Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-23 / 214. szám

Snrkesztöféf és kiadéhira^t.: Zalaegerszeg, Isécbeoyi-tér 4. — ------- Telefonszám 128. Fele’í s s-ztő: Herb oly Ferenc. POLITIKAI ■*» Megjelenik hétköznap NAPILAP a kora délaíáai érákban Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A területi engedményt ellenző közvélemény nyomására lemondott a cseh kormány. Koalíciós kormány alakul a hadsereg bevonásával. — A magyar kormány diplomáciai lépést tett Rómában, Ber­linben, Warséban, Londonban, Paris­ban és Prágában a magyar igények teljesítéséért. Budapest, szeptember 22 A főváros és környékének közön­sége szerdán este hatalmas arányú tüntetés! rendezett a Hő­sök Terén a Felvidék visszacsa­tolása érdekében. A páratlan tö­megtüntetésben mintegy félmillió ember vett részt; nem csak a Hősök Tere telt meg zsúfolásig, de telve volt az Andrássy ut a Köröndig és zsúfolva voltak a többi betorkolló utcák is. A [mil- leneumi emléket nemzeti és egye­sületi zászlók vették körül, a tö megben pedig a felírások ezrei követelték az elszakított felvidéki magyar terület visszaadását. A szónoki emelvény körül Horthy kormányzó, Mussolini, Hitler és Chamberlain fe'nagyitott képeit he­lyezték el. Itt átitak fel a Felvi­dékről menekült magyar, szlovák, ruszin és német katonák is. A tömeg órákon keresztül lelkese­dett. Éltette a revíziót és pfujolta a cseheket úgy, hogy a szóno­koknak szinte minden mondat után félbe kellett szakitaniok be­szédüket. Az első, nagy lelkesedéssel fo­gadott szónok Uzdőczy-Zadravetz István ny. tábori püspök volt, aki a leggyorsabb cselekedeteket követelte a magyarság nevében. Majd kiáltványt olvasott fel a vi­lág közvéleményéhez a következő szöveggel: A csehszlovák állam a népek önrendelkezési jogának megcsú­folása. Más nemzetek fiait meg­kérdezésük nélkül éa akaratuk ellenére döntötték rabigába. A cseh kormányzat húsz éve kato­nai és csendőri rémuralom alatt tartja nemzetiségeit. A szörny- szülött cseh állam felbomlása fel- tartózhatatlan. A cseh viszály azonban nem döntheti Európa Jiépeit újabb háborúba. Csehország összes nem­I zetiségeit fel keli szaba­dítani a cseh rabiga alól. 1 A magyar nemzeti társadalom egyöntetűen azt kívánja, hogy vérein kívül a német, lengyel, szlovák, ru'án testvérei is vissza­nyerjék teljes szabadságukat. A magyar nemzeti társadalom meg­fogadja, hogy nem nyugszik ad­dig, amig nem egyesül újra fel vidéki testvéreivel. Amig ez be nem következik, nincs béke, nincs nyugalom Európában. A tömeggyülás nagy lelkese­déssel fogadta el a kiáltványt. Azután Horváth Sándor a felvi - déki magyarság nevében beasélt és megköszönte a magyar társa­dalom határozott állásfoglalását. Ambrus József a magyar ifjúság nevében mondott gyújtó beszédet és hangsúlyoz!», hogy a magyar ifjúság kész fegyverrel is kiHar - colni a nemzet jogait, ha ez bé kés utón nem volna lehetséges. Egy szlovák és ruszin meneküli beszélt még, majd vitéz Merise- kényi Imre képviselő szólalt fel a frontharcosok nevében. A gyűlés után lelkes tüntetések folytak le a a német, olasz és lengyel követ­ségek előtt. Prága végleg behódolt. Prága, s eptember 22. A cseh rádió az est folyamán b jslcntet- te a cseh közvéleménynek, hogy a prágai kormány elfogadta a francia—angol javaslatot, amely nemzetéségi területek átadására kötelezi Csehországot. A közle­mény rámutat arra, nogy a prágai angol és francia követek hangsú­lyozták Benes elnök c'őtt, hogy a cseh kormány által ajánlott dön­tőbírósági eljárás nem alkalmas a probléma megoldására és közöl­ték az elnökkel, hogy abban az esetben, ha a cseh kormány magatartás sa következtében a kibon­takozás elmaradna, Anglia és Franciaország nem mehetne Csehország se­gítségére, már pedig ilyen esetben számolni kellene Csehország megtámadá­sával. A 3-ovjet is tudatta a cseh kormánnyal, hogy csak abban sz esetben nyújtana neki támogatást, ha a Népszövetség Németorszá­got támadó félnek minősítené. A cseh köztársaság tehát — mond­ja a közlemény — teljesen egye­dül és védtelenül maradt és ily körülmények között nem volt más kivezető út, mint elfogadni a határvi­déki területek átengedő­ről szóló angol—francia javaslatot, ellenkező esetben az állam ki lett volna szolgáltatva egy ellenséges támadásnak. A közlemény még rámutat arra is, hogy a további tárgyalásokat most már az angol­francia terv megvalósítására dip­lomáciai utón foiyiatják. A kor­mány olyan döntést hozott — fejezi be a közlemény —, amely az állam fennmaradásának és ér­dekeinek leginkább megfelel. A francia—angol javaslatot a parlament állandó bizottsága . is elfogadta, igy a kormány a ja­vaslat számára a parlamentben is biztosítani tudja a többséget. Prága utcáin a cseh fiatalság he­vesen tüntetett a kormány dön­tése ellen. A cseh lapok han­goztatják, hogy a cseh kormány végső kényszerhelyzetben hatá­rozta el magát a javaslat elfoga­dására, mert attól kellett tartani, hogy a halogatás a német csa­patok bevonulását vonja maga 1 után. Hangsúlyozzák a lapok, hogy Németország, Lengyelország és Magyarország részvéteiével zárt front alakult Csehország ellen. A cseh fővárosban nagy ai izgalom. Mindenki találgatja, mekkora területet kell leadni. A tőzsdét bezárták, a bankokat meg­rohanták a betevők. Katonai diktatúrát kö­vetel a prágai utca. Prága, szeptember 22. A fran­cia-angol javaslatok elfogadása a végsőkig kiélezte a feszültséget a cseh fővárosban. Az éjszaka egy­mást érték a tüntetések. A nscio- nalisták Benes ellen fordultak és katonai diktatúrát követeltek. Késő éjjel kommunista elemek vonultak fel vörös zászlók alatt a külvárosokból. Előbb a Hradsin felé vonultak, majd a parlament előtt követeljék a kormány le­mondását, éltették a szovjetet és a katonai diktatúrát követelték. Tízezer kommunista az interna- cionaiet énekelte, mire a légió- nisták viszonzásul a cseh him­nuszt dalolták és a katonai pa­rancsuralom bevezetését sürgették. Késő éjjel a bolsevista elemek a prágai német követség előtt is tünteiéstrendeztek. A rendőrigaz­gató megtiltotta a lapok külön­kiadásainak megjelenését és a szerkesztőhöz intézett levelek köz­lését. Prágában a tünteiések ma reg­gel 4 óráig taríoltak, de a dél- elő t folyamán megismétlődtek. A tömeg nemzeti zászlók aiatí járja be az utcákat és azt hangoztatja: Nem adjuk a köztársaságot Hit­lernek 1 A kormány rádión rendre inti a tömeget, amely katonai diktatúrát követel. Csehország több városában is folynak a tün­tetések. A Felvidéktől a magyarság helyzetéről érkeznek riasztó hí­rek. A nemzetiségi katonák egyre nagyobb számban özönlenek át a határon. Újabb határincidens. A szudéla német határvidéken, Watzdorf csehországi és Marien- íhal német város közölt az éj­szaka súlyos határincidens ját­szódott le. A csehek a gépfegy­verfészkekből a német határ felé tüzeltek a szudéta német mene­kültekre. Később egy német há­zaspárt vettek üldözőbe a csehek és a menekülőkre tüzelve átlép­ték a német határt. A cseheket a fegyveres szudéta németek vissza­verték. Csehország belsejéből a csend­őrséget és rendőrséget a határ­területekre vitték, 8 emiatt az or­szág belsejében a lakosság kö­rében nagy a bizonytalanság. Tar­tanak attól, hogy a helyzetei a kommunista hordák gyújtogatá­sokra és rablásokra használják fel. Német jelentés szerint a -szu­déta német menekültek száma elérte a 113.600 főt.

Next

/
Thumbnails
Contents