Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-11-24 / 266. szám
2. Zalamegyei Újság 1938. november 24.' érvényesen meg kell oldani és a katonaságért semmiféle áldozat nem lehet elegendő. Ezt a nemzetet vezetni kell, nem lehet azonban a miniszter elnök az, ami a németeknél Hit ler. Miután Rakovszky elállt a felszólalástól Imrédy miniszterelnök kezdte meg beszédét. Amikor felállt he lyéröl, a jobboldal percekig ünnepelte. Többek közölt a kővetkezőket mondotta: A magyar sors az ő szivéhez fekszik legközelebb es jóakaratában sem kételkedhet senki. Nem azért hagyta el azt a helyet, ahol csendesen dolgozhatott, mert babérokra vágyott, hanem ezért, hogy fe'jasit- se az első magyar ember parancsát. Ha el kell mennie erről a helyről, zokszó nélkül teszi azt. Tiltakozik az ellen, mintha vezér- kedni akart volna, ő szolgálni és mm vezetni kivin. Itt hosszasabban kifejíetle a pártközi értekezleten már megbeszélt parlamentáris kérdéseket. Az országnak rendre és fegyelemre van szüksége és minden erőmmel azon leszek, hogy ilyen szellemben meg is tudjam tartani. Lapunk zártakor az ülés folyik. A rutén nép szenvedései. A rutén földmives szövetség szenátora Földes Qyula nyilatkozatban ismertette a rutén helyzetit és pártjának a lutén kérdésben foglalt á!iá?ponfját. A szenátor történelmi visszapillantást vetett a rutén kérdés fejlődésére 1918-tól, amikor a rutének Budapesten nagygyűlést tsrfoitak és azon elhatározták, hogy kitartanak Magyarország integritása melleit. A monarchia összeomlása után a csehek lassan Ungvár felé húzódtak és amikor Magyar- országon a kcmmün dühöngött, 82 egész mién területe! megszállták. A békekötés a legszéfesebb- körü önkormányzatot biztosította a rutén népnek, amiből azonban 20 év alatt semmi sem lett. A csehek a ruiénföldet gyarmatként kezelték ég műveletlen csehekkel töltötték be a hivataloka*, akik azután úgy bántak a néppel, ahogy akartak. Harmincöiezer ilyen cseh hivatalnok garázdálkodott a Kárpátalján. A rutén nép a súlyos adók és büntetések következtében anyagilag is teljesen tönkrement és állandóan lázongott. Mindig az volt a vágya, hogy a magyar Alföldre mehessen aratni, de gajnos ez még most sem sikerült. Érthetetlen, hogy a nagyhatalmak miért nem engedik meg, hogy a mién nép saját maga döntsön jövő sorsáról. Végűi a szenátor hangoztatta, hogy a rutén nép igazsága győ zedelmeskedni fog és megvalósul a közös magyar—lengyel hátár. Róma, november 23. Az olasz lapok felháborodással imák arról, hogy Votosinnak az a szándéka, hogy a Vatikánról kérni fogja a cseh uralom alatt maradi rutén területnek ez ungvári görögkaío- likus püspök fennhatósága alól való elválasztását. A Ispok ezzel szemben hangoztatták, hogy a rutén nép továbbra is az ungvári püspökséghez akar tartozni. Tanácskozások Rómában a rutén ügyről. Berlin, november 23. Rtoben- trop birodalmi külügyminiszter a hét végén Rómába utazik. Tanácskozni kivin Ciano gróf külügyminiszterrel első sorban a rutén kérdésről, mielőtt az olasz külügyminiszter Varsóba ufamék. A csehek ás szlovákok nem barátkoznak össze. Pozsony, november 23. Kassára érkezett hírek szerint a csehek és szlovákok fcöjött egyre jobban kiéleződnek az ellentétek. Prága, bár szóval minden! megígér, a szlovákok követeléseit a gyakorlatom nem hajiaodó ki elégíteni. A szlovák városok és községek tele vannak cseh tisztviselőkkel és a központi kormány a felszabadult magyar vidékekről elmenekül cseh tisztviselőket is Szlovákiába irányítja. A feloszlatott Hlinka gárda tagjai rettegésben tartják az egész Tátra vidéket. A lakosság körében igen nagy az elkeseredés. Eperjesen 20—25 ezer cseh menekült tiszivűe'ő tartózkodik. Ezekkel szemben a lakoság ellenséges magatartást tanúsít. A soproni kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén a zalai Úgy is szerepel. ^ A soproni kerüíeü kereskedelmi és iparkamara, november 29-én délelőtt 10 órakor Sopronban, a kamara székházénak nagytermében rendes közgyűlést tart, mely nek tárgysorozatát tegnap küldték széjjel. Á közgyűlésnek tiz porttja van. Köztük az alábbiak: Elnök? előterjesztek. Adomány megajánlása a * Magyar a magyalért* mozgalom és a Horthy Miklós-repülőalap javára. A m. kir kereskedelem és közlekedés- ügyi miniszter 1938. szeptember 19 én 39 381/1. a. 1938. sz. a. kelt leirata a kereskedelmi és ipnri árusttás vásárnapi és Szent Ietván- napj szünetelésének szabályozása tárgyában. A keszthelyi és Sümeg adófelszólamlási bizottságokba ta gokul jelölt kereskedők névjegy zékének kiegészítése. Győr, Mo son és pozsony k. e. e. várme gyék mo8oni részét a Csallóköz zel ÖEsszeirölő Duna hid építésé nek szorgalmazása. Karácsonyi fizetési pótlék (beszerzési segély) engedélyezése a kamara alkalmazottai részére. Fogalmazógyakornoki ál ás választás utján valö betöltése. Az angol-német barátság lehetősége. Berlin, november 23. Göbbels birodalmi propaganda miniszter a berlini Kroll Operában nagyobb beszédet mondott és többek kö zölt kijelentette, ha Anglia barát- ! ságot akar Németországgal szem I ben, akkor ne tegye függővé azt a belpolitikai helyzetlő’. A miniszter a továbbiak során bejelentett?, hogy a zsidók magatartása gyors és végleges megoldást kíván. M jd a városépítő tervekről beszélt és hangoztatta, hogy 1950 ig Boriin teljesen újjáépül. A Felvidéken csak sport- versenyek rendezhetők. Budapest, november 23. A honvédvezérkar, mint ismeretes, a felszabadul Felvidéken a munka zavartalan biztosítása érdekében minden ünnepséget megtiltott. A mai napon kivételesen engedélyezte, hony sportversenyeket rendezhessenek minden ünnepség nélkül. Csütörtökön kapjak vissza a iótulajdonosok a katonaság részéi*® igénybevett lovakat és szekereket. A p ttgármester közhírré íeRzi, hogy » indazok, akiktől folyó hó 20-án, vasárnap lovakat, szekereket vettek igénybe, ezeket fo* lyó hó 24-éfi, csütörtökön Zalaegerszegen a gyalogsági laktanyában reggel 8 órá;ól átvehetik. Mindenki vigye magával az átadás alkalmával részükre adott kékszinü papiroson nyomtatott „Előfogat igénybevétel* i jegyet. Egy főtulajdonossal legfölebb egy személy mehet be. A laktanyába csakis a főkapun az őrség mellett lehet bemenni az „Etőfo* gat igénybevétol* jegy felmutatása meltott. Részeg, vagy ittas emberek a laktanyába nem léphetnek ba. Az életbiztosítások egy része már a jövő században jár le. A biztosító vállalatok minden igyekezete arra irányul, hogy életbiztosítási állományukat minél nagyobb mértékben egészítsék ki ha'áleseti biztosításokká!. Ennek a biztosifisnak a lényege az, hogy a biztosított felek megháláló-ott idő alatt, sok esetben nyolcvan éves korukig fizetik a biztosítási dijakat, de a biztosított tőke nem a díjfizetési időszak lejártakor, hanem a biztosított halála napján kerül kifizetésre. Ennek megfelelően a díjtételek is jóval a!ac o- nyabbak az elérési vegyes biztosításokénál, amelyeknek a lényege vis?ont az, hogy a 15—20 évi fariamra kötolt biztosítás legkésőbb a 15—20 évi biztosítási tartam lejárata napján akkor is kifizetendő, ha a tmíosiíoti éleiben van. Korábbi elhalálozás esetén természetesen épen úgy, mint a halálesett biztosításnál, a bizfosi- táM tartamon belül is esedékessé válhaiik a biztosított löké. A két biztosítás közötti lényeges különbség tehát láthatóan abban a hosszabb kamatozási időben mutatkozik, amely a díjfizetési időszak lejárta és a biztosított halála napja között telik f—-------------------------------------------------------------------------------------------"í Gummicsizma hó- és sárcip PÁL és INDRA cégnél, Zalaegerszeg =0
