Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-11-20 / 263. szám

Zalamegyei Újság £ 938. november 20 A ruszinok föltétlenül vissza akarnak csatlakozni 2, gálát jegyében indokolt tehát az a megtiszteltetés, hogy vitéz Imrédy Béla minisz­terelnököt a város dísz­polgárává válassza, két minisztertársát pedig táv­iratban köizöntse. Megjegyzi azt is, hogy ha eset- leg nem kapott volna Imrédy másodszor is megbízatást a kor­mányalakításra, indítványát akkor is föntarlotta volna, mert a nem­zet szolgálatáról van szó. Továb- bá, hogy örömünk nem teljes. Vissza kell követelnünk az egész 1910 es Magyarországot, egész címerünket, az egész alkotmá­nyunkat. Éj bár egyformán sze­retjük hazánknak minden váro­sát, faluját, indiiványoiza, hogy a felszabadult törvényhatóságokat és városokat üdvözöljük. A prelátus beszéde mély ha­tást gyakorolt az egybegyűltekre. Második indítványát is egyhangú lelkesedéssel elfogadták. A po'gármester az indítványo­kat elfogadódnak jelentette ki s felhatalmazást kért a díszpolgári oklevél elkészítésére és átadási módozatainak előkészítésére. Javasolta végül, hogy a pre- iátus beszédét teljes szövegében a föjegyzökönyvhöz c«ato!ják. Majd arra kérte az Istent, en­gedje, hogy azok a fölemelő ér­zések, amelyek a lelkeket eitöltik, Összetartó zásra és lelkes munkára ösztököijék a magyart. A diszközgyüiéB a Himnusz elénehlésével zárult. Fencik volt ruszin miniszter a magyar rádióban ruszin nyelven az amerikai ruténeknek ízen, utalva az amerikai rutének kon­gresszusán neki adott felhatalma­zásra. Közölte velük, hogy Kár­pátalja népének több mint 85 százalékát reprez ntáló rutén ve- zelök november 3 án tartott érte­kezletükön úgy döntöttek, hogy a teljes önkormányzat keretében Magyarországhoz kívánnak csat­lakozni. Felhívja ép ezért az Amerikában étö ruszin népet, hogy haladéktalanul hívják öigze az amerikai rutének nagykőn- gressiusát és hozzanak határoza­tot, amelyben kimondják, hogy csatlakozzanak a ruszin nép több­ségének óhajához éa Magyar- országhoz kívánnak tartozni. Meg­emlékezik még arról, hogy akkor, amidőn Ungvári és Munkácsot Magyarországhoz csatolták, a ru­szin nép Eorsa ei volt döntve. Kérte végül az amerikai ruszi­nokat, hogy álláspontjukról érte­sítsék Roosevelt elnököl é3 vala­mennyi európai hata’mat. Ürene- tét így fejezte be: Egyesülnünk kell a Pop- rádtól a Tiszáig és Szent István koronájának dicső séges ragyogása alatt test­vérien kell összeforrnunk Magyarországgal. Remélem, hogy a kárpátorosz nép nem volt, hanem lesz. Hiszek népem szabadságának biztosítá­sában és a kárpáloroszok újjá­éledésben. A csih területen maradt kár­pátaljai községek közül újabb 16 község intézett kérelmet a magyar kormányhoz aziránt, hogy mi­előbb csatolják őke! Magyar- országhoz. Az olasz sajtó állást foglal a ruszin kérdésben és megállapítja, hogy Magyarország nem enged­heti meg, hogy szomszédságában bolsevista forradalmat szítsanak. A magyar állam joga és köte­lessége, hogy rendet teremtsen új határain, még mielőbb katasztrófa kitörne. A magyarlakta Felvidék visszacsatolása egyházi szempontból. EpfiKzt Sándor meghalt. Lapzárta után érkezett a hir, hogy Ernszt Sándor pápai pre­látus ma délben egynegyed egy­kor hirtelen meghalt. Enrszt Sándor prelátus, pápai protonotárius 1870-ben született a nyitramegyei Galgóc község­ben. 1901 óta képviselő, nagy­váradi kanonok, a néppárt, majd a Keresztény Gazdasági Párt egyik vezére volt. 1908. óta a nagyrészt az ő általa szervezett Katolikus Népszövetség vezér- igazgatója, 1922 ben a Központi Papnevelő Intézet igazgatója. Mint publiciszta és szónok is neveze­tes volt. 1930 ban népjóléti mi­niszter lett. A Keresztény Párt egyik jeles vezéralakját gyászolja benne. feSöStö és öl­töny szövetek nsagy válasz­tékban Tóth Gyulánál Finom u i div^toeztáSy A trianoni szégyenletes béke a Felvidéken 9 egyházmegyét érin tett: 7 htin szertartásu katolikus és 2 görög katolikus egyházme gyét. Az esztergomi egyházmegye 480 plébániájából 400-at elvittek a csehek. Teljesen elvesztettük a nyitrai,besztercebányai és a szepesi egyházmegyéket. A kassai egyház­megyének is háromnegyed része került megszállás alá, mindössze 50 plébánia maradt. Visszakaptunk most a kassaiból a székhellyel együtt 40 plébániát. Rozsnyó 100 plébániájából 19 et hagytak meg 1919-ben, most visszajött a szék hely és 51 plébánia. Odaát csak 30 maradt. Szatmári egyházme gyéből negyvennégy plébánia cseh, 44 plébánia román uralom alá került, nekünk maradt 14. Most visszakerült 20. A szék­hely 44 plébániával együtt ezideig még román uralom alatt áll. Az esztergomi püspökségtől 1919- ben átcsatolt 400 plébániból most visszakerült 153 s ezzel idetar tozó plébániák száma 256 ra emelkedett. A munkácsi püspökségből 1 plébánia maradt, az eperjesiből 21. Ezekből lett később a mis­kolci görög szert, apostoli admi- nistratura. Osehszlovákia kapott 63 ezer négyzetkilométer területtel 3 és fél millió lelket. Ebből 1 millió 84 ezer volt a magyar. A 3 és ócipők ócsizmák sárcipők vadász, korcsolya és iskolabakkancsok legnagyobb választékban kaphatók. Téli kötött blúzok, harisnyák, bélelt bőr- és tricó keztyük különleges kivitelben és olcsó árban kaphatók Kovács Divatházban Zalaegerszeg Telefon: 84 Telefon: 84. HASHAJTÓ DRAfcÉ&k* ■* B I Z FOS IT JA A JÓ emésztést fél millióból 2 és félmillió a ka­tolikus. Egy 1930 as német ki­adású statisztika szerint Cseh­szlovákia lakóssága 14 millió 730 ezer, ebből 49 százalék cseh, 17 százalék tót, 23'3 százalék német, 48 százalék (700 ezer) magyar és 0 6 százaiék lengye;. A többi egyéb nemzetiség. Vallási szem­pontból : 73 5 római katolikus, 4 görög katolikus, tehát együtt 77*5 százaléka a Kát Egyház hívői. A cseh nemzeti egyház hive 5*4, evangélikus 7*67, felekezeten kí­vüli 5*8, zsidó 2 4, görögkeleti 1 százalék. A Felvidékkel tőlünk elvett lakósság 94 százaléka ke­resztény, ami azt jelenti, hogy ez a nagy tömeg belekerült egy bol­sevista világnézetű állam mal­mába s ez a tömeg épen ke­reszténységében szenvedett ren« geteget. A nagy elnyomást bizo­nyítja az is, hogy 1920 22-ig 10 százaléka a cseh nemzeti egy­házba tért át. Most, hogy vissza­kaptuk az elszakított Felvidékünk egy részét, látni fogunk ezen a területen több görögkeleti temp­lomot, holott a megszállás előtt egy sem volt. Prága és Mokszva nyomása emelte ezeket is. A visszacsatolt területek vallási viszonyából pontos statisztikai adataink még nincsenek, mert épen most kezdte meg 100 sta­tisztikus az erre vonatkozó mun­káját. Lényeges eltolódás a mos­tani százalékarányban nem lesz. Katolikus egyházi szempontból igen jelentős a gyarapodás. Visz- szakerült 3 püspöki székhely: Kassa, Rozsnyó Munkács. 300 plébánia és 1000 pap. Legfeltű­nőbb a zsidók szaporodása. A visszacsatolt területeken a hazai 5 százalékkal szemben 15 szá­zalék a zsidó. A számukat leg­inkább Beregszász, Kassa, Ung- vár és Munkács gyarapítja. Egyházi szempontból is nagy öröm a visszacsatolás. A katolikus Egyház erősödik ezzel. De erő­södnek a többi keresztény egy­házak is, mert kiszabadultak a 20 évig ott raboskodók egy val­lástalan, sőt istentelen kormány nyomása alól, megszűnt áfájuk nézve egy esetleges kommunista uralom veszélye. Esőkabátok, bőrkabá­tok, insbr-ucki loden ka­bátok nagy választékban Tóth szabónál« Néhány darab használt fehér buíor eladó. — Cm a kiadóban.

Next

/
Thumbnails
Contents