintegy 12—14 osztálymérnökség. Úgyszintén rövidesen teljes lesz mindenütt a MÁV személy autóforgalmának ellátása a MÁVAUT és a csehektől máris átvett autóbuszvonalak és jármű* vek utján. Nagy sztrájk Franciaországban II O szí felöltő és 51- I5ny szövetek nagy választékban Tóth Sjulánál Finom úri divatosztály Nyiiasp er« Érdekes keresetet nyújtott be Machay Károly hírlapíró, több nyilas újság volt munkatársa, Pálffy Fidél, Eitner Sándor és Árvsy Utván dr. ellen. Machay szerint az említettek minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoztatták különféle lapoknál, «miéit most kártérítés címén 8600 pengő kártérítést követéi »ölük. Keresetében előadta azt is, hogy hirdetéseket szedett fel különböző cégektől, amik után 30°/o jutalék illette volna meg őt az előző megállapodások értelmében, ő azonban a kialkudott 30% helyett mindössze fix százalékot kapott, emiatt most az elmaradt húsz százalék kiutalását is kéri. A három alperes szerint Machay keresete alaptalan, mert a jutalékot felvette s igy semminemű igénye* két nem támaszthat velük szemben. A tegnapi tárgyaláson Páiffy Fidél jogi képviselője benyújtotta azoknak a cégeknek listáját akiktől Machay különböző összegeket vett fel. A felperes szerint a lista nem ieljes, mert több zsidó cég nem szerepel e listán, akiktől pedig szintén felvett hirdetésekéi. A törvényszék elrendelte, hogy hirdetési könyveket mindkét fél kölcsönösen virfcgálja éi. A tárgyalást elnapoltak. Páris, november 25. Franciaország egész területén sztrájkot kezdett a munkásság. A kormány mindent elkövet, hogy elejét vegye az általános sztrájknak és ezért utasítást adóit a rendőrségnek arra, hogy a sztrájkoló gyárakat ürítsék ki. A rendőrség be is hatolt az egyik ilyen gyárba és Összetűzésre került a sor köztük és a munkások között. Eddig 300 letartóztatás történt, Fraction, a szakszervezeti szövetség helyettes titkára, Rouenben kijelentette, hogy az általános sztrájk időpontját péntekre tűzték ki. A sztrájk mérete minden ed digit felül fog múlni. Kiterjed minden gazdasági ágra, sőt a tisztviselők is résztvesznek banne. A sztrájkot a szakszervezeti szövetség a Daladier kormány pénzügyi intézkedései ellen tiltakozásul mondotta ki. Ezrek ünnepelték a hazatért zalaegerszegi lövészszázadot. A zalaegerszegi MOVE 33. számú lövéazszázada, amely ezelőtt kilenc héttel indult el a F Ividékre, s amelyet azóta állandóan feszült érdeklődéssel kísért a város közönsége, ma visz- szaérkexett Zalaegerszegre. A hozzátartozók é3 a város egész lakossága páratlanul meleg fogadtatásban részesítette a lövészeket. Ezrek és ezrek özön- lötték el a pályaudvart, annak környékéi és az utcákat. Amikor a rendes reggeli személyvonatial befutott a század, a kivonult frontharcos szakasz tisztelgett, a leveniezenekar indulót játszott, de a legszebb üdvözlések a sok jóbarát moeoygó szeme, integető Ke:e, a hozzátartozók meleg ölelése é3 virágai voltak. A század fegyelmezetten várta, amig Zsidó Sándor dr. főhadnagy, századparancsnok megadta az engedélyt a kiszállásra. A boldog vis7ont!á!ás megható jelenetei játszódtak le, majd a század az állomás mellett sorakozott és ujjongó embersorok között vonult a pályaudvar előtti térre gyönyö rü zászlajával, amelyet már díszített egy szalag. Hevesi Ferenc- né kezdeményezésére szerető zalaegerszegi kezek készítették és küldték a srázad után a Csallóközbe. A MOVE üdvözlete. A téren felsorakozott a század, puskával tisztelgett és Zsidó Sándor dr. jelentést telt vitéz Horváth Bertalan dr. Move elnöknek. A leventezenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta, majd vitéz Horváth Bertalan dr. mondóit meg* induiihangu beszédet. Hangsúlyozta, hogy mióta a század eltávozott, nem voit nap., hogy ne gondoltak voina szerető aggodalommal a századra és ne kérték volna a Mindenhatót, hogy épségben vezesse viasza fiukat. Büszke volt a város a századra, mert ha nem is kellett jelentősebb véráldozatot hozni a Felvidékért, de a Move század elismerést érdemeit már akkor, amikor önkén?, elsőnek jelentkezett a Felvidékért. A tetszéssel fogadott beszéd után Fazekas Irénke kötött szalagot a zászlóra. A szalagot zalaegerszegi hölgyek ajánlották fel a vissza nem térő lövészek és Illés Elek emlékére, aki jelentke jelt a századba, de betegsége éa most bekövetkezett halála miatt nem vehetett részt váilalko ásá ban. A főispán beszéde. A szájad most fegyelmezett menetben megindult a város felé, de csak alig tudott haladni, annyira körülfogták j hozzátartozók és az ünneplők. A vármegyeháza előtt a főispán, alispán és a megyei tisztikar elölt tisztelgett a század. A oarancsnok jelentése uíán vitéz Teleki Béla gróf főispán mondod meleg Is tenhozoitat. Örömmel és büszkeséggel fogadunk benneteket — mondotta. Örömmel, mert épségben tértelek haza és bü>z keséggel, mert tudjuk, hogy készek voltatok mindenre odafenn a végeken és híven teljesítettétek kö.elességteket. Nem felej jük ei önfeláidczástokat és arra kérlek benneteket, hogy legyetek itthon is olyan példamutató*, mint voltatok a végeken. Lelkes éljenzés fogadta a főispán beszédét, amelyet Arvay László dr. zászlósijparancsnok köszön! meg lendületesen. A városháza előtt. A városháza előtt ismét megállóit a század és a város vezetősége előtt tisztelgett. Zsidó Sándor dr. jelentése után vitéz Tamáty István dr. polgármester megkapóan szép üdvözlő beszédet mondott. Kicsendült belőle az a nagy szeretet, amellyel az egész város körülölelte a fiukat. Uiáit arra, hogy a város még mindig a 9 hét előtti felejthetetlen búcsúéit hatása alatt áll. Ti voltatok a városból az elsők — mondotta — akik elmentetek. Önként mentetek, pedig akkor még nem tudtátok, hova és mire mentek. Példát mutattatok ennek a városnak és as ország nagyjainak is az önfeláldozásból, mert kéxzek voltatok életet is áldozni. Sokat aggódtunk értetek és örvendeztünk, amikor megnyugtató hirek jöttek. Itt köszönöm meg a sok üdvözletét és közlöm veletek, hogy a város cselekvő szeretettel gondolt rátok. Amennyire tehetett, segítettünk hozzátartozóitokat és gondom lesz rá a jövőben is, hogy életpályátokon segítsünk benneteket. Kérlek benneteket, hogy az önként vállalt fegyelmezettséget és szervezettséget ne engedjétek felbomolni és különösen kérem parancsnokaitokat, hogy az egységet tartsa meg a század, mert erre még szükség lehet (Lelkes éljenzés) Árvsy László dr. válaszában kijelentette, hogy a zalaegerszegi fiuk: becsületei hoztak a varosnak és szó szerint teljesítették a Move jelszavát: becsülettel a hazáért. A hősi emléknél. A (érről a század virágosán indult a Horthy-térre, ahol Zsidó Sándor mondott meleg ünneplés közben meiyhaíásu beszédet. — Amikor 9 hál előtt elindultunk a Felvidékre — kezdte —, azzal az erős elhatározással mentünk, hogy, ha kell, é elünket áldozzuk. Kilenc hét keservei, gyötrelmei között is állandó vágyunk voit, hogy amire vállalkoztunk, végrehajthassuk. Nem voit erre szükség, de Isten meghallgatta imánkat és vér nélkül is nagy darabot kap unk vissza hálánkból. Azzal távoztam, hogy szoronyaink hegyén & diadal fog csillogni. Nem csillog, de becsülettel jöttünk meg, mert fiaink a legnehezebb szolgálatot látták el szemben az ellenséges állásokkal és kötelességüket példásan teljesítették. — Én a ftukat úgy hoziam vissza, ahogy elmentek. Kordában tartottam őket, nem volt esti kimaradás, de nem is kccsmáztak a mi fiaink és épen, egészségesen adom vissza őket. — Nítn voll hiábavaló vállalkozásunk semmilyen tekintetben sum. Sok vidéket bejártunk, jártunk Beregszász alatt, láttuk a Csallóközt, a Mátyusföldet, tapasztalatokat szereztünk. A frontharcosoktól, s másoktól zászlókat kaptunk. Ezeket ki is osztottam, de voitakép nem volt rá szükség, mert aki nem látta, el sem tudja képzelni a nemzeti színeknek azt a tobzódását, aminek mi tanúi voltunk. A legszegényebb kalyibán is ott lengett a zászló ; magyar lányok készítették, magyar fiuk festették ki. Bámulatos volt, amit a felvidéki nők csináltak. Elhoztunk néhány ilyen zászlót és egyiket, amelyet egy szegény napszámostól cseréltünk, most leteszem a hősi emlék talapzatára, hogy a város közönsége láthassa a felvidéki magyarság példaadását. — Nem volt hiábavaló utunk, mert voltak, akik a legnagyobb példát mutatták. Amikor inhon sokaknak térde reszketett a háború hírétől, akkor a fiatalok olt voíiak és utat mulattak, áldozatot hozlak. Mi valamennyien megtanultuk, hogy példaadás nélkül nem lehet teljes Magyarorsxág. Be kzü vinni minden magyar leikébe azt a tudatot, hogy a hazától ne csak hivatalt várjunk, de érte életei is adjunk, ha kell. A főhadnagy ezután a zászlót letelte az emlékműre, majd a zenekar a Himnuszt játszotta, s a száz.-d diszmenetben vonult el a hősi emlék előtt. (r —= ------------------ ----------1 Gummicsizma hó- és sárcipő PÁL és INDRA cégnél, Zalaegerszeg
