Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-09-16 / 208. szám

XXI. évfolyam S08. «iám. ára 8 fiilép 1988. szeptember 16. Péntek. $Ksrkesztöség és lséchenyi-tér 4. kiadóhivatal;: Zalaegerszeg, = = Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. raaamgar* Qi^——■—" POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Chamberlain ma reggel népszavazási tervezettel Indult Hitlerhez. Parisban is laódit a népszavazás gondolata, mint a háború egyetlen ellenszere. — Tovább dühöng a cseh terror a szudéta németek ellen. London, szeptember 15. A cseh viszály ügyében a legújabb világszenzáció Chamberlain angol miniszterelnök találkozója Hitler kancellárral. A miniszterelnök a berlini angol nagykövet uíján 1 küldött üzenetet Hitlernek és ja- vasalta, hogy repülőgépen át­megy Németországba, s kéne, hogy jelölje meg a kancellár a legkorábbi időpontot a találko­zásra, hogy a válságos helyzetre való tekintettel személyesen ta­lálhassák meg a békés megoldás módját. Hitler kancellár a mai, csütörtöki napot jelölte meg a találkozás időpontjaként Berchtes- gadenbert. Chamberlain elindul. Chamberlain miniszterelnök ma reggel 8 óra 36 perckor indult el kíséretével Németországba. A mi­niszterelnöki palota már hajnal­ban világos volt annak jeléül, hogy korán megkezdődött a ké­szülődés. A palota közvetlen kör­nyékét a rendőrség elzárta, mert kommunista tüntetéstől tartott. Hét óra előtt közöiték a meteoro­lógiai jelentést, hogy a repülési viszonyok Franciaország és Né­metország felett nem nagyon kedvezőek. 7 óra 45 perckor lé­pett ki Chamberlain a miniszter­elnöki palota kapuján és gépko­csiba szállva az ulcai tömeg lelkes éljenzése közben hajtatott a repülőtérre, ahova 8 óra 25 perckor érkezett. Itt Halifax kül­ügyminiszter, felesége, Cadogan államtitkár és a német kövesség tagjai fogadták. Chamberlain feltűnően jó­kedvű volt, barátságosan elbeszélgetett a meg­jelentekkel, majd a gépbeszállása előtt a következő nyilatkozatot tette: — Németországba utazom, hogy a német kancellárral talál­kozzam, mivel a helyzet, ugylát- j szik, olyan, hogy a beszélgetés J hasznos következményekkel jár- j hat. Politikám a béke politikája 1 és az a készség, amedyel Hitler i kancellár javaslatomat elfogadta, azzal a reménnyel biztat, hogy a látogatás nem marad eredmény nélkül. Londonban azt hiszik, hogy a Hitler- Chamberlain találkozó szombatig tart. Ha több napig iari, akkor valószínű, hogy a cseh kérdésen kívül más problé­mák is szóba kerülnek. Az a benyomás, hogy a megbeszélések a némeí—angol viszonyban a megértésen és jóindulaton alapuló új korszakot nyitnak. Chamberlain németországi uta­zása az egész világon jó hatást keltett és bizakodást, hogy sike­rül a cseh válságot békésen el­intézni. Az angol domíniumokból érkező hírek szerint a domíniu­mok helyeslik a találkozást és öröméi fejezte ki a legtöbb an­gol lap is. Ribbentropp német külügymi­niszter a Daily Mailben nyilatko­zatot adott Ward Price számára: — Mint Németország külügy­minisztere biztosíthatom önt —- mondotta —, hogy nagy öröm­mel töltöttg el Chamberlain mi­niszterelnöknek az az eíhatáro zása, hogy felkeresi Hitler kancel­lári. Meggyőződésem, hogy a megbeszélés hasznos lesz a szudéta német kérdés megol­dása és a német-angol viszony alakulása szempontjából. De Valera ir minisderelr>ök ki­jelentette, hogy Chamberlain meg­érdemli egész Európa köszönetét, ha sikerül a háborút elhárítania. Chamberlain a helyes módot vá­lasztotta és minden embernek imádkoznia keil útja sikeréért. Prága bizalmatlan. A Reuter iroda prágai jelen­tése szerint Chamberlain elhatá­rozását Prágában bizalmatlanság­gal és aggodalommal fogadták. A cseh közvélemény attól tart, hogy a helyzet tisztázása Cseh­ország terhére történik meg. Berlin, szeptember 15. Cham­berlain utazását a német sajtó egyöntetű helyesléssel fogadja. A Berliner Tagblaít „Történelmi óra“ cimű cikkében megállapítja, hegy elérkezett az utolsó lehető­sége annak, hogy jóvá te­gyék szokat az igazságtalan­ságokat, amelyeket a békeszerző­désekben elkövettek, s véget ves­senek e földrész békenélküliségé­nek. Szükség van a gyors cse­lekvésre és a szavakat tettekkel kell hdyetíesiíeni. Mussolini cikke. Róma, szeptember 15. Ma reg­gel Mussolininak tulajdonított fel­tűnő cikk jelent meg a Dues lap­jában, a Popo'o d’liaüában „Le­vél Runcimanöoz“ címmel. A le­vél a lord prágai működésével kezdődik és elismeréssel szól ar- rói a buzgőságről, melyet Runci- man működésében tanúsított. — Nemcsak német, de ma­gyar, lengyel éa szlovák kérdés is van, annyi a kérdés, ahány nemzetiséggel ár; sdották el Ver- saillesben Benes köztársaságát — folytatja a levél, Meggyőződésem, hogy Ön már szívében rég el­jutott ahoz a következtetéshez, hogy, mivei nincs cseh nemzet, nincs cseh állam sem. El­jött az Ön. órája Runci- man úr 1 Önnek javasol­nia kell Benes előtt a nép­szavazást minden nemze­tiség számára. És ha Benes elutasítaná, Ön ér­tésére adja : Anglia kétszer is j megfontolja, mielőtt háborúba j menne, hogy megmentsen egy I torz államot, amelyet fikcióra építettek fel. Ha London szilárd marad, akkor senki sem szenved­het. Hitler három és fél millió némettel törődik és csak ezekkel foglalkozik. Legyen csak bátor Runciman ur: javasolja a nép­szavazást. Gyönyörű és kényes feladat ez. Nagy területek vannak, ahol a népszavazás eredménye a testvér népekhez való csatlako­zás lesz. Vannak területek, ahol a fajok keveredtek. Itt lehetne alkalmazni egyenlő jogokkal a kantonális rendszert. Ha meg­állapították a népszavazási terü­leteket, hátra marad a felügyelet rendezése. Ez nemzetközi lehetne, amely jól bevált a Saar-vidé<en is. Az észszerűen lecsökkente» Prága erősebb és biztosabb lesz, mert nem terheli ellenséges nem­zetiségek holt súlya. — Az uj politikai és területi helyzet egyensúlyt és uj lehetősé­geket teremtene és megmentené Európát a háborútól. Emberek milliói vallják e nézetet. Azokat a határokat, amelyeket egy tollvonással vontak, egy másik tollvonással meg is lehet változtatni. Egészen más, ha a határokat Isten keze vagy a vér­áldozat vonta meg. Tovább tart a cseh terror. Prága, szeptember 15. A cse­hek terrorja változatlanul tart és heiyenkém már valóságos polgár­háborút idézett elő. Haberspirk- ben a cseh csendőrök tüzeltek a németekre, mire kétezer német fegyveresen megrohanta a kaszár­nyát. Heves tűzharc után a né­metek legyilkolták a cseh csend­őröket és elfoglalták a kaszár­nyát. A németek leverésére ka­tonaságot küldtek ki. A harcban 15 csendőr vesztette eleiét, a né­metek vesztesége pedig ennél jóval nagyobb. A . haberspirki összetűzésen kívül a szudéta né­meteknek különböző városokban 16 halottjuk és 200 sebesüljük van. A csehek 13 halottat és 50 sebesültet vesztettek. A cseh hatóságok tömegesen tartóztatják le a szudéta némete­ket, s ebben a vörös őrség ts se­gédkezik. A német vezetőket bes­tiálisán bántalmazzák. A németek ezreit lakta­nyákba szállították, egyenruhába öltöztették és mint katonákat cseh vidékre vitték. Közölték velük, hogy szökés ese­tén agyonlövik őket. Előtérben a népszavazás. London, szeptember 15. György király a nemzetközi helyzet miatt ma Balmoralból Londonba éike- zeit. Chamberlain elutazása előtt London egyes részein kommu­nisták tüntettek. Követelték, hogy a miniszterelnök ne Hitlerhez, hanem Beneshez utazzék. Lapje­lentések szerint eredetileg Dala- dier francia miniszterelnök is el akarta kisérni Chamberlaint Hit­lerhez, de erre nem került sor. Német részről ugyanis megje­gyezték, hogy akkor Mussolini­nak is jelen kell lennie. Mivel azonban a Duce akadályozva volt, igy Daiadier sem utazott. A

Next

/
Thumbnails
Contents