Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-11-02 / 248. szám

XXKi évfolyam 248. «Béni. Áps 8 fillér 1988. november 3. Csütörtök. Sserkttztöség és kiadóidra tál: Zalaegerszeg, Ysécbeoyi-tér 4. -------- Telefonszim 128. Felelé s szerkesztő: Heröoiy Ferenc. Henan POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákba« nmanmui—B '"T akbaa |J Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A magyar igazság feltámadását várjuk a mai naplói, 1938. november 2.*ától. De nem csak mi, magyarok vártuk ezt a napot, hanem egész Európa, mert a mai napon mondanak a felkért döntöbirak olyan verdiktet, amely — föltevések szerint — stabilizálja a középeurópai viszo nyokat. A mai napon tűzik le az új határcövekeket Magyarország és Csehország között... Hogy mi lesz a döntőbiróság határozata, azt ebben a pillanat­ban még nem tudjuk, mert sem­mi sem szivárgott ki abból, amit az olasz és német külügyminisz­terek Rómában beszéltek; lehet­séges azonban, hogy mire ezek a serok megjelennek, addigra már ismeretes lesz az Ítélet. A birek szerint a két döntőbírónak jóvá kell tennie a wilsoni elve­ken a békeszerződésben ejtett sé relmeket és vissza kell adni a magyar népnek azokat a terüle­teket, amelyeket húsz évvel ez­előtt a néprajz megsértésével vet­tek el lő e. Tehát Wi son elgondolása alapján töiienik igazságtétel, az ítélethozatal. W.tson dóba bele a béketárgyalásokba a népek önrendelkezési jogának elvét az­zal, hogy bár figyelemmel kell lenni a néprajzi viszonyokra, de, — a 14 szakasz szerint — „na­gyobb területeket egyik államién- Bégből a másik államfenségbe át­helyezni nem lehet*. Mivel az­után látta, hogy a tisztelt társa­ság ezt a pontot semmiképen sem hajlandó magáévá tenni, ott is hagyta az egészet. Hogy mit csinállak, azt — sajnos — csak mi érez ük. A mi ezeréves orszá­gunkon hajtottak végre olyan császár vágást, aminél szörnyűsége sebbet alig látott! a,világ. Ma­gyarország 324 ezer négyzetkilo­méternyi területéből levágtak 232.448 négyzetkilométert s meg­hagytak 92.968 négyzeikiiométert. 13.271.370 léiekbő! maradt 7 617.117, Ha ezerév alatt csak egy pillanatra is bitoroltunk vol­na csak egy ialpalpalattnyi földet is, ha csak egy porszemet is hazug­ság, álnokság révén szereztünk volna, ha nem teremtettünk volna itt mi kultúrát, ha mi lettünk volna a rettenetes világégés okai, — holott ebben a legáriatlanabbak voltunk —, ha a négy évnél hosz* szabb ideig elhúzódó háborúban csak egyetlenegy alkalommal is hűtlenek lettünk volna a világ szerte ismert tisztességhez és vi­tézséghez : még akkor is arcát­lanság lett volna az ilyen meg­csonkítás ! Wilson a néprajzi kér­désnél legfölebb talán olyan ha- (árkiigazításra gondolt, amilyent nekünk ajánlottak föl nekünk a csehek... Ezen a nagy tárgyaláson tehát csak nekünk van követelni va­lónk. A másét mi sohasem kí­vántuk, most sem kívánjuk. De kéidezrük, mit követelhetnek a csehek ? Pedig követelnek, az természetes. Hogy mi jogon ? Azt aligha tudják megmondani. Különösen akkor nem, amikor már Turócszentmártcn, az elsza­kadási, sőt pánszláv mozgalom­nak főfészke is visszakivánkozik Magyarországhoz! Vagyis mer­nek e követelni és milyen ábrá­zata! azok, akikre Hitler az egész világ előtt kimondta, hogy országukat összehazudták, vájjon megmaradhat-e hosszú elnyultsá* gában Csehország az után, ami­kor 0 aszország nyíltan szafaládé országnak nevezte ? Tisztelettel hajiunk meg a baráti hatalmak előtt és hálás köszönettel fogadjuk ép?naéggel nem irigy­lendő vállalkozásukat megnyug­szunk, amint azt a kormány már akkor bejelentette, amikor a bí­ráskodásra való felkérés megtör­tént. C?ak épen azért írjuk ezeket a sorokat, hogy rámutassunk arra, mennyire távol állanak a csehek a szerénységtől, a tisztes­séges gondolkodástól. Van bátor­ságuk a döntőbíróság elé állani és követeléseket támasztani, ami­kor az egész világ figyelme most Bécsre irányul és amikor olyan kemény kioktatásban részesültek úgy Német-, mint Olaszország részétől ? Azt azonban reméljük, hogy a döntőbiróság ítéletében Prága is megnyugszik. Ma este hozzák nyilvánosságra a döntő­biróság határozatát. * Budapest, november 2 A dön­tőbírósági tanácskozásod ma déli fél 12 őrakrr kezdődtek meg i Bácsién a Bdvedere palotában. A küdö.tségek már tegnap meg­érkezteit Béc-b . Ugyancsak teg­nap érkezet; Rmbeniropp német külügyminiszter is, aktnek érke­zése német jelenés szerint teljes magánjei egü Ciano olasz kül­ügyminiszter mü délelőtt 9 órakor érkeze t meg. A pályaudvaron nagy ünnepélyességei fogadták. A miniszterek és a küldöttségek 11 órakor érkeitek a Belve- derebe. A tanácskozásokat dél­után 2 érikor rövid ebédszünet szakította meg s 4 órakor folytat­ták. Valószínűen este 6 órára meglesz az eredmény, amit mindjárt nyilvános­ságra is hoznak. Kánya Kálmán külügyminiszter Bécsbe utazása előtt nyilatkozatot adott és kijelentette, hogy Ma- ] gyarország megnyugszik az olasz- | német döntésben, amely egész j biztosan módot nyújt arra is, I hogy északi szomszédsinkksl a jóbarátságot fentarthassuk. Ma­gyarország a szlovák néppel min­dig jó barátságot tartóit fenn és az uj határok nem elválasztó, hanem összehozó szerepet fognak játszani a két nemzet életében. Legújabb jelentés szerint a német—olasz döntőbiróság tár­gyalása Ribbeniropp beszédével kezdődött. Utána Ciano gróf sza­vai következtek, majd déli fél 12 órakor sor került a magyar és cseh delegáció vezetőinek meg­hallgatására. Mindkét külügymi­niszter az érvek és ellenérvek egész sorát adta elő. Délután 4 órakor kerül sor az olasz és né­met külügyminisztererek közös tárgyalására. A döntés kihirdetésére délután 6 óra !0 perckor kerül sor, de pár percnyi késés lehetséges. Mivel úgy Csehország, Mint Magyarország előre kötelez­te már magát arra, hogy elfogad­ja a két nagyhatalom döntését, azonnal megtörténik annak alá­írása. így a döntőbírói tárgyalás ma este 7 órakor már befeje­zést is nyér. Utána Ciano olasz és Ribbenlropp német külügyminiszterek fogadják a sajtó képviselőit. Bécs, november 2. Bécsben látható izgalommal várják a dön­tést. Különösen a Bécsben lakó magyarság feszüli várakozása észlelhető A Budapesti Értesítő szerint a döntőbirák között már előkészítették a tárgyalás anyagát és hangsúlyozzák, hogy olasz és német részről teljesen egyetérte­nek. A döntőbírósági itéiet nem csak a határok megvonásáról szól, hanem ki fogják mondani azt is, hogy a cseheknek teljes épség­Budapesírői jelentik: A felsza­baduló Felvidékre menetkészen álló őt frontharcos század [hétfőn a volt 9., 11., 13. és 16 ik hon­védgyalogezrednek a hsdimu- zeumbói kiadott ezrcdzásziaival felvonult a Várba, ahoi tiszteleg­tek a kormányzó élőit. A kor­mányzó elhaladva a diszszázadok arcvonaia előtt rövid beszédet intézett a frontharcosokhoz: — Vigyétek el ezeket a ben kell vlsszaadniok a felvidéki területeket. Miként Németország, úgy Ma­gyarország is ragaszkodik ahoz, hogy rendes állapotban kapja meg a visszacsatolandó területe­ket, vasútvonalakat, vasúti kocsi­kat és a többi berendezést. Az átcsatolás a mai napi döntés alapján pár nap mu'va nem CBak j elvileg, de ténylegesen is meg fog történni. A magyar honvéd­ség bevonul az új területekre és elfoglalják azokat. Az átadandó területekre való bevonulás valószínű­en szombaton megtörté­nik. A Magyar Távirati Iroda je­lenti, hogy egy kivezényelt ezred legénysége bejelentette, hogy két- nspi élelmezésről lemond felvidé­ki testvéreink javára. A két na­pon saját költségén élelmezi ma­gát a legénység. A varsói Express Poranny azt Írja, hogy a mai döntés csak afckGr hoz megnyugvást, ha a ruténvidéknek megadják a nép­szavazás jogát. golyó csapta régi lobogó­kat oda, ahonnan elszár­maztak, a magyar Felvi­dékre, hogy hirdessék to­vább a magyar becsüle­tességet és kötelességtu­dást. Nagyon boldog va­gyok, hogy ez a feladat épen a frontharcosoknak jutott, akiket az ország legmegbizhatók elemének tekintek és akik már be­A kormányzó üzenete

Next

/
Thumbnails
Contents