Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-07-22 / 163. szám
fxorkesztőség és lséchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, 1 Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI Megjelenik hétköznap a NAPILAP kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Imrédy Béla magánemberként még Olaszországban maradtRóma, július 21. A magyar államférfiak olaszországi látogatásának hivafa'os része befejeződött. Tegnap Imrédy Bála és kísérete kihallgatáson jelentek meg a pápánál. A Szentatya különös örömét fejezte ki, hogy megismerkedhetett a buzgó katolikus magyar miniszterelnökkel, s megköszönte neki az eucharisztikus kongresszus lebonyolításának nagy munkáját, A magyar vendégeket együttesen is fogadta a Szentatya. Nagy szeretettel üdvözölte a magyar vendégeket és rajtuk keresztül az egész magyar nemzetet. Áldását adta az egész magyar nemzetre, főként a szegényekre, akjk az áldásra leginkább rászorulnak. A pápa a miniszterelnököt a Pius rend nagykereszljével tüntette ki és kitüntetéseket adományozott a kiséret tagjainak is, köziük a miniszterelnök feleségének is. A délután folyamán a miniszterelnök látogatásokat ieit. Este adták ki a tanácskozásokról a hivatalos közlemény}. A jelentés megállapítja, hogy részletekre menően megvizsgálták Olaszország és Magyarország egymással való és más országokkal való kapcsolatait, különösen a Dunamedencére vonatkozókat, s megállapítást nyert a két kormány tökéletes felfogásbeli azonossága. A hnácskozásokon Olaszországra és Magyarországra vonatkozóan újból megerősítették a római jegyzőkönyvek érvényét. Hangoztatja a jelentés, hogy a béke és igazság célkitűzései, amelyek Olaszországnak és Magyarországnak politikáját, összhangban a Róma—Beriin tengely irányú céljaival, áshatják, reális előfeltételei a nemzetközi téren vaiő szélesebbkörü hatékony együttműködésnek, amely nyitva áll mindazok számára, akik a rend és béke müvét őszintén kívánják szolgálni. Imrédy Béla és felesége néhány napot még Rómában töltenek. Kánya és kísérete elutaztak az olasz fővárosból, de néhány napig még szintén Olaszországban maradnak. A külföldi sajtó továbbra is behatóan foglalkozik a római ta- nácskozásokkal. Azt a véleményüket fejezik ki a lapok, hogy Rómában előkészítették a szorosabb együttműködést Olaszország, Magyarország és Jugoszlávia kö- zött. van. De bízik abban, hogy föladatát mindkét fél érdekeinek szem előtt tartásával fogja teljesíteni. Tomka dr. elnök, Szűcs dr. h. elnök és Vida Sándor dr. jegyző bővebb felvilágosítást adtak a bizottság munkaköre felől, amiből küünf, milyen fontos szerep vár reá. Ebben Horváth megnyugodott s azután több panaszt terjesztett elő. Először fölemlítette, hogy a zalaegerszegi vásári szabóknál nem tartják be sem a minimális munkabéreket, sem a munkaidőt. A segédek ugyanis — körülbelül 38 an — nem közös műhelyben dolgoznak s több segéd iparigazolványt vált. Ezek tehát mint önálló iparosok, nem kötelesek a munkaidőt betartani, de adót sem fizetnek, mert azt mondják, hogy segédek ; viszont a mesterek nem fizetnek utánok OTI járulékokat. Dolgozhatnak tehát akárhány órán át, a megállapított minimális munkabéreken alul is. K a p o s s y József hozzászólása után kimondotta a bizottság, hogy vizsgálat tárgyává téteti, követnek e e! akár a munkaadók, •akár a munkavállalók o'yasmit, ami a törvény szellemévei ellenkezik. Fölemlítette még Horváth, hogy az építőiparban is találkozunk ilyen visszaélésekkel, amire a munkaadók is felhívták a figyelmét. Szólt azután ^rról, hogy több kereskedő nem tarlja be pontosan a zárórát s az alkalmazottakkal még késő éjjel is dolgoztatnak. Majd a fizetéses szabadság terén is szigorú ellenőrzést javasolt. K a p o s s y József megjegyezte, hogy sok munkaadó nem képes a fizetéses szabadságot megadni, mert megélni is alig képes. Őróluk senki sem gondoskodik. Vida Sándor dr. felvilágosításul idézte a rendelkezésnek azt a részét, amely meghatározza, melyik munkaadó köteles a fizetéses szabadság megadására. Ezek után elhatározták, hogy a visszaélések megszüntetése érdekében megkeresik az iparhatóságokat. A legközelebbi ülés idejének megállapítását az elnökre bízták. A bizottság első ülése ezzel befejeződött. 42.000 pengő társadalom- biztosítási járulékot kell fizetnie a városnak. A munkaviszonyokat ellenőrző bizottság első illése. Panaszok a munkaidő és m minimális munkabérek ke tartása miatt. Az ipar, kereskedelem, bányászat és kohászat területén a munkaviszonyok ellenőrzésére vármegyénk területére megalakított bizottság ma tartotta első ülését a vármegyeháza kistermében Tóm ka János dr. vármegyei főjegyző, elnök vezetése mellett. Tomka János dr. elnök, majd Vida Sándor, bizottsági jegyző ismertették a bizottság szervezetét és feladatát. Az ipsrügyi miniszter a bizottság elnökévé Tomka Jánosdr. vármegyei főjegyzőt, helyettesévé Szűcs Andor dr. tb. főszolgabírót, tagokká a munkaadók közül Fangler Gyula kereskedőt, Kapossy Antal kovács- mestert és Papp Oszkár cipészmestert (Nagykanizsa), a munka- vállalók közül Horváth István szabósegédet, Szécsenyi Ferenc kőmüvessegédet és Göndöcs József lakatossegédet (Nagykanizsa) nevezte ki. (Az ülésről a két ka* nizsai tag hiányzott) Az alispán a bizottság jegyzőjévé Vida" Sándor dr. tb. szolgablrőí jelölte ki. Majd közöite az elnök, hogy a bizottság a miniszteri rendelet értelmében negyedévenként tart ülést, s azon a minimális munkabérek, a munkaidő és a fizetéses szabadságok terén fölmerült és bejelentett visszaéléseket tárgyalja, A visszaélések orvoslása végett a bizottság az iparhatóságokhoz, szükség esetén a miniszteri biztoshoz tesz jelentést. Ezeknek tudamásulvéteie után Horváth István jelentkezett szólásra. A munkaadók és munkavállalók egyaránt bizalommal tekintettek a bizottság működése elé — mondotta, — azonban most azt látja, hogy a bizottságinak nagyon korlátozott hatásköre A társadalombiztosítási törvény I a városokat is kötelezi az öreg- I ségi járulék-tartalék „fizetésére I 1929 tői kezdődően, a végrehaj- ( tási utasítás késése miatt azonban csak ez év elején rendelték el a pontos kiszámítást ás bejelentést. Zalaegerszeg városnál most készültek e! a kiszámítás - sál. 1929 január 1-től 1937 december 31-ig visszamenően a városi háztartási 8,463 87, a kórházat 17,141-02, a villamos üzemet 16,528 68 pengő öregségi Gaál Dénes, a zalamegyei Szentgyörgyvölgy község ref. lelkipásztora „Szomorú valóság“ c. kiadványában arra hívja fel gyülekezete tagjait, hogy mentsék meg gyülekezetüket a végpuazíu- lásíól. Hivatalos adatokat közöl, számokkal .igazolja, hogy tiz év alatt gyülekezete 101 lélekkel fogyott. Megkeresztelt ezidő alatt 122 gyermeket, eltemetett 223 halottat. Húsz évvei ezelőtt az egyik tanjárulék-tartalék terheli a tisztviselői státusba nem tartozó városi alkalmazónak után. Összesen 42,133'57 pengőt tesz ki ez a teher, amelyet a város a magas pőtadó mellett képtelen az év végéig befizetni. Ezért a polgár- mester a belügyminisztériumtól 40 félévi részletfizetés engedélyezését kérte. A hátralék mellett a városnak fizetnie kell a folyó járulékokat is. Erre a célra a jövő évi költségvetésbe már 1.500 P-őt állítanak be. terembe járt 72 gyermek, most a keltőben van 75. A lelkipásztor számítása szerint, ha a gyüleke* zet számbelileg továbbra is igy apad, akkor 150 év alatt egyetlenegy lélek sem marad a gyülekezetben. De nemcsak a szent- györgyvölgyi gyülekezetben van ez igy, a Kerka "mentén igen sok ehhez hasonló egyházat lehet találni, amelyek nem népesednek* hanem évröl-évre csökken a számuk ma már nem is az egyke* A szentgyőrgyvőlgyi református lelkész vészkiáltása.
