Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-04 / 223. szám
2. Zalamegyei Újság adatai! összevetjük a csehszlovák népszámláirói közölt hivatalos kimutatással, a kővetkező erdményt találjuk: (A csehszlovák állami statisztika nem tesz különbséget cseh és tót között és ezért mindenütt csak csehszlovákokról beszél) Slovensko adatai a statisztika tükrében. Pozsony város 123.844 főnyi lakósából 20.464 (16 5 százaiéit) magyar, 5 597 (4 5 százalék) zsidó, 60.821 (49 1 százalék) csehszlovák). A hivatalos csehszlovák statisztika tehát még Pozsonyban fa csak 49 százalék csehszlovákot tud feltüntetni, viszont a magyar és zsidó lakósság együttvéve több mint 21 százalékot alkot. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a csehszlovák statisztika nem százalékkal dolgozik, hanem mindenütt azt mutatja ki, hogy 1000 lélek közül mennyi esik az egyes nemzetiségekre. Ilyenformán minden 10C0 főre 165*2 magyar jut, 45 2 zsidó és 491 *1 csehszlovák. Mi azonban a magyar újságolvasó közönség szemében a sokkal ismertebb százaié* kos arányszámot használjuk. Pozeony-vidék 61.149 lakosából 4,337 (7 százalék) magyar, 295 (0*5 százalék) zsidó és 47,304 (77 százalék) csehszlovák. Pozsony mindig vegyesajkú város volt, amelyről a magyar sem állította sohasem, hogy szín- magyar város, viszont a magyarság a magyar állami gondolathoz hú német ajkúakkal együtt mindig óriási többségei alkotott és a mai 49 százalék csehszlovák csak az 1930. évi statisztika képében jeienik meg. A somorjai járás 35.682 lakósából 27.295 (76 5 százalék) magyar, 714 (2 százalék) zsidó és mindössze 4.113 (11*5 százalék) csehszlovák. A dunaszerdahelyi járás 45.075 lakósaból 39 562 (87 7 százalék) magyar, 2.634 (5*8 százalék) zsidó és csak 2.208 (4 9 százalék) csehszlovák. A gaiáníai járás 67 698 lakósából 41.733 (61*6 százalék) magyar, 2 357 (3*4 százalék zsidó és 2i*471 (3i*7 százalék) csehszlovák. A vágseilyei járás 51*450 lakósaból 28.585 (55*5 százalék) magyar, 791 (1*5 százalék) zsidó és 20.773 (40*3 százalék) csehszlovák. A komáromi járás 66.144 lakósából 54.641 (82 6 százalék) magyar, 1.546 (2*3 százalék) zsidó és mindössze 7.968 (12 százalék) csehszlovák. A komáromi járás népszámlálási statisztikája ezen az eredményen belül külön ad számot Komárom város statisztikájáról és könnyen érthető, hogy a sok odahelyezett tisztviselővel már kedvező „eredményt“ tud az állami stilisztika a csehszlovákokról kimutatni és Komárom városban 25 százalék csehszlovákot tüntet fel. Az ógyallai járás 53.046 lakosából 37.244 (70*2 százalék) magyar, 706 (1*3 százalék) zsidó és 14*556 (27 4 százalék) csehszlo vák. Az érsekújvári járás 62*874 la- kó áből 19 946 (317 százalék) magyar, 2.134 (3 4 százalék) zsidó és 39.919 (63 5 százalék csehszlovák. Ebben a járásban viszont Érsekújvár város nemzetiségi megosztása még a csehszlovák statisztika szerint is rossz a csehszlovákoknak, mert 22 457 lakoséból csak 42*8 százalék a csehszlovák, de a magyarság itt is többségben van : 10 436 (46 4 százalék) magyar és 1.725 (7 6 százalék zsidó. A párkányi járás 49.584 lakó- sábói 40*423 (81'5 százalék magyar, 631 (1*2 százalék) zsidó és mindössze 7 601 (15*3 százalék) csehszlovák. A zselizi járás, Bars vármegye 30.754 lakósából 24.530 (79*7 százalék) magyar, 574 (1*8) zsidó, 966 (3*1 azazaiék) cigány és 4 545 (14 7 százalék) csehszlovák. Ipolyság város 24 112 lakósából 17.308 (71 7 százalék) magyar, 471 (1*9 százalék) zsidó és 6 023 (24 9 százalék) csehszlovák. Ez a város a korponai járáshoz tartozik, amelyben egyébként is jelentékeny a magyar ajkúak aránya, mert a járás 48.056 lakósából 17.623 (36.6 százatek) magyar és 539 (1*1 százaié») zsidó. A kékkői járás, Nógrád vármegye területén is jelentékeny kisebbség a magyarság, mert 36 274 lakóiból 11.600 (31 9 szazaiéi) magyar. A feledi járás 33.808 iakóeá- ból 26.136 (77*3 százalék) magyar, 406 (1*2 százalék) zsidó, 2 456 (7.2 százalék) cigány és 4 669 (13 8 százalék) csehszlovák. Losonc 15 459 lakósából 4.515 (29 2 százalék) magyar és 1 006 (6*5 százalék) zsidó. A tornaaljai járás 22.187 lakósából 18.340 (82 8 százalék) magyar, 587 (2*6 százalék) zsidó és 2 670 (12 százalék) csehszlovák. A rozsnyói járás alsó része csaknem szinmagyar, de ha figyelembe vesszük, hogy sok tót község tartozik hozzá, még igy is a járás 42 904 lakósaból 15.220 (35*4 százalék) magyar, 709 (1*6 százalék) zsidó, 1.498 (3*4 százalék) cigány. A szepsi járás 31.368 lakósából 17 755 (56*6 százalék) magyar, 676 (2*1 százalék) zsidó és 8*242 (26 2 százalék) csehszlovák. Ebben a járásban számottevő német kisebbség is él, amely a la- kósság 11 5 százalékát alkotja. Kassa város lakótságában a hivatalos statisztika szerint 70.117 főből 13.917 (19 8 százalék) magyar, 7.079 (10 százalék) zsidó, úgyhogy a magyarság még ebben a statisztikában is 30 százalékot tesz ki. A király helmed járás 40.161 lakósából 31.646 (78 8 százalék) magyar, 2 885 (7*1 százalék) zsidó é3 4.028 (10 százalék) csehszlovák. A nsgykaposi járás 20 557 lakósából 11.429 (55 7 százalék) magyar, 1.000 (4 8 százalék) zsidó, 431 (2 1 százalék) cigány és 7 497 (36*4 százalék) csehszlovák. Itt ér véget az úgynevezett szlovenszkói rész és kezdődik Ruszkakrajna. Kuszkakrajna néprajzi képe. Az ungvári járás 47.559 lakósából mindössze 4,611 (9*2 százalék) a csehszlovák, viszont 15.382 (32’3 százalék) magyar, 3 651 (7*6százalék) zsidó és 23.134 (48 6 százalék) rutén. 1938. október 4 ii rraimr-———11 A munkácsi járás 83.380 lakó sából mindösse 2.901 (3*4 százalék) csehszlovák, ellenben 10.746 (12*9 százalék) magyar, 5.998 (7*2 százalék) zsidó és 58 741 (70*4 ssázalét) rutén. Munkács városában egyenesen többségben vannak a magyarok, mégpedig szemben a csehszlovákokkal és a ruténekkel együttvéve is. Munkács város 26.102 lakosából ugyanis 5 975 (22 9 százalék) magyar, 9 535 (36*5 százalék) zsidó, 6 710 (25*7 százalék) rutén és 2.694 (10 3 százalék) csehszlovák. A beregszászi járás 63.143 lakosából 45.277 (71*7 százalék) magyar, 7.057 (11 1 szálaiéit) zsidó, 6.655 (10*5 százalék) rutén s mindössze 3.148 (5 százalék) csehszlovák. A nagyszőliősi járás 11.054 lakósából 2 800 (25*3 százalék) magyar, 3 129 (28*3 százalék) zsidó, 4.481 (40 5 százalék) rutén éa alig 520 (4*7 százalék) csehszlovák. A csehszlovák hivatalos statisztika tehát arról ad tanúbizonyságot, hogy a magyar határ mentén elterülő járásokban milyen óriási a magyarajku lakosság százaléka. A határ mentén odahelyezett csehszlovák közalkaimazcttaikai szemben, beleértve a fegyveres alakulatok tagjait is, akiket tudvalévőén a népszámlálásnál mindenütt kaszárnyáik helye szerint számlálták meg, általában véve 80 százalékos magyarajku lakosságot találunk. Főispáni értekezlet. A belügyminisztériumban ma Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter elnökletével főispáni értekezlet volt, amelyen nagyobbá- ra szociális kérdéseket tárgyaltak. Megnyitották a budapesti egyetemet. A Pázmány Péter tudományegyetemen ma nyitották meg ünnepélyesen a tanévet. Veni Sande után Kenéz Béla lelépő rektor beszélt, majd Verebély, dr.ax új rektor az orvosi hivatásról szó lőtt s végül hangoztatta, hogy ma öregnek, fiatalnak össze kell fognia a hazaszeretetben. ii O SZÍ felöltő és öltöny szövetek nagy választékban Tóth Gyulánál Finom úri divatosztáiy Tekintse meg őszi kabát és bunda újdonságainkat. Schütz Áruház HÍREK I "" Róm. kát. is áj görög A. Ferenc Prot 1 Ferenc. Izr. Thisri 9. Napkelte 6 óra 62 perc. Nyug- szik 17 óra 33 perckor — Katolikus nagygyűlés volt Bucsuszeníláaztón a Szent László alapítású kegytemplom tövében. A gyűlésen résztvett a környék egész lakossága. A gyűlés tárgyköre „Krisztus és a falu“ volt. Ezt a gondolatot írták a lelkes nép szivébe a gyűlés szónokai: P. My Károly ferences házfönök* Szabó Sándor ig. tanító, Mihály János, s KSV szerkesztő-titkár és Kámán Zsigmond földműves. — Bírói kinevezések. A kormányzó Patonay László dr.-t, a királyi itélőbirák és ügyészek részére megállapított 11. fizetési osztály jellegével felruházott keszthelyi királyi járásbirót a lengyeltóti járásbíróság elnökévé, Hámori Zoltán dr. kaposvári törvényszéki jegyzőt a keszthelyi járásbírósághoz jirásbiróvá nevezte ki. — A volt trónörökösné Ba- latonfüreden. Herceg , Lónyay Elememé, Stefánia főhercegről néhai Rudolf trónörökös özvegye, hosszabb tartózkodásra Balaion- füredre érkezett. — A sümegi plébániatemplom művészi szépségű Maul- bertsch festményeiről ismerteid füzet késiül. A képeket a Mü-. emlékek Oszégos Bizottsága részéről fényképezték és a rövidesen megjelenő füzetben a szükséges magyarázatokat Szabó Sándor esperesplébános írja. A. füzet ára pár fiiér lesz s a be-’ folyt ösezrg szintén a helyreállítás köüségek szolgálja. — Körzeti iparosgyülés volt Gelsén s azon a nagykanizsai ipartestüket részéről az elnök ét a két jegyző, valamint 15 község iparossága jelent meg. A körzeti iparosgyülés gondolata a nagy- kanizsai ipartes'ület elnökségétől indul! ki. — Meghűlésnél és náthaláznál reggel egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz gyakran igen jót tesz, mert a gyomor- bélcsatornát alaposan kitisztítja és méregteleniti, azonkívül pedig fokozott anyagcserét és kielégítő emésztést biztosit. Kérdezze meg orvosát, — A bucsuszentlászlói kegytemplom restaurálási munkálatai megkezdődtek. A márciusi földrengés idején súlyos károkat szenvedett, úgy hogy a mérnöki vélemény szerint sürgős restaurálási munkálatot véltek szükségesnek, mert félő volt, hogy a templom összeomlik. A szegény egyházközség súlyos anyagi megerőltetéssel hozzá is fogott a restaurálási munkálatokhoz, amelyeknek azonban csak egy csekély része fedezhető a hívek áldozatos adományaiból. Ezért most a plébánia a Zalamegyei Újság utján fordul azokhoz, akik kegyelettel gondolnak Szent László ősi templomára, juttassák el adományaikat a bucsuszent- lászlói ferences zárdába, hogy a restaurálás költségeit fedezhessék.
