Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-11-16 / 259. szám
2. Zalamegyei Újság 1938. november 16 pén. Kánya Kálmán fényes győ« zelme legyen mindenidőkre Memento arra, hogy az élet alkonyán, egy élet tapasztalatai alapján milyen maradandót lehet alkotni a haza és a köz javára, amelyből elsősorban az ifjúságra fakad áldás. Vé*ül méllóztassanak megengedni, hogy nem szerénytelenségből, de az ünnepélyes pillanat kiváltotta elérzékenyülésböi kifolyólag felemlítsem azt, Teleki Pál gróf személyével és szerepével kapcsolatban, hogy őneki kellett mint miniszterelnöknek a trianoni békeparancs be - cikkelyezését a nemzetgyűléstől kérni, mint ak kori nemzetgyűlési képviselő tanúja voltam annak, amikor kezeit tördelve kérte a felelősségre vonási eljárás megindítását önmaga ellen. Még minisztertársai is megdöbbenve hallgatták és természetesen nyomban azonosították magukat elnökükkel. Az eljárás im iefolylalódotí az Ítélet — babérkoszorú. Héjánknak és elismerésünknek adjunk kifejezést tiszteletteljes üdvözlés formájában. Ez az én kérésem, ez az én indítványom, málíóztSEsanak határozni és elfogadni. Szűnni nem akaró taps és éljenzés kisérte a nagyszabású beszédet s utána vitéz Tabajdy Kálmán ny. gyalogsági tábornok szépen felépített beszédben emlékezett meg Horthy Miklós kormányzónak az ország helyreállítása körül végzett nagy munkájáról. Rámutatott arra, hogy akkor, amikor még százezrek véreztek a csatatéren, itt bent felütötte fejét a turáni átok, amit az idegen szellemű sajtó csak szított, a »Galilei* és más hasonló körök pedig elterjesztették a mételyt, előbb a fővárosban, azuián pedig a vidéki városok és falvak népei között. Ennek következménye lett az őszirózsás forradalom, majd az átkos kommunista rémuralom. Ezekben a rettenetes időkben támasztotta a Gondviselés Horthy Miklós, aki kezébe vette az ország sorsának irányítását 8 hogy e munkát hogyan végezte, azt az eredmények igazolják. Hivatkozott a külföldi kapcsolatok megteremtésére, a fényes látogatásokra, az Eucharisztikus Kongreszusra és más dolgokra, amelyek a mai eredményeket elősegítették. Javasolta, hogy a vármegye festesse meg a kormányzó arcképét a közgyűlési terem részére. Általános helyeslés volt a válasz a szép beszédre, amely után Tomka János dr. főjegyző előterjesztette a kisgyülés javaslatát: hála- és hódoiainyilvanitás a kormányzó iránt; hála- és köszönetnyilvánítás Imrédy miniszter- terelnök, Kánya és Teleki miniszterek iránt; a kormányzó képének megfesielése köz dakozás- ból s e célra a vármegye 1000 P-t Síava? meg s az ügy elintézésére bizottság kiküldése, végül az eihangzolt beszédeknek jegyzőkönyvbe vétele. A javaslat elfogadása után Farkas Tibor dr. javasolta, hogy Roihermere lordot is üdvözöljék és azokra a nagy államférfiakra, akik már nem élnek, de igen sokat tettek a mái helyzet megteremtésére, egy per- ceaenéma fölállással emlékezzék a közgyűlés. Egyhangú helyezéssel fogadták ezt a javaslatot is, majd a főispán felolvasta az üdvözlő táviratok szövetét és a diszgyülés a Himnusz eléneklésével befejeződött. Mi újság a visszaszerzett Felvidéken. Ipolyság, november 15. A felszabadult Ipolyságban most tartotta elsöizben gyűlését a magyar párt. Salkovszky Jenő kormány- biztos nagy beszédet mondott, melyben bejelentette, hogy a párt most is keresztény, nemzeti és szociális programmal kíván dolgozni. Ezen a három pilléren épült fel — mondotta — húsz év előtt is a magyarság boldo gulásának útja és most az elért eredmény után azt kívánjuk, hogy az eddigi kilencven százalék helyeit most már száz százalékban forrjon össze a magyarság egymással. A gyűlésen Kossá Gézáné beszámolt a „Magyar a magyarért* gyűjtés eredményéről és bejelentette, hogy ezer éleimiszerutal- ványt osztottak már eddig ki a rászoruló lakósság részére. A kormány Salkovszky Jenőt a most felszabadult kékkői járás kormánybiztosává is kinevezte. Kassa, november 15. A lengyel cserkészszövetség a kassai cserkészekhez meleghangú üdvözlő táviratot intézett és örömüknek adtak kifejezést, hogy Kassa ismét visszatérhetett hazájához. A magyar városok sorra tartanak diszgyüiéseket és azokon foglalkoznak a visszacsato t területek örvendetes megtörténtével. Makón Mikecz Géza polgármester kezdeményezésére a város leghosszabb utcáját Hitler-Musso- lini Moskicky nevre keresztelték. Miskolcon Lukács Béla főispán emlékezett meg a nagy eseményről, majd a rendőrség vezetője bejelentene, bogy a kassai bevonulás napján 3000 autó haladt át a városon, de baleset egyetlen egy 6em volt. Ungvár, november 15. Most, hogy Ungvár városa megszűnt U'shorod lenni, az egykori met- ropiisból határváros lett és a nagy átalakulás problémái máris a felszínre vetődtek. Az élet megállóit és tétovázik ebben a piliana ban Ungváron. Aki magyar lélekkel járja az utcákat, annak éreznie keli, hogy a magyarságra itt óriási feladatok várnak, amelyek megoldásához nem csak akaratra és erőre, hanem sok diplomáciai érzékre, elszántságra és reménységre lesz szükség. Moszkva csápjai mélyen belenyúltak ennek a városnak életébe és ukrán terroristák, akiket Prága telepitett ide, revolverrel és tőrrel szolgálták a boisevizmuson keresztül nemzeti eszméjüket. Ebben a városban mindenki tudja, hogy j nincs más megoldás, mint az egész rutén föld Magyarországhoz való csatolása és a közös magyar—lengyel határ megvalósítása. Elsősorban a népért kell dolgozni, akiket félrevezettek és épen csak hogy élni hagyták őket. Dolgos, jótakaró nép a rutén és a legnagyobb nélkülözéseket keil elszenvednie. Nagy reménykedéssel néznek ezek a sokat szén- vedztt emberek a jövőjük elé és tudják, hogy most már felvirrad számukra is a jobb kor hajnala. Lőrincz László levele a Csallóközből. Hidaskürl (Mátyusföld) 1938 november 11. Negyedik napja, hogy az eger- szegi honvéd lövész század átlépte a trianoni magyar határt, de csak most jutok hozzá, hogy beszámolhassak a zalai közönségnek ezekről a felemeljen szép napokról és arról a könnyes örömről, mely azóta is hatalmában tartja nemcsak a felszabaditottakat, de minket valamennyiünket. Tarpa községben értük meg a nevezetes napot, amelyen a bécsi döntés visszajuttatta nekünk a Felvidék jókora részét, ha nem is mindent. Nehéz visszaadni ennek a napnak a hangulatát. Egész nap valami levertség ülte meg a századot. Tudtuk ugyan, hogy a döntés baráti hatalmak kezében van, mégis a várakozásnak annyi hete után már alig biztunk abban, hogy többet kaphassunk, mint amennyit a csehek felajánlottak. Este a tarpai iskolaigazgató kis szobájában ültünk a rádió melleit, tisztikar, altisztek és tizedesek vegyesen. Feszülten vártuk a híreket. Este 8 óra, a rádió bemondja, hogy már vége az eredményhirdetésnek. Elérkezik a 9 óra és még mindig semmi hir a döntésről. Végre 9 óra 20 perckor felhangzik Imrédy miniszter- elnök hangja és mondja, hogy Kassa, Ungvár, Munkács és a többi város is a mienk. Egetverő éljenzés, ujjongás, melyben szinte elvesznek a miniszterelnök szavai. A rádióból felcsendül a Himnusz. Parancs nélkül, egyszerre ugrik fel mindenki és énekeljük együtt ügy, mint még soha. Árvay László dr. zászlóaljparancsnok remegő ajkakkal áll, Zsidó Sándor dr. szeméből leperdül egy könnycsepp a tok vihart látott mackóruháta és könnyesen, megindultan áll a szobában mindenki. Egy perc múlva már a legénység is mindent tud szobáiban. E^etverö, tomboló örömét nem felejtem el soha. A nap örömére később van a takarodó. Őszi felöltő és öltöny szövetek rs&gy választékban Tóth Gyulánál Finom u^i divatosztály A zász'ósok bort hozatnak szakaszaiknak és együtt örülnek a magyar igazság győzelmének. November 4 én tudjuk meg, hogy lövászalakulatunk nem Ruszinokénál megy be az új területre, bsnem a Csallóköznél lépjük át az új határi. Este már Gulácson vagyunk. Kellemetlen éjszaka. Minden percben várhattuk az indulási parancsot, ezért teljes felszereléssel zsúfolódtunk bele egyetlen szobába, a málhakocsis pedig — mindegyiken egy őrrel — künt az utcán sorakoztak. Fél óra múltán lezúdult a hideg eső és verte egész éjjel veszettül az őröket, kocsisokat és lovakat egyaránt. Mégis, reggel már vidáman énekelt a legénység a kocsik tetején, mikor Namény felé indultunk tovább Délben vagoniroztonk be (5 én) Vásáros- naményban. 63 marbaszáililó ke- csit vontatott lihegve két moidony, s mig a külvilágban sz emberek lelkesedtek, mi 24 órás kemény útra indultunk. Mátészalka—Nyíregyháza—Debrecen—Szolnok, a már ismert városok voltak utunk egyes állomásai, majd következett Budapest és utána feltűntek a nekünk annyira kedves duná:.to'i tájak. Láttuk ismét a tatai bánya- müveket, a bánhidai centráiét és 5 én délelőtt berobogtonk ai új- komáromi állomásra. Komárom akkor készülődött az átadásra, de mi csak az előkészület egyes részleteit láthattuk. A híd fele tobozódott a magyar színekben, másik fele még kopáran állott, de luínan, a Duna túlsó partján egymásután )áduk feltűnni a magyar zászlókat a Szent András templom tornyán és a modern épületek egész során. Az innenső hídfőnél magyar csendőrök, postások, vasutasok menetelnek, hogy nyomban átvegyék szerepű fcet az új területen, lt gyülekeztek az újságírók tömegei éti a filmiroda emberei is. Ey órával később már G>őr felé robogtunk tova megkisebbedett létszámmal, mert Komáromba Honvédségünk ünnepélyes bevonulása a visszacsatolt Felvidékre I sorozat. Medve, Párkány, Kirátyh"!- mec, Komárom, Érsekújvár, Rozsnyó, Kőhidgyarmat. Ma az Edisonban!
