Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-30 / 246. szám
XXI. évfolyam 146. siám. ———a—g—i—m—bwbm át*« 8 fiilép 1938. október 30. Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. f carkesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, f«écfcenyi-tér 4. --- ----- Telefons zára 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákba ■ Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyedévre '41 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint í A cseh politika már a „hódítás“ idején felhasznált minden alkalmat arra, hogy olyan éket verjen a magyarok és tótok közé, amely az ezerév óta békében és igazi testvéri szereteden élő két népet egymásnak örökös ellenségeivé teszi. Ez a politika most végső vonatásában a felvidéki magyar tanítókra vetette magát és, amint már megírtuk, arra akarja őket kényszeríteni, hogy szervezkedjenek a „demokrácia“ védelmére és tiltakozzanak i magyarlakta területeknek Magyarországhoz való visszacsatolása ellen. A szabadságjogokat lábbal taposó csehek tehát most a demokrácia nevében kívánják, hogy a magyar tanítók tagadják meg édesanyjukat, nemzetiségüket, történelmüket I Politikájuknak mozgató ereje megint csak a pimaszság, amit nemrégiben az olasz sajtó is nyilvánosan kipellengérezett. Szegény, meggyötört magyar tanítón 1 Még mit nem kíván tőlük ez a minden emberiességből kivetkőzött náció 1 Először olyan fö.drajzkönyvet adott kezükbe, amelyben nem íaiáihaió Magyar- ország. Nemcsak az államok közöli nem szerepel, de még csak emliiés sincs róla. A könyv Csehszlovákia halárairól ezeket mondja: északon Németország és Lengyelország keleten Lengyel- ország és Romania, délen Ausztria, nyugaton Ausztria és Németország. A kasa3i tót ianfei- ügyeiö, alti a magyar uralom a ait címzetes felsőkereskedelmi iskolai igazgató volt, s aki Simecsek nevét Gará-val cserébe föl, az ügyben hozzáiniézeU kérdésre azzal válaszolt, hogy Magyarország nincs, Szlovákiától délre csak olyan terület van, ahol hol ritkább, hol sűrűbb tömegekben garázdálkodnak azok az ázsiai hordák, akik tön^reíellék Szlovákia virágsó kultúráját. Azt is mondja a könyv, hogy Szlovenszkó gyönyörű vidékein nagyon szerettek időzni az u'ior szkói (magyarországil) királyok is, küíönüísen Hunyadi Mátyás, aki Gömörben megtréfálta kíséretét, amikor a szőlőhegyen kapáltatok velük. (Magyarország még „cseh szlovákul“ is Madarsko, a „d“ „gy“-re lágyul, de hogy még csak formája se legyen a „ma gyar“-nak, Uhorsko-nak nevezi Magyarországot; igaz, a tót beszédben is haiihaió az uhor, über szó, ami magyar-t jelent.) Tovább az is olvasható, hogy Szlovenszkó függetlenségét Csák Máté halálával vesztette el. Ilyeneket kell a magyar tanítóknak lanitaniok. De történelmi vonatkozású filmet is meg kellett nézniük növendékeikkel együtt. Az egyik 8zIovákJ„szabadsághő8“| nek életét és szenvedéseit mutatták be. Et a bős: Janosik, akit a történelem egyáltalában nem ismer, s akiről, mint hires rabló- vezérről csak dajkamesék emlékeznek meg valahol a Fátravidé ken. „A magyar dzsentri halálra kínozza a szlovákot. Ez a mottó. Deresre húzzák a hajdúk, azután az oldalába vágnak egy olyan kapcsot, amilyennel a mészárosok aggatják föl a nagy húsdarabokat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Chvalkovski csehszlovák külügyminiszter pénteken este 7 órakor átnyújtotta Wettsiein János gróf prágai magyar követnek a cseh kormány válaszát a csütörtökön átadott magyar jegyzékre. A váluszjegyzék lényeges tartalma az a javaslat, hogy a jegyzék vételétől számított 24 órán belül a két kormány kérje föl a német és az olasz kormán nyokat a döntőbíráskodás elfogadására. A cseh kormány nem osztja azt az álláspontot, hogy bizonyos területekre már megállapodás jött léire, de hajlandó ez? a kérdést is a döntőbíróság elé bocsátani. A megszállás kérdését illetően a cseh kormány annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a döntőbírósági határozat ezekben a problémákban is a leggyorsabb elintézést fogja biztosítani. A cseh jegyzék utai arra, hogy a cseh katonai hatóságok már felvették az érintkezést a prágai követség katonai attaséival. Illetékes helyen megjegyzik, hogy a magyar kormány már felkérte az érdekelt nagy— felhúzzák egy fára s addig 16- bálják, amíg meg nem hal. A dzsentri persze a szolgabiró. — A magyar közönség felháborodása ezt a darabot levetette a műsorról. Éi ezek után, magyar tanítók, tessék megtagadni hazátokat, fajotokat. Eléggé kioktattak a csehek. Érdemes megemlíteni, hogy az elpusztult virágzó szlovenszkói hatalmakat a döntőbíráskodás elvállalására. A továbbiak tekintetében be kell várni a nagyhatalmak döntését, ez sz irántuk va'ó bizalom természetes következménye. A két érdekeit nagyhatalom elsősorban abban dönt, hogy helye van-e a döntőbíráskodásnak és csak azután kerül sor a döntő biráskodáB luiajdonképeni lénye A török kormány félhivatalos lapja hosszú cikket közöl a cseh— magyar kérdésről s megállapítja, hogy a német és lengyel igények 1 után most már szükség van végleges jellegű megoldásra a magyar ügyben is. Kifejti a lap, hogy a két nemzet között a vitára a határmegvonások alapja szolgál okul, mert amig Magyar- ország az 1910 es népszámlálási adatokra támaszkodik, addig Csehország az 1930 as adagokat akarja atkalmazni. A lap azt Írja, kuliurának visszaállítására is mindent elkövettek a csehek. Csak egy eset: a bárlfai állami elemi iskolából kiüldöztek 12 szlovák nemzetiségű magyar tanítónőt, mindjárt 1919. nyarán s helyükre 15 rózsahegyi cukrász- és varróleányt küldtek, akik négyhetes tanfolyamon nyertek kiképzést, — pardon : gyakorlati idomitást . . . hf. gére, a konkrét kérdésben való döntésre. Pozsony, október 29 HltTernek az a kívánsága, hogy az olasz— német döntőbíróság Bécsben ülésezzék. Addig nem is uíazik el Bécs környékéről. Páris, október 29. A Jour azt írja, hogy az olaszok és németek már meg is egyeztek, hogy a rutén vidéket népszavazás alá kell venni s ezzel megoldódik a magyar-lengyel közös határ kérdése is. hogy, mivel a szudétanémet területek átadásakor tisztázódott, hogy az 1910 es adatokat kell alapul venni, nem lehet Magyar- országot elütni ettől az igazságos rendezéstől. Magyarország — Írja a lap — a tárgyalások egész ideje alatt a legmesszebbmenő korrektségről tett tanulságot. Nagyon sajnálatos, hogy még most sem kapott elégtételt. Végül megállapítja, hogy a müncheni egyezmény után a A magyar jegyzékre megjött a cseh válasz. A magyar ft okmány felkérte Olaszországot és Németországot a döntőbíróság vállalására. — A lengyel-magyar közös határ biztosra vehető. A törökök Is mellettünk vannak. T5r5koi*axág a magyar* igaaság maliett. It gsiassiiiiaist egfe^staén^ ssmmis.
