Zalamegyei Ujság, 1938. október-december (21. évfolyam, 221-297. szám)
1938-10-01 / 221. szám
Ara fillér 1938. október I. Szombat* Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Ss*Chenyi-tér 4. ■- ■■■= Telefon szám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban mgsm Előfizetési árak: egy hőnapra 1’50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Cseh siralmak. A csehek a németeknek ado't válaszukban azon keseregtek, hogy a német kí/ánságok teljesítése megfosztaná Csehországot bányáitól, erdeitől, legértékesebb iparvállalvdaitÓ!, állami eleiének lehetőségeiiői. Azt kívánták, hogy as állam léiét biztosító gazdasági érdekeket ne rendeljék aíája a nemzetiségi elv rideg alkalmazásának. £s hivatkoztak arra is, hogy az elszakitásra Ítélt területek mindig Csehország részei voltak. gsndeirataiknak a halmaza torlaszolta eí előttük a menekülés útját, a huss éves bűnös utón nem tudlak átgázolni. A nemzetiségi elv, amellyel egykor álla mukat össze akarták forrasztani, feszítő vassá változóit, amely országukról minden cseh részi le fog választani. Nem nézzük kárörömmel a cseh sorsot, de részvéttel sem. Nem is érünk rá, mert minden érzésünket és érdeklődésünket a saját sorsunkra irányiíjuk. Mit tartogat a végzet a magyar nemzetnek ? Es számunkra a kérdések kérdése. A háború és a béke, a rab magyarok felszabadulása vagy további rabsága, ezek azok az izgató kérdések, amelyek között most lelkünk hánykolódik. Féltjük a kis országot a rá zúdulható szerencsétlenségektől [és sóvárogva tekintünk észak felé, hogy ismét mint magyar állampolgárokkal foghassunk kezet az olt most még raboskodó magyarokkal. Aggodalmak és reménységek küzdenek bennünk, de aggodalmainknál erősebbek a reménykedésünk. Bizva-bizunk abban, hogy a fölöttünk sölétlő felhők elosztanak a a négyes értekezlet halasztó döntése ellenére is ránk köszönt az anyaországhoz viszacsatolt magyar testvérek üdvözlésének boldog órája. A csehek pedig elmerenghetnek Phaedrus egyik kis meséjének tanulságán: „Jogosan veszti el sajátját, aki a másét megkívánja.“ (S.) A németek megkapták, amit követeltek. A magyar és lengyel követeléseket három hónap alatt keli kielégíteniük a cseheknek. Csak ezeknek a követeléseknek teljesítése után biztosítják Csehország határait Olyan érveket harsogtak világgá a csehek kétségbeesésükben, amelyek kétség kívül igazak. Igaz az, hogy az országhatárokat tisztán a nemzetiségi statisztika rideg számadatai alapján, a földrajzi és gazdasági tényezők mellőzésével nem lehet, nem szabad megrajzolni. Igaz, hogy a törté nelmi múlt erősebb jogforrás, mint az időnként változó néprajzi többség. Minden magyar ember szíve sen elhiszi ezeknek az érveknek az igazságát. Hogyne hinnők el, hiszen azokból a meraorandu mokból plagnizálták, amelyekkel a magyar nemzet húsz év óta ostromolja a világ sorsát intéző hatalmakat. De kik harcoltak busz év óta legádázatiabbúl a történelmi jog és a gazdaság-földrajzi igaz érvek ellen ? A csehek 1 Amikor Magyarországot kegyetlenül szétmarcangoliák, amikor megfosztották természetes határaitól, amelyek ezer éven át ölelték körűi Szent Islván országát, bányáitól, erdeitől, gyáraitól a nyugodt fejlődés és megélhetés feltételeitől, a magyar múlt dicsőséges vagy fájdalmas történelmi emlékeitől, akkor a csehek csak gúnyosan nevettek azokon az érveken, amelyekkel most siránkozva kérték a segítséget. Valóban nagyot zuhant a cseh állam, hogy a busz éves áilandó ferdítés után most kénytelen volt igaz érvekbe kapaszkodni. De annyi ideig harcoltak az igazság ellen, hogy ez számukra már nem igazság. Hiába hivatkoztak a szudéta német vidék megtartásában a történelmi jogra, a természetes határokra és a gazdasági érdekekre, amikor a magyar Felvidéket ezeknek a jogoknak megcsúfolásával, sőt még a nemzetiségi elvnek is a meghamisításával szerezték meg. Hiába akarták most a történelmi jogokat elfogadtatni azokkal, akiket húsz éves rabuiisztikájukkal az ellenkezőről győztek meg. Husi éven keresztül ők voltak a nemzetiségi elv tanítómesterei s a világ hatalmai levonták már a jó! megtanult lecke tanulságait s ennek az elvnek gyakorlásával már kimondották ítéletüket a szudéta német vidékekre. Saját propaA müncheni négyhatalmi tanácskozás csütörtökön déli háromnegyed egykor kezdődőit. A tanácskozás megkezdése előtt Da- iadier hosszabb beszélgetést folytatott Hitlerre! és Gőring tábornaggyal. Az értekezlet megkezdése élőit a cseh kormány toHogyan történt Müncheni jelentés este 11 óra 45 perckor: Ars eddigi megbeszélések jó eredménnyel jártak és már csak néhány technikai probléma megoldása van hátra. A legtöbb nehézség abban áll, mi módon történjék a határozatnak, illetve sz ezzel kapcsolatos térképeknek a cseh állammal való közlése, úgy, hogy ennek még ideje legyen a kiürítés szempontjából tekintetbe jövő területek tényleges átadása. A határvonalakat ugyanis az összetűzések elkerülése céljából a legnagyobb pontossággal kell megjelölni. A tiszta szudéta német területek átadására októ bér 1 én kerül sor, a többi még megszállandó területek körülbelül egy héten belül üritendők ki. A magyar és lengyel követelések kielégítésére a négyhatalmi konvábbi engedményekről szóló iratot juttatott az angol és francia miniszterelnökhöz. A második tanácskozás délután 3 órakor kezdődőit és azt este 8 óra tájban sikították félbe. a megegyezés ? | ferenda 3 hónapi határidőt álla- « pitott meg. Ezen idő alatt kell Prágának döntenie a magyar és lengyel lakta területekről. Ameny- nyiben ez idő alatt ez nem történik meg, a négy főhatalom képviselője újból összeül. Olaszország és Németország leszögezte, hogy csak úgy biztosit ja Csehszlovákia a határait, ha véglegesen rendezték a magyar-lengyel ügyet. A megegyezés szövege egyezményt és négy pótegyezményt tartalmaz. A pótegyezmények között van a magyar—lengyel kő- vetdések teljesítésére irányuló megállapodás és az angol—francia garancia arra, hogy Csehország betartja az egyezményben foglaltakat. A megállapodás szövegét még az éjszaka folyamán Masaryk berlini cseh követtel Prágába küldték. A megegyezés létrejötte után Daladier és Chamberlain visszatért a Regina Palatze szállóba, ahova hajnali fél 2 órakor érkeztek meg. A szálloda halijában a robamcsapai tagjai álltak disz- őrségeí, amerre a két államférfi elhaladt, mindenütt meleg ünneplésben részesítették őket. Mussolini ugyanekkor kíséretével a főpályaudvarra ment, ahova elkísérte Hitler vezér és kancellár. A vonat elindulása e!ő:t a kát államférfi meleg búcsút vett egymástól. Az olasz sajtó nagy címekkel közli, hogy a magyar ás lengyel követelések teljesítésére megvan minden kilátás és remélni lehet, hogy a két nemzet teljes igazságot kap. Páris, szeptember 30. Valóságos örömújjongásban írnak a francia lapoK a nevezetes fordulópontról és remélik, hogy a csehek nem fognak ellenvetéseket támasztani, habár kétségtelenül ki kell inniok a keserű poharat. Nagy elismeréssel szólanak Mussolini közbelépéséről és arról, hogy Hitler a tárgyalások folyamén szintén nagy reálpolitikai érzékről tett tanulságot. A Petit Párisién Írja, hogy Mussolini erősen támogatta a magyar—lengyel követeléseket.
