Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-11-17 / 260. szám

2. Zaiamegyei Újság 1938. november 17. Mécs-est. Tegnap délután 5 órakor tar' tóttá meg Mécs László tizedikéről áthelyezett szavaló estjét. A Notre Dame zárda díszterme zsúfolásig megtelt hallgatósággal — sokak­nak már nem is ju ott hely, igy állva voltak kénytelenek végig­hallgatni a fényesen sikerült ün­nepséget. A költő megérkezésekor a je­lenlevők hatalmas tapsviharban törtek ki és éltették 8 Felvidék próíétaleikü dalnokát. Petim Jó­zsef preiátus, apátplébános kö­szöntőbe kedves szimbolikus sza­vakkal a kőitől, akit szűnni nem akaró tapsvihar éltetett. Sieless Béla zeneiskolai igazgató és Sz. Kecskés Eszter lépett ezután a színpadra a adták elő mély átér- zéssei és tőkéié es technikai tu­dással hegedű—zongora duettjü­ket, amelyet a közönség hosszas tapsviharra) honorált. Mécs László festői alakj« jelent meg ezután a szinpadoa s válaszolt kö tői be­állítású beszéddel az üdvözlő szavakra hangoztatva, hogy ha a »régi hang;" csendül is meg most még verseiben, tudjuk azt be an­nak a körülménynek, hogy a fel­szabadulás eseménydus napjai nem engedték meg neki, hogy a feltámadás örömverseit megír­hassa, azonban a régi versek hangja »új* hangzású már. Ver­seiből szavalt ezután a költő őt hatalmas ivelésü kompozíciót, amelynek hatása mélyen belevé- sődöit a hallgatóság leikébe. O. Takács Dóra énekszáma hangzott fel a szavalatok után s ragadta magával gyönyörű meló­diájával és páratlan kidolgozásá­val a hallgatóság figyelmét, ame lyet nagyban növelt Fürtös Lajos tanár zongorakisérete. Rövid Bzünet után ismét Szeles Béla és Sz. Kecskés Eszter duettje követ­kezett, amelynek finomságét lé­legzetvisszafojtva élvezte a kö­zönség. Mécs László lépett ezután ismét a színpadra s szűnni nem akaró tapsorkán közben kezdte meg második ré­szét előadásának. A költő magával ragadta a hatalmas közönséget, miközben hol mosoly, hol mély­séges borongás siklott végig hall­gatóságának ajkán. A honorárium nem is maradt el. Kétszer tap­solták ki a színpadra az ünnep­lés elöl menekülni akaró költőt, akit a Noire Dame zárda növen­dékeiből álló küldöttség vett kö­rül hirtelen a színpadon, hogy átnyújtsa neki azt a hatalmas zászlót, amelyet ai intézet aján­lott fel a visszatért Királyhelmec nek, a közönség pedig szép babérkoszorúval ajándékozta meg annak legilletékesebb tulajdono­sát. A gimnázium és felsőkeres­kedelmi iskola növendékeiből ala­kult szavalókórus helyezkedett el ezután a s inpadon s adta e'ő a koszorús költő egyik legszebb és legmélyebb költeményének sza- vaiókórusra átdolgozott váltó - xaiát, a Mindemig balladá­ié t. Turcuányi Sipos Jó,séf pajzsszegi adminisdrátor mon dóit ezután köszönetét úgy a szereplőknek, mint pedig a meg­jelent közönségnek, akik hozzá­járultak ezáltal Göcsej egyik sze­gény községének a templomőpi- téséhez. Törülköző 20 féle vál­tozatban kapható Schütz áruházban Be kell Jelenteni a szőlő- és gyümölcsfa r ü leteket. Újjáalakulnak a hegyközségek. — Kivágják a direkttermő szőlőket. A polgármester az alábbi hir- deményt teszi közzé: Az 1938. évi XXXI. I. c. vég­rehajtása tárgyában megjelent 85.000/938. F. M. rendeiei 3 §•« szerint, akinek Zalaegerszeg me­gyei város területén szőlővel vagy gyümölcsfával beültetett területe van, tartozik 15 napon bílül, leg­később november hó 28-ig a városi adóhivatalnál délelőtt 10— 12 óra közölt 1. szőlője vagy gyümölcsöse kataszteri holdak­ban és négyszögölekben kifeje­zed pontos területét, 2 a dűlő nck a nevét és 3. telekkönyvi helyrajzi számát pénz, vagy el­zárás büntetés terhe a'ati beje­lenteni. A hegyközségeket újból meg kell alakítani g önálló szavazat csak a legalább 800 négyszögöl izőiővel, V3gy gyümölcsössel ren­delkező birtokost illeti meg, a többieket tízesével csopor’okba osztják be s magu< közül válasz­tanak egy csoportképviselőt. A város határában lévő szőlő- vesszők vagy oltványok Üzletszerű termeléséi végző telepek engedé­lyezését folyó évi december 31 ig a rendelet 95, § a szerint felsze­relt kérvényben a földművelés­ügyi minisztertől kell kérelmezni. A közvetlenül termő amerikai szőlőfajtákat — kivéve az 0 hel­lót — egylmmad részben 1939. december 31-ig ki keil vágni, vagy át keli oltani. A megmaradó rész fele 194Ü,, másik fele 1941. december 31 -ig vágandó ki, vagy oltandó át. A rendelet ciien vétőket pénz- büntetéssel büntetem, szőlőjüket pedig hatóságiiig irtatom ki. Lőrincz László levele a^Gsallóközből. Az önfeledt, eláradó ünneplés tart akkor is, amikor szállásainkra megyünk. Mindenki akar legalább egy magyar katonát. Csiba néni (elhalt uia egy magyarországi pénzügyigazgató testvére), akihez én kerülök, méltatlankodva fogad. »Ideje volt, hogy megjöttek. Azt hittem, hogy már senki sem jön hozzám, azt pedig nem tűrtem volna." Meleg vizet készít, tiszta kendőt készít, sü -főz. Fizetséget emlegetek. No, hiszen, erre kitör az égzengés. »Pénzért nem adok semmit, de szivbői mindent. Még csak az kellene, hogy pénzt ad­jon. A? én szegény uramnak is jól esett, ha a bábomban valahol megkínálták. Meg is hagyta ne­kem, hogy mindent adjak, ha msgyar katonai ülök“. És igy megy ez minden háznál. Csiba néninél lakik epy kedves és igen lelkes tanitónő, Nagy Julianna. Vőlegénye szintén tani tó, most még a cseh hadsereg­ben szolgál kényszerűségből. A tanítónővel van két kis öccse. Pozsonyi gimnázisták, de elszök­tek, hogy ünnepelhessék a ma gyár hadsereget. Epen olyan láz­ban égnek, mint nővérük, aki a helybeli igazgatóval és a plébá­nossal együtt lelke volt itt min­dig minden magyar mozgalom nak. Csiba néni nem győzi di­csérni Nagy Juliannát. Ez a bá­tor magyar lány nem félt soha a kockázattól. Szobájában mindig volt valami njagyar disz a cseh uralom alatt is, ha más nem, hát a ruhája összeállítása volt magyar. Volt ig elég baja a csehekkel. Most már három hete készítette a magyar zászlókat, szalagokat. Lopva hozták ki Pozsonyból a háron színhez az anyagot és úgy állították elő a magyar lobogókat a legdrágább női ruhaanyagokból. Kis iskoláa énekkara hetek óta készült uz ünnepre. Ilyen lelkes gyerekeket még nem s láttam. — Október 28-án, a cseh nem­zeti ünnepen meséli Nagy Juli­anna -- kitéptem az olvasókönyv­ből Mas; ryk képéi és mondtam egyik fiúnak, tedd ei emlékbe. — Nem én, tanilónéni, inkább megberetvélom — s azzal tollá­val alaposan lekaparta a volt cseh államfő képét. Az október 28 iki olvasmányt a tanítónő áthúzta a könyvben azzal, hogy — gyerekek erre már nem lesz szükség. A gyerekek megrohanták. Ta- nitónéni* hurza át az enyémet is, meg ez enyémet is. Esteledik ss a lanitónénihez beállít így leánycsapat újabb énekprébára. A legkisebb a 3 ÓRIÁSI HÓCSIZIVIA és hócipő választék HORVÁTH JENŐ divatüzletében Zalaegerszeg (Plébániaépület) Telefon 112. Jó minőségű ! oltvány- | borokat í a legmagasabb napi áron I vásárol Spiegel Imre bornagykereskedő | Szombathely Brenner J.-u. 8. [ Felvilágosítást Zalaegerszegen ! Spiegel gabonaüzlet ad, | ugyanott kérem a mintákat le- l adni. auMumw— éves Csiba Ilike. Hozzám jön és bizalmasai megsúgja: — Katona­bácsi, én már nem Csiba Ilike, hanem Magyar Ilike vagyok. A tanitónéni szomorút is me­séi Elmondja, mennyire letörte a pozsonyi magyarokat és az összes csallóközieket is, hogy Po­zsony nem lelt a magyaroké. És még boldogtalanabbak a csalló­közi Püspökiben, mert ez a szin- rmgyar fdu is a szlovákoknak maradt. Azóta nem akad el a könny a püspökiek szemében, sír­nak szüntelenül. Bsaötétedik. Szentmihályfa ab­lakaiban kigyuinak a gyertyák. A leggyönyörűbb kivilágítás, amit eddig lábam, meri a lángok mel­lett most különös jelentőséggel villannak meg a nemzeti szinek és a piros—fehér—zöld virágok. Ismét zúgnak a harangok és meg­indul a szen mihályfaiak hálaadó körmeneie. A magyar Himnuszt játsza a tüzoíiózenekar, azután árad a hosszú menet lampionokkal, gyertyákkal. Eiői Nagy Julianna énekli iskolás csapatával a ma­gyar nótákat, túláradó lélekkel. A menet visszakanyarodik a temp­lomba, amelynek oltárképét két­méteres kokárda díszíti. Schnitz­ler plébános Te Deumol mond, szentségi áldási oszt és ismét a magyar Himnusz zendül. Esíe vacsorát ad a honvédlö­vészek tiszteletére. A szentmi- hályfaiak szive úgy diktálja, hogy mindent elénk hordjanak. Felkö- szöntők hangzanak el. Mind szép, de minket leginkább meghat Bély Sándor főhadnagy űré. A beszéd után egyperces néma csend, aztán halljuk Árvay had­nagy hangját — katona sorsa nem busuiás, egy vígat rá, hamar pajtás. A cigány magyar indulóra zen- dit, maja megindul a tánc a mi kedves vendéglátó magyar lánya­felöltö és öl­töny szövetek nagy válasz­tékban Tóth Gyulánál Finom úri divatosztály

Next

/
Thumbnails
Contents