Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)

1938-10-29 / 245. szám

ára 8 füléi* 1938. október 29, Szombat» Szerkeszt Széchenyi kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszán) 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyed­évre 43 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Két dátum. Tizenkilencszer ünnepelték és ünnepeltették a csehek a cseh­szlovák köztársaság megalakulá­sát október 28-án. Ma, a husza­dik évfordulón az ünneplés el­maradt, mert ez az évforduló már bomiadozó Csehszlovákiát talált . . . Emlékszem az első évfordulóra, amikor Kassán Fábry, akkori zsu­pán, nagy hangon hirdette, hogy nincs a világtörténelemben még egy dátum, amely olyan neveze­tes lenne, mint október 28 ika. 1918 nak ezen a napján olyan nagy művet állítottak, amelyet a moha soha be nem takar, az idő vasfoga sohasem rág meg, mert ezen a napon alakult meg a dicső csehszlovák köztársaság. 1919. október 27 én Kassa tót polgármestere, Muttnyánszky Vla­dimír dr., — aki mint kassai jo­gász a Szent Imié Körben egyik leghűségesebb fia volt boldog- emlékű Fischer- Colbrie Ágoston dr. kassai püspöknek, — beko- pogoit a püspök ajtaján s azt kéne, hogy másnap a püspök mondjon hálsadó nagy szentmisét a Dómban. A püspök a kérésre így válaszolt: „Kedves polgár­mester úr, nekem semmi okom sincs arra, hogy örüljek a cseh­szlovák köztársaság megalakulá­sának, íehát kérését nem teljesít­hetem.“ A polgármester, tóiul sztaroszta, megszégyenülten távozott a püs­pöktől. Éa az első évfordulón a cseh tábori főesperes mondott miséi a Dómban. A huszadik évfordulón tehát már nem ünnepelhetik a csehek dicső államuk megalapítását. A „nagy mű“ nem birt ki kél év­tizedet. Nem lepi moha, nem rágta meg az idő vasfoga, hanem ledöntötte, összetörte az egy is­teni őrök igazság. De követi október 28 át egy másik dátum, a magyarságnak szent ünnepe. Október 29-én lesz harminckét esztendeje, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a leg­ideálisabb szabadsághős, két év­százados száműzetéséből haló- poraiban hazaérkezett és a kuru­cok fővárosában, a szabadság szikiavárában, Kassán, a Dóm kriptájában örök pihenőre tért. Sajátságosán követi egymás! ez a két nap. Az elsőn örömtő! ra­gyogó szemekkel gyülekeztek ti­zenkilenc évfordulón a Dóm kö­rül a cseh martalócok s otromba csizmáik topogása zavarta a Nagy Fejedelemnek és édesanyjának, Zrínyi Honának, valamint bujdosó társaiknak siri nyugalmát. A má­sodik napon síró-könnyező ma­gyarok surrantak a kripta ablakai előtt lábujjhegyen s néma, de annál szentebb, annál kiáltóbb kegyelettel helyeztek virágot a hősök koporsóira. Most megíor dúlt a viszony. Az eiső napon a Dóm felé tévedt caches mélyen elgondolkoznak azon, hogyan kö vetkezik Isten büntetése az el­bizakodott hazugokra ... A kassai magyarok pedig másnap törne' gekben vonulnak a templomba és Rákóczi koporsója előtt adnak hálát hangos szóval Istennek, hogy megzabo’ázta azt a népei, aki szabadságot hirdetett, de A Magyar Távirati Iroda je­lenti : A magyar kormány jegyzé­ke, amelyet Weitstem János gróf prágai magyar kövei este 6 óra­kor adott át Chvalkovski cseh­szlovák külügyminiszternek, a következőkép szó! : A magyar kir. kormány sajnálja, hogy a csehszlo­vák köztársaság kormánya teljes hallgatással mellőzi a magyar kormány által javaslatbahozott népsza­vazás kérdését. A csehszlovák köztársaság kor­mányának ez a magatartása annál is inkább meglepte a magyar kormányt, mert a javaslata telje­sem megfelelt a müncheni meg­állapodás szellemének, ame'ytői a csehszlovák kormány az eddigi tárgyalásokban vezettette magát. A köztársaság kormánya jegy­zékében azt áliiija, hogy a jelen­legi tárgyalások csakis a magyar kisebbség kérdésére vonatkozhat- • nak, minthogy az 1938. szeptem­ber 29-iki müncheni megállapo­dáshoz tartozó jegyzőkönyv 1. és 2. pontja csak a lengyel és magyar kisebbségekről tesz em­lítést. Ha igaz is, hogy ezek a megállapodások szövegük szerint csak a németekről, lengyelekről és magyarokról tesznek említést, mindamellett nem vitatható, hogy az említett megállapodá­sok a csehszlovák köztár­saság újjáépítésének a ap­jaként a népi önrendelke­ugyanakkor sáros csizmával ta­posta a szabadságot. Óit, a magyar ezabadsághős koporsójánál vájjon szembe mer-e némi a cseh a magyarra! ? Aligha. Ellenben számíthatunk arra, hogy az ünneplő magyarságot megint durván bántalmazzák. Talán nem. Ám, h? mégis erőt vesz a dur­vaság Giskra leszármazoftain, vi­gasztalja szenvedő testvéreinket és vigasztaljon bennünket is az a zési jogot fektették le. Ebből következik, hogy azt a jogot, hogy önma gukról népszavazás utján döntsenek, nem lehet meg­tagadni azoktól a kisebb­ségektől, amelyek ezzel a joggal élni kívánnak, Sajnálatosnak tartván a köztársa­ság kormányának ellenkező szem­pontjait, a magyar kormány kény­telen álláspontját fenntar­tani. A ctiehsz;ovák kormány hangoz­tatta jegyzékében, hogy kés? el­fogadni Németország éa Olasz­ország döntő bíráskodását, ami a magyar kormány nézete szerint magában fogtálja a kötelezettsé­get is, hogy magát az említett hatalmak határozatának eleve aláveti. Természetes, hogy a döntő bírák hatásköre csupán a vitás területekre terjed ki és nem azokra a területekre, amelyekre nézve a két kormány közölt már megegyezés van és amelyeknek a magyar csapaíok által történő megszállása az okió- ber 24-i jegyzékben javasolíaíott. A döntőbíróság összeállítását és működésének mozzanatait a ma­gyar kormány nézete szerint az érdekelt nagyhaíaimakra kellene bizni. Ami azt a javaslatot illeti, hogy a döntőbíróság ha­tározatának kellene meg­tudat, hogy ledőlt a bálvány. Kassán nem lesz többé soha ün­nep október 28-ika. Csünys, fe­kete belükkel szerepe! ez a nap mindig a magyar történelemben, hogy annál fényesebben ragyog­jon a másik nap, október 29., amelyen magába fogadta az édes anyaföld egyik leghűségesebb fiá­nak, a Nagy Fejedelemnek szent hamvait. hf. állapítania az átveendő te­rületeknek a csehszlovák csapatok és hatóságok ál­tal való kiürítésére és a magyar csapatak és ható­ságok által történő elfog­lalására vonatkozó módo­zatokat és határidőket, a magyar kormány nézete szerint ez a javaslat csupán a vitás területekre vonat- kozhatik. és ez okból a magyar kormány kész elfogadni a magyar és a csehszlovák szakértők közötti közvetlen és azonnali megbeszé­lésekre irányuló javaslatot abból a célból, hogy a szükséges in­tézkedések végrehajtása előkészít­tessék és meggyorsittassék. Evég- bő: a prágai katonai attasé köz­vetlen érintkezésbe lép az ille­tékes csehszlovák katonai ha­tósággal. A magyar kormány megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a csehszlovák kormány át van hatva attól a belső kíván­ságtól, hogy őszinte, gyors és teljes megoldás éressék el. A ma­gyar kormány emlékezetébe idézi a cseh kormánynak, hogy a két állam közötti területi kérdések lehető leggyorsabb megoldásának a tárgyalások kezdete óta mindig a legnagyobb fontosságot tulaj­donította és minden felelősséget elhárított magától azokért a kö­vetkezményekért, amelyek a tár­gyalások tinyujtásából származ­hatnak. A magyar kormány válaszolt a csehek javaslatára. a Álláspontját fsatarlja. - félnek a népszavazástól. — oláh döntőbíró. A csehek - üem lesz

Next

/
Thumbnails
Contents