Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-11-13 / 257. szám
193i. november 13. Zalaraegyei Újság 3. A Felvidék bekapcsolásai A bankok a nagy nemzeti célokért. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank most megjelent angolnyelvü időszaki gazdaság jelentése megállapítja, hogy a világgazdasági konjunktúra jelenlegi bizonytalan irányzatával szemben Magyarország gazdasági helyzetének alakulása a jó termés és a beruhá zási program élénkítő hatása folytán kedvezőnek Ígérkezik. Rámu tat a jelentés továbbá arra, hogy — minden más ezempomlól eltekintve — mily nagy jelentősége van gazdasági szempontból a felvidéki területek visszacsatolásának. Ezeknek a terűiteknek erdőségei, vasbányái és egyéb ipari nyersany agelőforduiösai mind oly gazdasági erőforrások, amelyeket megcsonkított hazánk súlyosan nélkülözött, míg Csehszlovákiában ezek a termeszed kincsek az ország más részeiben is bőségesen rendelkezésre álltak. A felvidéki területeknek az ország közgazdaságába való bekapcsolása új nagy fordulatok elé állítja a gazdasági életet és a bankokat. A magyar pénzintézetek a nagy nemzeti célok és érdekek jelentőségétől áthatva, örömmei és készséggel vállalkoznak arra, hcjy í >eket a feladatokat minden rendelkezésükre álló erőforrás felhasználásával legjobb tudásuk szerint teljesítsék. A jelentés részletesen foglalkozik továbbá a nemzeti beruházási kölcsönnel és kiemeli, hogy a magyar pénzintézetek az ez kölcsönben vállalt jelentékeny jegyzésükkel, az iparvállalati jegyzések egy részének financirozásá- val, valamint az idei bőséges búzatermelésnek és a készletgazdálkodásnak finai-cirojsásával td- jesiiőkév sílégüknek uj>bb kiemelkedő bizonyítékát adták. A btru- báitá&i hozzájárulással kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítése szintén komoly feladat elé állítja a £ ^intézeteket. Kétségtelen, hogy a bankok ezt a próbát is sikerrel fogják megáiiani, annál is inkább, mert remélhető, hogy a beruházási kölcsönből és az egyszeri vagyonadóból a kiocs- tartjoí befo'yó pénzek rövidesen újból a ga datági étet körforgá- saoa kerülnek. A jelentés részletesen foglalkozik a kormány gazdasági és szociális ieformpro^ramjűv-I, a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak módosításával, a külke- reskereakedeiem fejlődésével, valamint a mezőgazdaság és Ipar helyzetével. Perdöntő bizonyítékok Pozsony mellett és Bratislava ellen. Hogyan is áll Pozsony problémája, amit most egyelőre kikapcsoltak. Az „Előre“ cimü lap Írja : A magyar kormány — mint ismeretes — a IV. számú cseh javaslatra adott válaszában Po zsonyt illetően arra az álláspontra helyezkedett, hogy külön tanácskozáson döntsenek Pozsony hovatartozásáról, mert a legutóbbi magyar népszámlálás, az 1910. évi adatok szerint ott egyik nemzetiségnek sem volt abszolút többsége. Mivel a pozsonyi kérdésről annyi téves hir jelent meg, időszerűnek tartottuk, hogy teljes részletességgel ismertessük ezt a kérdést. Az 1910. évi népszámlálás szerint Pozsony lakóssága nemzetiségi szempontbői a következőképen oszlott meg : magyar: 31 705 (40 6 százalék) német: 32 790 (41 9 százalék) tót: 11.674 (14.9 százalék) Ezekből az adatokból minden újságolvasó előtt egyszerre kitűnik, valóban mennyire nehéz Pozsony népi (etnikai) hovatar- tozandóságának kérdése, mert csak a politikában, különösen pedig a nemzetközi politika te- kervényes útvesztőiben járatlanok állíthatják, hogy Pozsonyban nagyon egyszerű a népszavazás eredménye, ha a két legnagyobb kisebbség összefog . . . A csehszlovák rendszer mind járt az államfordulat idején igyekezett a statisztikát is a maga szolgálatába állítani. Tagadhatat lan, hogy i a lakósság nemzetiségi összetételében figyelemreméltó változások történtek, hiszen számos magyar közalkalmazott hozzátartozóival együtt elköltözött és helyüket az új államalakulat tisztviselői és alkalmazottai foglalták el. Mivel a népszámlálás során az ott állomásozó katonai és karhatalmi alakulatok tagjait is figyelembevették, ez is az új állam javára billentette a mérleget. De nem utolsósorban hatott itt a magyar népszámlálási rendszertől merőben eltérő rendszer. A számlálólapokat ugyanis nem személy- szerint osztották ki a számlálan- dók között, hanem a számláló- biztosok vezették be a népszámlálási ivekre a számlálandók által bemondott adatokat, amelyeket azonban a számlálóbiztosok felülvizsgálhattak és ezáltal lényegesen nagyfokú befolyást gyakorolhattak a nemzetiségi adat megállapítására. Az új állam 1919. augusztus 20 án Szlovenszkóban, az állam területének egyik részén, rendkívüli népszámlálást hajtott végre és ez Pozsonyban mindenekelőtt azt „eredményezte“, hogy a tótok, illetőleg csehszlovákok százalékos arányszáma a legutóbbi magyar népszámlálás eredményéhez képe megkétszereződött. Pozsony la kósságának nemzetiségi megosz lása az első csehszlovák statisztikában már a következő képet tüntette fel: magyar: 24’ 126 (29.0 százalék) német: 30.165 (36*3 százalék) tót, illetőleg csehszlovák : 27.397 (32 9 százalék) Könnyen értő, hogy a német nemzetiségű lakósok százalékos arányszáma kisebb mértékben csökkent, mint a magyaroké, hiszen a magyar elem sokkal nagyobb mértékben költözött el, mint a német. A magyar és német nemzetiség arányszáma a csehszlovák népszámlálások során továbbcsökkent és az 1921. évi általános népszámlálás eredményei szerint Pozsony városban igy alakult : magyar: 20.731 (23 7 százalék) német: 25.837 (29 5 százalék) tót, illetőleg csehszlovák: 37.038 (42*3 százalék) Pozsonyban az 1921. évi csehszlovák népszámlálás eredménye alapján a magyar kisebbség még megtartotta azt a jogát, hogy az állami, közigazgatási hatóságok és a bíróságok előtt anyanyelvét használja, kilenc évvel később, az 1930. évi általános népszámlálás után azonban a pozsonyi magyarság nem volt többé úgynevezett minősített kisebbség és a csehszlovák törvényben biztosított jogait elvesztette. A nemzetiségi statisztika ekkor a következő képet mutatta Pozsony város lakó- sainak nemzetiségi megoszlásáról : magyar: 18.890 (16*16 százalék) német: 32.801 (286 százalék) tót, illetőleg csehszlovák: 60.013 (51*34 százalék) Kilenc esztendő alatt tehát a pozsonyi magyarok százalékos arányszáma a csehszlovák statisztika szerint 7*54 százalékkal csökkent, viszont a csehszlovákok az 1919-től kezdve 1930 ig eltelt 11 esztendő alatt 14 9 százalékról 51*34 százalékra tudták feltornázni arányszámukat, ami FONTOS. Mindenkit érdekel, akinek pénzre van szüksége, hogy december 7-ére esik a m. kir. jótékonyoélu áll. sorsjáték húzása, amikor kihúzásra kerül a 40.000 P-ós főnyeremény és több szép nyereményösszeg is. A sorsjerr kapható az összes sorsjegyföárusitónál és dohány- tőzsdékben. már egymagában véve is túlságosan szokatlan jelenség a statisztikai tudományban, ha ugyan ezt a problémát tudományos kérdésnek akarjuk tekinteni. Ez a példa is csak azt bizonyítja, milyen nehéz a müncheni egyezmény értelmében népi vagy etnográfiai alapon megoldani az ellentéteket, amidőn ilyen és ehez hasonló feltűnő különbségek jelentkeznek. A magyar kormány legutóbbi jegyzékében utalt arra, hogy kizáróan a müncheni egyezmény szelleméhez igazodik és ezuttkí nem óhajtja érvényesíteni történelmi jogcímét. Ha ennek ellenére közelebbről vizsgáljuk, vájjon milyen történelmi és gazdasági jogcíme lehet Magyarországnak Pozsonyhoz, a következő rideg tényeket kell figyelembe venni: Hogyan leli Pozsony Bratislava? A pozsonyi csehszlovák kormányzótanács a város nevét már 1919 február hó havában Bratislava ra változtatta. A Bratislava névnek semmiféle történelmi alapja nincs, ellenben Pozsony és Pressburg nevekkel egyidőben talá kozunk, először már a X1, században, tehát 900 évvel ezelőtt. A Pozsonyi Évkönyvekben ta'' -Ä ■% ,^.r / gfpjMirtrt«#* jí* ® TUNGSRAM VxaJ&Unftt, * ‘ttídlócíd^l
