Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-07-03 / 147. szám
2. Zalamegyei Újság 1938. julius 3 ^BMRannnaHnrcnHB Aratás után...? Régente úgy intézték el élőszóval a háború problémáját, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz szükségeltetik. Ma is igen nagy szerepe van a pénznek, mert hiszen a közszájon forgó közmondás szerint „pénz kormányozza a világot“, de a megváltozott gazdasági elméletek s új gazdasági berendezkedések meg* dönteni látszanak a régi alapigazságokat, mert napjainkban igen könnyen megtörténik, hogy akinek pénze van, még nem jelenti azt, hogy annak mindene van. Például az önellátás gazdaságpolitikája abból az elgondolásból indul ki, hogy egy államnak zárt gazdasági egységnek kell lennie, hogy az állam saját határain beiül termeljen és áililson elő mindent, amire szüksége van az illető államnak békében és háborúban. Kiegészül e gondolatmenet azzal, hogy az államok nem élhetnek egymás mellett békességben s igy, ha hadat viselnek egymással szemben, akkor megszűnik minden forgalom s vagy saját zsírjában fulad az egyik, vagy anyag hiányában képtelen hadviselésre — a másik. A hármas „pénz-elmélet“ mellett a gyakorlati élet, más három anyagot iart nélkülözhetetlennek a háború viselésénél: Kenyér, vas, benzin... A kenyér problémáját helyezzük eszmefuttatásunk homlokterébe, a háborúhoz szükséges kenyér problémáját, amely békeidőben jelenti az életet s háborúban jelentheti — a halált. A hátizsákban kenyérrel menetelni a halál felé; holott az élet kenyere nem halált, hanem életet jelent. Politikusok, diplomaták és hadvezérek mostanság nem egyszer jelentik ki, hogy a háború küszöbén áll gyakran Európa s a hadvezérek és diplomaták nyilatkozata nyomán megírják az újságok, hogy az emberiség „könyökével súrolta a háborút“. Már olyan híreket is röpítettek világgá a világlapok, hogy a sóvárogva várt béke helyett ránk köszönt a világháború : aratás után ? . . . A magyar nép nemcsak a föld szerelmese, hanem a kenyér szerelmese íf, mert nem tudja úgy elfogyasztani reggeli, déli, esti eledelét, hogy az illatos, puha, lágy kenyeret kezébe ne vegye, háladdó ima után meg ne szegje 8 a mindennapi kenyér áldó imádsága mellett testi erejét bőséges kenyér fogyasztásával ne pótolja. Az aratás épen úgy érdekli a magyar embert, mint az „aratás után . . .“ A föld megnövelésével, dicsőséget és elismerést szerzett magának világszerte a magyar s akár ha a Duna-Tiszaközének arany kalászos rónaságáró], akár Kanada „moni- tobájárói“, akár Délamerika argentínai földjéről van szó, a föld szerelmese, a magyar szántó-vető ember munkája után mindenütt learatja a babért. Csak az imént szólalt meg Argentina és Chile földmivelés- ügyi államminisztere s az Egyesült Államok munkaügyi minisztere s mindenik a magyar munkáskézről s a magyar föídmive- lőről mundott elismerő szavakat. Megállapítjuk, hogy annyi kultúrát adtunk az emberiségnek, mint amennyi kuliurát az emberiség összessége adott nekünk. Ha pedig ezer esztendő szántó-vető munkáját, ezer év aratását és aratásutánját vesszük, akkor — megállapítjuk, hogy az élő emberiség mindennapi kenyeréből akkora karajt termeltünk ezer éven át a mindenkoron élő emberiségnek, hogy a világ legnagyobb hálájára számíthatnánk azok részéről, akiknek annyiszor adtuk — a mindennapi kenyeret. Büszkeséget és öntudatot akarunk széthinteni mindütí, ahová írásunk eljut s ahol magyar em bér műveli a búzatermő főidet. Büszkeséget hirdetünk a Kárpá tok medencéjében hazát foglalt szentistváni magyar népek s büszkeséget és öntudatot árok részére, akik Magyar-Amerikában, Brand Sándor dr. alispán Nagykanizsán résztvett a város képvi- selőtestőletének közgyűlésén két tisztviselői állás betöltésénél. Az alispánt, aki hivatalos minőségben először jelent meg Nagykanizsán, a képviselőtestület igen melegen ünnepeüe. Krátky István dr. polgármester üdvözölte az alispánt meleg szavakkal. Arról szólt, hogy Nagykanizsa nem akar renitens gyermeke lenni a vármegyének, na megkapja az igazságot, az egyenlő elbánást. Kérte ezután a munka- alkalmak teremtését. Brand Sándor dr. alispán lelkes ünneplés közben válaszolt. Hangsúlyozta, hogy Nagykanizsa a fejlődés érdekében sok áldozatot hozott. Épen ezért a belügyminiszternél rámutatotl, hogy Nagykanizsa érdekében új áldozatokra van szükség, mert a város nem tud önerejéből új áldozatokat hozni. Nagykanizsának el kell nyernie a vármegye támogatását is olyan arányban, ahogyan hozzájárul a vármegye fenntartásához. , Szólt az alispán a város tisztviselői karáról és kiemelte, hogy a közigazgatási tisztviselőnek a jog mellé a kötelességet, a hatalom mellé az igazságot keli állítania. — A vármegyéről szóló törvény értelmében — folytatta felelős vagyok Zala megye közrendjéért és a közbékéért. Zala vármegyének alkotmányt, törvényeket tisztelő, tekintélyekhez, valláshoz hű polgárságával együtt nagyon nyomatékosan üzenem a nem hivatott honmentőknek, hogy hazugság mindaz a szó, amellyel Kanadában, Dél-Amerikában a búzaföldek megmunkálása révén annyi aratást készítettek elő s annyi aratás mán adták a mindennapi kenyeret az emberiségnek. Ha az „aratás után . . . ?“ — a háború rémével való fenyegetés akar lenni, akkor a magyar nép nyugodt öntudattal mondhatja, hogy minden időkre megváltotta magát a háborubin való részvétel kötelezettsége aióf. Ha lehetséges az, hogy „nélkülözhetetlenek“ akkor a szántó-vető magyar nép, a búzatermelés mesterségének művészei, örök időre felmentést kaphatnak minden háborús szolgáltatás alól. A búzatermő- föld ígérete aratás utánra, — a magyar nép nyugodt életét és fejlődését jelenti s nem pusztító háborút, hanem életet hirdet. a vallás, alkotmány, törvény- és tekintélytisztelet ellen irányuló felforgató megmozdulásokat hajnalhasadásnak szeretnék nevezni. Ezek nem a hajnalhasadást jelentik, hanem sötét, ködös, nyirkos éjszakát, amely után a lelkeket vissza kell vezetni a rendbe, a templomba, az iskolába. Hangsúlyozta az alispán, hogy a miniszterelnöknek a honvédelem fejlesztésére irányuló munkájában elszánt harcosa akar lenni. Úgyancsak magáévá teszi a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy meg kell becsülni a frontharcosokat. A törvényhatósági utmunkáknál ennek megfelelően elsősorban frontharcosok alkalmazását rendelte el. Hitet tett ezután az autonómia mellett. Utópisztikus az a gondolat, hogy az önkormányzat romjain valaha is felépülhessen a totális vagy bármiféle állam. A lelkes tapssal fogadott beszéd után betöltötték a; alispán elnökletével a két segédnyilván* tarlói állást. Ezekre Szmodics Józsefet és Nyerfey Lászlót választották meg. A közgyűlés után az alispán a Kts Royal kerthelyiségében ozsonnázott és itt ünnepelték tisztelői. W— A Zalaegerszegi Vasutas Egyesület július 3 án (kedvezőtlen idő esetén 10 én) 18 órai kezdettel az egyesületi helyiség kertjében konfetti, szerpentin és tombolával egybekötött kerti mulatságot rendez. Belépődíj sze- mélyenkint 60 fillér, családjegy (három személy) 1 *50 pengő. Fittyet hány a kánikulának... Tropikál fehérneműben. Megakadályozza az izzadást! Kellemes, szellős, elegáns viselet! Nagy választék méltányos árakon PÁL és INDRA di.va táruüzl etében Zalaegerszeg. Borjú bizományi vásárlásokat indít meg a Hangya szövetkezet állatértékesitő osztálya. Ezzel a gazdáknak egy régi óhaját kívánja íejesiteni, hogy megszüntesse azokat a visszaéléseket, amelyek nem egy esetben megtörténtek az egyes kereskedők által végzett bevásárlásoknál. Az első bor- juvásárlás június hó 24-én indult meg Zala megyében. Amennyiben ez megfelelő sikerrel jár, az Ál- latértékesiíő Hangya Szövetkezet a bo juvásárlásokat az egész Dunántúl területére ki óhajtja terjeszteni Az értékesíts bizományi alapon történik. Felhívjuk gazdáinkat, akik leölt, vagy élő borjut akarnak értékesíteni, forduljanak a kamara értékesítési ügyosztályához. Megőrült az antik- várius merénylője. Budapest, július 2. A múlt évben Bezzeg József kereskedősegéd megtámadta és kifosztotta Medvei Dezső antikváriust, s ezért 4 évi fegyházra Ítélték. Most lett volna a táblai tárgyalás, de erre nem került sor, mert Bezzeg a fogházban megőrült. Ma beszállították a lipótmezei elmeintézetbe. Agyonütötte apját a süketnéma leány. Kaposvár, július 2. Meszes Erzsébet lábodi süketnéma leány hónapokkal ezelőtt agyonütötte apját, majd a holttestet az országút árkába dobta. Ügyét most tárgyalták. A leány elmondotta, hogy apja állandóan üldözte édesanyját, testvéreit és őt. Össze- szólalkozás közben ölte meg. A törvényszék a leányt egyévi börtönre Ítélte. Fürdő ruhák sapkák, cipők, nyári ingek, strand cipők szép vá8asztékf olcsó árak. H rfc r \r 4 i Vi Ia«A divatüzletében, Zalaegerszeg 1MJI Valii JClIU (Plébánia épület.) Brand Sándor alispán érdekes beszéde a nem hivatott honmentőkről-
