Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-17 / 209. szám
1938. szeptember 17. 2. Zalamegyeí Újság bizakodóbb volt a hangulat a békés mego'dás tekintetében, de hangsúlyoznák, hogy még mindig igen bizonytalan a helyzet a csehek magatartása miatt. Prágából jelentik, hogy a cseh lapok Henlein letartóztatását követelik hazaárulás címén. Egyik lap szerint Hsniein már nincs Csehországban. A párisi lapok szerint Németország csapatokat Vonultatott fel a határon. Róma, szeptember 16. Az olasz sajtó ma is a felháborodás hangján ir a cseh kegyetlenkedésekről és népszavazást követel. A véres üldözés ellenére is nő a hitvallók száma a szovjetben. Egy mértékadó személyiség, aki alapos ismerője a szovjetorosz viszonyoknak, ai egyik londoni lap hasábjain igen érdekes beszámolót közöl az Oroszországban tapasztalható hitbeli megújhodásról, amelyeket a szerző „csodálatosnak* »art. Többek között a következőket írja: „Az istentelenek új hadjárata, amely valamennyi hitvallás követői ellen indult meg, elérte tetőpontját s a letartóztatások, amelyek mind aion ürügy alatt történnek, hogy az illető egyházi személyiség a fasizmus ügynöke, vagy pedig „ellenforradalmi ösz- szeesküvő", soha ilyen nagy számban nem fordultak elő, mint most. Parancsot adtak ezenkívül arra, hogy a moszkvai régi orthodox templomot, amelyet a „Dorogomilovski S&bor" néven ismernek, lerombolják. Szerencsétlenségére ez a templom ugyanis közvetlenül a szélén fekszik egy hatalmas útvonalnak, amelyet a kormány tervei szerint építettek fel s amely Moszkva délkeleti elővárosaiba vezet. Itt van ugyanis Sztálinnak, Vorosi- lovnak és több más magas állami tisztviselőnek a villája. Az utat természetesen éjjel és nappal, egymástól 300 méternyi távolságra, örök vigyázzák és közöttük robognak el naponta óriási páncéllal burkolt és alig feltűnő lámpával ellátott autóikban a bolsevista hatalmasságok, rettegve állandóan a merényletektől. S bár százküoméieres sebességgel száguldanak végig az utón, mégis észrevették, hogy ünnepnapokon a férfiak és asz* szonyok ezrei zarádokolnak ugyanezen az utón a „Dorogomiiovski Sabor-Mhoz. Ei az észrevételük eredményezte azt a határozatot, hogy a templomot le kell bontani. Egyébként minden külföldi, aki az utóbbbi években hosszabb időt töltött Moszkvában, bizonyíthatja, hogy az istentiszteleteken résztvevő hívők száma állandóan növekszik. A nagy ünnepnapokon a régi katedrális távolról sem bizonyul elegendőnek éj a hívők tömegei megtöltik a környező utcákat is. Különösen feltűnő volt több Ízben a fiatalok nagy száma, akiket sem szél, sem eső, de még ezeknél veszedelmesebb ellenőrzés és üldözés sem tudót elrettenteni. Miután a Dorogomilovski lebontása megkezdődöd, a hívők, nagyobb számmal mint valaha, a „SelokhovsksjaM keresik fel, az egyetlen nagy templomot, amely még ma is nyitva van. Az októberi forradalom előtt NagyMoszkvában 450 templom és kápolna ádoít. Ma körülbelül 20 van még nyitva. A többit mind vagy lerombolt, vagy vásárcsarnokká, raktárrá, garázzsá alakították át. A jobbágyfelszabadítástól a mezőgazdasági öregségi biztosításig. Röviden megemlékeztünk arról, hogy Tamás Ferenc dr. gazdasági akadémiai r. tanár a keszthelyi gazdasági akadémia évnyitó ünnepélyén fenti címmel tartott előadást. A mezőgazdasági öregségi biztosítás kérdése most élénken foglalkoztatja a társadalmat, — a napokban alakították meg a zalaegerszegi járásban a járadék bizottságokat, amelyek eszei a biztosítással járó illetékeket állapítják meg —, épen ezért részleteket közlünk az érdekes előadásból. Tamás Ferenc dr. a gazdasági eszmék fejlődésének tükrében állította a hallgatóság elé a mező- gazdasági munkásság szociális helyzetét biztosító intézkedéseket az utolsó 100 évben. Bemutatta a jobbágysorsban levő mezőgazdasági munkásság helyzetéi, a jobbágyok szolgáltatásait, hasznait és a jobbágyok helyzetét az 1836. VI. és VII. t. c., illetve az 1839/40. évi országgyűlésen hozott reformok alapján. A jobbágyság felszabadításával (1848. IX f. c) az úrbéri és egyéb szolgáltatások megszűntek s a jobbágyból szabid birtokos, a zsellérből szabad bérmunkás lett, ez volt az első korszak. A második korszakban a gazdasági liberalizmus korszakában a jobbágyság felszabadítása, a céhek megszüntetése, a kiváltságok eltörlése és a forgalom akadályainak csökkentése következtében az ipari fejlődés szédületes arányokat ölt. Ugyanakkor azonban mutatkozni kezdtek a gazdasági liberalizmus árnyoldalai is. A kapitalisztikus termelésnek a mezőgardagágra gyakorolt hatása teremtette meg egyrészt az agrárszocializmust, másrészt az agrárkérdést. Ezeknek a hátrányoknak a hatására kezd tör vényhozásunk foglalkozni ismét a mezőgazdasági munkásság helyzetének a javításával és 1898. II. t. c.-lői számos törvény foglalkozik e kérdéssel. A harmadik korszak a nagy gazdasági világválsággal kezdődik, amely megváltoztatta egész gazdasági berendezésünket. A műit század kilencvenes éveiben előretört szociális , eszmék jutnak ebben a korban uralomra s a kapitalizmus is eljutott a nyereségeivel a szolgálat, sőt a köz- szolgálat elvéig. Ezeknek az eszméknek a hatása alatt törvény- hozásunk számos, nem csupán mezőgazdasági vonatkozású törvényt hoz. A mezőgazdasági vonatkozású törvények közül a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról szóló törvényen kívül a gazdasági munkavállaló kötelező öregségi biztosításáról szóló törvény a legújabb alkotások. Ez u óbbi törvény ismertetése után megállapítja az előadó, hogy a szociálpolitika határát mindig az illető termelési ág jövedelmezőségével kapcsolatos teherbiróképes* ség szabja meg, amelyet tekintetbe kell venni akkor, mikor bizonyos eszmeáramlatok hatását vizsgáljuk az emberi cselekvésre vonatkozóan. Hárommillió hektóliteres bortermést és jobb értékesítést várnak az idén. Az utóbbi betek rossz, esős | időjárása sokat ártott a szőlőnek, ezért a várható termés a tavaszi ! fagyok és az augusztusi esők j miatt a szakértők becslése szerint I egymillió hektoliterrel alatta fog maradni a tavalyi termésnek, úgy hogy hárommillió hektoliter borterméssel lehet számolni. Ez a termés az utolsó évek leggyengébb termése lesz, igy a tavaly létesített intervenciós szervnek, a MASzOBSznak aligha lesz sok dolga a must felvásárlásával. A készletek teljesen elfogytak és ami gyengébb minőségű bor még raktáron volt, azt borpárlattá főilék ki, mert az idén épen az esős időjárás miatt nemcsak kevesebb, de gyengébb musttal is számolnak a gazdák és ezért a mustnak javításához borpárlatra lesz szükség. A borpiac a termésalakulásnak teljesen megfelel és igen szilárd. A tavalyi áraknak minimum kétszeresével számolhatnak a gazdák, mert az exportlehetőség igen nagy. A földművelésügyi minisztériumban máris tárgyalások folynak azirányban, hogy az idei gyengébb termésnek megfelelően irányítsák a borexportot és a gazdasági érdekek szem előtt tartásával fogják a kivitelre kerülő bort premizálni. Magyarország hordóborkivitele az elmúlt évben 6,953.000 pengő értékű volt, amelyből a legnagyobb tételt Németországba, ezt követően pt.d;g Svájcba exportáltuk. Az elmúlt évben nagyobb borexportunk volt kivételesen Franciaországba éi Belgiumba is, amely országokba idén előreláthatóan aligha tudunk bort kivihetni. Palackozod borkivitelünk értéke 251.000 pengő vö t, amelyből több mint a felét szállítottuk az Egyesült Államokba, a fennmaradó résit pedig elsősorban Svédországba, Nagybritánniába és Hollandiába. A földművelési minisztériumnak idén az az intenciója, hogy eisósorbm az állandó piacokat, mint Németország, Svájc, Lengyelország és Csehország sett megtartanunk. Tavaly Franciaország es Belgium ugyan több bort vásárolt tőlünk, mint pddául Csehország vagy Lengyelország, de viszont ez ad hoc üziemek tekintendő, mert eddig a magyar bornak ott állandó piaca nem volt s ezért a már említett piacokra irányítják az idén a kivitelre kerülő borokat. Palackboraink piaca az egész világ éc ezért a palackozott borkivitelt mindenképen elő fogja segíteni a fötómüveleii minisztérium a jövőben is. A jó borárak majdnem teljesen kárpótolni fogják a gazdákat az idei kisebb termesért, igy jövedelem szempontjából a a szüret elé elég jo kilátással) néznek a gazdák. A szőlősgazdákat most elsősorban a hegyközségi törvény végrehajtási utasításának tervezete foglalkoztatja és ebben az ügyben a napokban a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületében igazgatóválasztmá- nyi ülés lesz. Az u oisó nrpokban a csemege szőlő ára — elsősorban pedig a kivitel szempontjából legnagyobb mennyiségben számbajövö sasziaszőiő ára — visszaesett, mert legnagyobb szőlőkiviteli piacunkon, Németországban a szőlőbeviteli kontingens kimerült. Az árvisszaesés azonban csak pár napig tartott, mert Németország újabb 375.CC0 márka értékű beviteli engedélyt osztott ki a német importőrök között és igy kedd óta a kivitel újra zavartat^ nul folyik és az export a régi áron történik, ami megszilárdította a szőlőpheot. Miért nincs nálunk 15 mázsás buzatermésátlag ? Elszomorító tény, hogy hazánk termésátlagai messze elmaradnak a nyugati országok termésátlagai mögött. Ot kát. holdanként 20 mázsás termés semmi különös, nálunk csodák csodáját jelenti. Nagyon! meg vagyunk elégedve, ha mint ezidén, az átlag 9 mázsa. A nagyközönség a gszdát okolja, a gazda az időjárást, s mindkettőnek igaza vág. Szárazságra hajlamos éghajlatunk alatt a szerencsés körülmények sorozatot találkozása —■ belterjes gazdálkodással ad csak kát. holdanként 20 q*áa és ennél nagyobb szemtermést, de a nagyközönségnek is igaza van, ha látja, hogy egyes jól vezetett gazdaságokban állandóan 12—15 q az átlag, ugyanabban a határban, ugyanolyan földön, ugyan-
