Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-28 / 218. szám
XXI. évfolyam SIS. uán. Apa 8 fiilép 1988. szeptember SS. Szerda. Fele’!3 székei 5: Herbely Ferenc. Surkesztóség és laAsöenyi-tdr 4. kiadéhivat 1 • 2 '•vjemíg, ===== Telaíonusám 128. POLITIKAI NAPILAP 'r'í 1a k;i ó.-ákfean 11II — Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Rin ni innnrol $5 szólott Hitler. Megismételte, hogy Csehország Benes hazudozásai alapján épült föl. — Kijelentette, hogy Benes a háborúban lógés volt, ö meg frontharcos. — Anglia és Franciaország felelnek azért, hogy Benes megtartja ígéretét — Chamberlain bízik a békés elintézésben. A csehek hajlandók a magyarokkal tárgyalni. Hitler vezér és kancellár hétfőn este Berlinben a Sportpaiotában egybegyült hatalmas tömeghez beszédet intézett. Beszéde elején utalt azokra a javaslatokra, amelyekkel a világ- béke megteremtése érdekében állott a nagyhatalmak elé, de azok nem akarták megérteni. Javaslatának jórészét még csak nem is tárgyalták, mire kiadta a parancsot, hogy a német haderőt olyan állapotba kell helyezni, aminőt csak el lehet érni. Németország a lefolyt őt év alatt olyan fegyverkezést hajtott végre, aminőt a világ még nem látott és gondoskodott azokról a legmodernebb fegyvernemekről, amelyek a német határt minden támadás ellen megvédik. Ma a német haderő olyan hatalmas, amelyre büszke lehet a német nép és amelyet tisztelni fog minden más nemzet. Szólt a lengyelekkel kötött megállapodásáról, amely többet ér minden, a genfi népszövetségi palotában elhangzott fecsegésnél. Kezet nyújtott Angliának, lemondott arról, hogy floiia versenyt kezdjen; a Saar vidék megszállása után kijelentette, hogy nem akar háborút Franciaországgal. Rendezte a viszonyt Olaszországgal és a német és olasz népet őszinte és mély barátság fűzi össze. Azutáni igy folytatta: Ha Franciaország több mint 40 éven át sohasem mondott !e Elsass Lotha- ringia néhány franciájáról, akkor Németországnak is igénye lehetett a maga tíz millió németjére. Most csak az utolsó nar r probléma van hátra, a szud~*o németek sorsa, amit meg kell és meg is fogunk oldani. Ez az utolsó területi követelés Európában, amiről nem mondhatunk le. Hitler, ezután ismertette a szu- déta német kérdés történetét. A mai Csehszlovákia egy hazugságnak köszönheti létét, ennek a hazugságnak apja pedig Benes, aki Versaillesben azt állította, hogy van csehszlovák nemzet. Ezt a hazugságot kellett kitalálnia, hogy saját népének csekély számát megnövelje és a földrajzi, gazdasági és nemzetiségi viszonyokat nem ismerő angol államférfiak nem tartották szükségesnek, hogy megvizsgálják Be- nesnek ezt a kijelentését, mert rögtön megállapíthatták volna, hogy nincs csehszlovák nemzet, de vannak csehek, németek, tótok, magyarok, lengyelek, rutének. Benesnek e hazugság révén sikerült bekebelezni országába 3'5 millió németet, több mint egymillió magyart, néhány százezer lengyelt és a tótokat is, | akik semmit sem akarnak tudni a C8ehekről. Amikor Benes ezt az államot ősszehazudta, egyes államférfiaknak mégis voltak némi leikiismeretfurdalásaik, mert kantonrendszert akartak, de Prága megkezdte elnyomatási politikáját s rengeteg nemzetiségi állampolgár volt kénytelen elvándorolni. A bolsevizmus ezt az államot kapunak, csatornának használta föl, hogy benyomulhasson Kőzépeuró- pába. Ezután következett Benes Ieg- szemértelenebb cselekedete : arra akarja kényszerütni a nemzetiségeket, hogy saját fajtestvéreik ellen menjenek harcba s ha ezt nem teszik, mint hazaárulókat, ' lelöveti őket. És mindezt a német népnek tűrnie kellett, de a cseh kihívások egész sorát kellett tűrnie a német birodalomnak. Benes azt gondolta, hogy Németországgal szemben mindent megengedhet magának, mert fedezve van Franciaország és Anglia által és tovább folytatta a szudéták üldözésé? és elnyomatását. Ezt már nem törhettük tovább, ki kellett jelentenem, hogy nem töröm, hogy egy őrölt ember egyszerűen kiirtson 35 millió embert és nem hagytam kétséget az iránt, hogy türelmünknek vége van. Ezt Anglia és Franciaország is belátták és együttes lépésekké ajánlották Benesnek, tegye szabaddá a német területeket. Németország nem akar most sem mást, mint amit Benes Franciaország és Angliának megigért, most azután azt mondja, hogy a német memorandum új helyzetet teremtett, ami azonban nem más ,mint kibújni akarás az igére? teljesítése alól. Benest az egyszer az Ígéret betartására kényszerítjük : október 1-én a kérdéses területeket át kcil adnia Németországnak. Benes azonban még egyszer reménykedik, hogy kibújhasson. Itt azonban most két fék Ti áll egymással szemben: Benes, aki a háborúban a lógósok közé tat .ozott <?s én mint becsületes némcí, aki a harctéren voltam és akire sok mindent ráfoghatnak, esek azt nem, hogy gyáva vagyok. Szólt ezután Hitler a legutóbbi tanácskozásokról, amelyek során biztosította Chamberlaint, hogy ha a cseh kormány a többi kisebbségével is megegyezik és pedig békés utón, akkor Németországot nem érdekli többé a cseh állam. A német kormány türelme végei ért, most már Benes kezében van a döntés, elfogadja-e a német javaslatot ás visszaadja-e szudétáknak szabadságukat, vagy pedig Németország maga szerzi meg ezt a szabadságot.
