Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-11-05 / 250. szám

2. Zai&jnegyeí V\ság 1938. november 5 hónap kivitele tehát 1,340.000 pengő értékben. Az idei nyolc hónap kivitele tehát 1,426 000 pengővel mulia felül a tavalyi hasonló időszak kivitelét. Bőrkesztyűt 198 967 párat ex portáltunk 615 C00 pengő érték­ben, szemben a tavalyi 251.765 párra!, 884.000 pengő értékben A bőrkeszty ükivitel tehát 269 000 pengő értékben marad alatta a tavalyi kivitelnek. Mit kaptunk vissza a Felvidéken? Az ország lakosságát a vissza« térő Felvidékkel kapcsolatban erősen érdekeli, hogy mit kapjunk vissza népességben, természeti és gazdasági kincsekben, iparban, kereskedelemben é6 kultúrában. Mennyivel jutott előbbre Magyar - ország az európai országok rang­listáján. A visszakapott felvidéki országrész a csehek által meg­szállt területnek majdnem negyed­részét jelenti. Több mint egy millió ember él ezen a földré­szen. Gazdasági vonatkozásban óriási jelentőségű a Kis Alföld vissza­térése, mert ezen nem egyoldalú, hanem nagyon változatos a me­zőgazdasági termelés. Nagyon lényeges az Ipoly és Rima, a Sajó és a Hernád medencéje, mert ezzel hatalmas erdőterületeket kaptunk vissza. Minthogy a Srepes—Gö- möd érchegység déli odala is visszajut, vasérc hiányunkban jelentős pótlási kapunk. Ipari vo­natkozásban a Kis A föld cukor, sör, tej és szeszitala a legfonto­sabb. Közlekedési vonatkozásban be­láthatatlan érléket jelent a régi bécsi fővonal visszaszerzése. A visszakapott városok kőiül a legnagyobb K?s*a, amelynek meg­közelítően 60.000 lakosa van. Ókomárommal 20.000 lakos tér vissza, igy az egyesitett Komá­romnak több mirt 30 000 likosa lesz. Kulturális szempontból tekintve gazdagodásunkat visszakaptuk a ro.snyéi és kasesi püspökségeket, az Ungvárott széke.ő görög-ksío- liius püspökséget, visszakerült a premontrei rend jászói központja, a régi magyar középiskolák közül visszakaptuk a bencések komá­romi, a premontreiek rozsnyói és kassai gimnáziumát, sz ungvári keíoülíus gimnáziumot és egy Bereg állami kö■ égisbolát. rokban piros fehér-zöld lámpák­kal és fáklyákkal a frontharco­sok, az iskolák növendékei, le­venték, cserkészek, a hazafias egyesületek. A Mussolini ligetben. .A színes lámpákat vivőket a nemzeti színeit sorrendjében osztották be, A hatalmas menet fegyelmezetten, a már ismeretes jelszók : min-dení visz-sza, a kor­mányzónak, min szterelnöknek, Kánya és Teleki minisztereknek, Mussolininak, Hitlernek éltetésé vei vonult végig a Kossuth Lajos utcán és Hunyadi utcán át a Mussolini ligetbe az O szágzátz.ó- hoz. lit a leventezenekar a Hi szekegy-et játszotta, majd Vilá­gosi György gimn. VIII. o. t. szavalt, Kondoros! Ferenc érett­ségizett és Jakabffy Antal, a front­harcos főcsoport elnöke lelkeaitő beszédet mondottak. Végül a le- venterenekar a Himnuszt ját­szotta el. A Mussolini ligetből a Petőfi- utcán át vonult a menet a vármegyeháza elé. Az erkélyen megjelent vitéz Te­leki Béla gróf főispán, Brand Sándor alispánnal és vitéz Ta- másy István dr. polgármesterrel. A leventerenekar itt is először a Hiszekegy-et játszotta, amelv után Kövess I« vín dr. ügyvéd mondott nagy beszédet. Kérte a főispánt, tolmácsolja Zalaeger­szeg város köszönetét Imrédy miniszterelnöknek, Kánya és Te­leki gróf minisztereknek azért az eredményért, amit elértek s ami­nél többet a mai viszonyok kö­zött elérni nem lehetett, de tol­mácsolja azt a kívánságot is, hogy folytassák a munkát a régi magyar birodalom visszaállítá­sáért. A főispán örömét fejezte ki, hogy ez a nagy történelmi ese­mény eggyé forrasztotta a ma­gyar lelkeket s kívánja, hogy ez az egység 'ovábbra is megma­radjon. A köszönetét tolmácsolni fogja. A mostani eredmény csak kezdet, reméli, hogy többi kíván­ságunk is teljesülni fog, ha egye­sült erővel küzdünk tovább iga­zunkért. A beszédeket sűrűén szakították meg éljenzések s a tomboló lel­kesedés valóban méltó kifejezése volt a n?gy örömnek, amit a bé­csi döntés keltett a magyar lei- vekben. A leveniezenekar ezután elját­szotta a Himnuszt, amit a közön­ség is énekelt s a hatalmas tömeg a városháza elé vonult, ahol szét- oszot. 15.000 lóval emelkedett tavaly óta lóállományunk. Zalaegerszeg örőmnapja. A közönség lelkes tüntetése ez egymillió magyar testvér visszatérte alkalmából. A bécsi döntés nyomán impo­záns módon nyilatkozott meg Európa közvéleménye. Minden számottevő lap ötömmel hirdeti, hogy nemesek megreszkettek, de össze is dőltek Európának a pá riskőrnyéki békében nsgy gond dal faragolt, de egymásba soha sem illett eresztékei. Ki merle volna hinni közülünk, akik húsz és néhány esztendővel ezelőtt vérünk hullásával védtük ezt a földe», hogy fiatalon történő elmúlásunk eredményeképen fej- legalább az utánunk következők lesznek szerencsésebbik; als kor ki gondolhatott volna józan fejjel arra, hogy itt két évtizedig eira lom völgye és idegenek lakodal­ma lesz? Aki a Kárpátokban, a izerb hegyek közölt, vagy az ég­ben felejtett fejű Alpok odúiban ezt merte volna gondolni, szegény eszelősnek kellett volna minősí­tenünk. Azuián mégis beteljesült e go­nesz varázs'at. Már-már o t tar tettunk, hogy a döntő változás ban nem reményked ünk. Ez a megcsontosodott meggyőződés, ez a tartózkodássá edzett bhal- matlsnság adta a magyarnak azt a csodálatos erőt, hogy nem veBz tette el a fejét. Forrott, gyürődött esemény esemény hátán új arcu­lata leit Európa térképének. Meg alázt-k egy kévéiy népet annyira, amennyire csak leheteti, kitom­bolta érzelmeit körülöttünk min­denki, csak mi nem rebbentünk ki ebből a messze napkeletről hozott nyugalomból, amit heíyte lenül nem egyszer tunyaságnak, vagy nemtörődömségnek jelle­meznek. Nohát Európától épen azért kapunk most dicséretei, mert nyu godtan, méltóságoa nyugalommal várluk a szebb jövőnek pirkadá- gát. És örülnek a jóérzésüek, amikor látják, hogy az egész ma­gyar nemzet eggyé forrott ?z örömben, hogy a városok és fal vak népe ünnepli a nagy ese­ményt : nagy darab magyar föld nek visszakapcsolását, egymillió magyar testvérnek visszatérését. Ünnepel a város. Ezt az örömleijea ünnepiéi láítus csütörtökön este Zalaeger­szegen is. Ennek a városnak ha zafias közönsége — nem is gon­dolhatunk mást — térhetett egy­szerűen napirendre a nagy ese­mény fölött. A méltÓEágos nyu­galom után következett az öröm­nek lelkes kirobbanása. Alkonyaltájban a városházánál fölszerelt megafonok hazafias dó­tokat közvetítettek, majd közben kibangzolt a felhívás, ho ;y min­denki vegyen rés^t a?, ünnepélyes tüntető felvonulásban. Azután megkezdődött a gyülekezés a Move sportpályán. A menet este 6 órakor indult ei. Káprázatos fe vonulás volt. Elől a leverne zenekar, uiána végelálhataíbn so­A földmiveléiügyi minisztétium közzétette az eridei ióöszeirás számadatait. Kitűnik belőle, hogy az ország lóállományában az 1937. évi összeírás óta kereken 15 0C0 darabos emelkedés észlel­hető. O.szágrészek szerint legjelen­tősebb volt az emelkedés az Al­01áh-0yárfá8 Mihály, a bala­toni vendéglátóipar elnöke, a Pesti Tőzsdének nyilatkozatot adóit a teljesen magára hagyatott balatoni vendéglátóiparról, smi szerinte szinte a pusztulás előtt áll, s a többek között a követ­kezőket mondotta: — A Balaton melleit ma már több szoba áll a vendégek ren­delkezésére, mint Budapesten, 3870 szoba pedig már folyóvíz­zel van ellátva, évről évre növek­szik a hideg meleg folyóvizes szobák száma. Központi fűtéssel, fürdőszobás appaitemenlekkel, garázsokkal és különféle kénye'mi és luxus-berendezésekkel szerel­tük fe! üz; meinkc>, hosy a ho.> sárik érkező bel- és kü.földi ven­dégeknek a legiökéleíesebb ké­nyelmei tudjuk biztosítani. földön, ahol az elmúlt évi 397.771 darabbal szemben ezidén 410 288 lovat számláltak. A Dunántúlon a lovak száma 304,233 darabra szökött fel. Az északi dombos vidék tavalyi számlálási eredmé­nye majdnem megegyezik az ezidei tavaszi összeírás eredmé­— Sajnos azonban, teljesen magunkra hagyatva, minden tá­mogatás nélkül ketiett mindent megvalósítanunk. Hogy ez milyen súlyos anyagi áldozatokat jelen­teit a balatoni vendéglátóiparnak, hogy ugyanakkor, mikor az egyes külföldi vendéglátóiparok, az egyes iparfejlesztési törvényekben biztosi ott kedvezményeken kívül, hosszúlejáratú építési kölcsönö­ket, rendkívül nagyarányú adó-, szállítási, beszerzési és egyéb kedvezményeket élveznek, a ke- reskede mi szerződésekben pedig a kikötött áruimportok egyrészé- nek ellenértékét csakis az üdülő­helyek támogatására tartják fent, mint például a „tátrai Bäder- Contó“ 8tb, továbbá a hatalmas állami szubvenciók révén nagy­arányú propagandát tudnak ki­fejteni, ugyanakkor, a balatoni vendéglátóipar teljesen magára hagyatva, saját erejéből terem­tette meg a néhány évvel ezelőtt még szinte ismeretlen poros kis falukból a már elismert és a fenti módon agyondédeígetett, tá­mogatott világfürdök konkuren­seit. Hogy a Balatonnak ma már világhíre van, azt a természeti adottságokon kívül elsősorban az ottani vendéglátóipar felkészült­T­....................... ­| Gummicsizma hé- és sárcipő PÁL és INDRA cégnél, Zalaegerszeg c—--------—------------------------------------------------------------ ------- J. ny éve!. A balatoni vendéglátóipar föikószllltsóge.

Next

/
Thumbnails
Contents