Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-15 / 207. szám
Szép eredménnyel folytatódik Zala megyében a népművelési munka. Zalamegyei Újság 2. fcosy ő íratta a cfeb sajtó gyű* löi^dő cikkeit. Prága, szeptember 14, A cseh fővárosban az izgalom növekszik. A kormány tagjai állandóan tanácskoznak a külföldi diplomatákkal. Azt várják, hogy Henlein felkeresi Benest és a népszavazást követeli a német területen. A kormány a csapatokat nem hajlandó visszavonni. A cseh lapok hangoztatják, hogy Csehország szembenéz minden eseménnyel, mert katonailag jól felkészült. Róma, szeptember 14. Az olasz fővárosban döntő eseményeket várnak a cseh kérdésben. A lapok hangoztatják, hogy a német területeket le kell csatolni Csehországról. Biztosítják Németországot Olaszország támogatásáról, Tokio, szeptember 14. A lapok szerint a csehországi helyzet a kommunisták müve, mert Prága bolsevista befolyás alatt áll. Japán adott esetben a vörösök ellen fordul Németország oldalán. Menekültek Prágában. Prága, szeptember 14. A fővárosban ma délben a hangulat igen nyomott. Ma van Masaryk halálának első évfordulója. Ez alkalomból este a Vencel-téren ünnepség lesz. Runciman lord és kísérete délben autón a szu* déta német vidékre indult Henlein felkutatására. Igen fontosnak tartják megtalálását a veszély elhárítása érdekében. Daladier, mint hire jár, mérsékletre intette Prágát. Az éjszaka óta Prágába autókon tömegesen érkeznek a menekültek a siudéia vidékekről. Sokan hiányos öltözetben menekültek el. Karlsbadból tömegesen menekülnek a fürdővendegek. Tokio, szeptember 14. Hivatalos jelentés szerint esetleges német— cieh háborúba J?pán csak akkor avatkozik be, ha a szovjet a csehek oldalára áll. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 8785-1938. Hirdetmény. Az 1884. ívi XVII. Ic. 27. §-a értelmében közhírré teszem, mint 1. fokú iparhatóság, hogy Radu Dezső vorhotsi lakos a Csácsbo- zsok felé vezető törvényhatósági ut mellett a városi bolgárkertészetben tímár-telepet akar felállítani. Akik e vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak tenni, kfogásukat a fentidézeit törvényszakasz érteimében szóval vagy Írásban 1938. évi szeptember hó 27. napján déli 12 óráig nálam bejelenthetik. A telepnek, a rajta felállítandó épületnek s belső felszerelésének pontos rajzát, leírását és szabatos magyarázatát az érdekeltek a városházán (II. emelet 7. ajtó) 1938. szeptember 27 ig megtekinthetik. Zalaegerszeg, 1938. szeptember 10 én. Polgármester. Esőkabátok, bőrkabátok, inabruckí loden kabátok nagy válaaactékban Tóth szabónál* A Törvényhatósági Iskolánki- vüli Népművelési Bizottság ma délelőtt a vármegyeháza kistermében tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen az alispán távollétében Tomka János dr. vármegyei főjegyző, h. elnök elnökölt. A gyűlés megnyitása után Tomka dr. elnök megemlékezett arról, hogy Bődjr Zoltán ny. alispán megvált a Bizottság elnöki tisztétől is. Méltatta Bődy Zoltánnak az iskolánkivüli népművelés felvirágoztatása érdekében ki- fej'e't buzgó, eredményes munkáját. Ugyancsak megemlékezett az iskolánkivüli népművelés másik lelkes munkásának, Fára József dr. voit vármegyei íőievéiiá- ros távozásáról is. Indítványára a i Bizottság hálás köszönetének és szereidének kifejezésével jegyzőkönyvben örökítette meg érdemeiket. Ezután Liliik Béla titkár ismertette a különféle miniszteri rendelkezéseket, majd a következőkben adott jelentést az 1938—39. évben a vármegye területén végzett iskolánkivüli népművelési munkáról: Népművelési és közműveltségi előadás 5.288. Ebből valláserkölcsi 692, magyariroda!mi 347, történelmi 658, földrajzi 325, gazdasági 1.148, állampolgári és jogi 445, természettudományi 261, egészségügyi 749, időszerű kérdésekkel foglalkozó pedig 663 volt. As 5.288 népművelési előadáson 371.292 hallgató vett részt. 1 analfabéta tanfolyam 80 óraszámmal, 23 hallgatóval, 7 alap ismeretterjesztő tanfolyam 423 ő., 245 b., 6 népművelési és köz műveltségi tanfolyam 340 ó., 310 h., 4 művészeti és kedéiyképző tanfo’yam 60 ó., 181 h., 1 férfi jellemképző tanfolyam 10 ó., 31 h., 13 nőnevelési és női je lem- képzö tanfolyam 693 ó., 373 h. Ebből 5 főzőtanfolyam. 2 egészségügyi tanfolyam 82 ó, 122 h., 10 gazdasági tanfolyam 280 ó, 323 h., 5 idegennyglvi tanfolyam 240 ő., 144 h., 3 ügyességi (gyorsíró-gépíró) tanfolyam 170 ó., 57 h., Műsoros délutánok, esték, hazafias és alkalmi ünnepélyek száma 849. Műkedvelő előadások száma 592 Népművelési hangversenyek száma 56. Mesedélutánok száma 766. Tanulmányi kirándulások száma 131. R4dió-előadások száma 537. Ezenkívül a Bizottság a m. kir. iparügyi minisz éfium anyagi támogatásával állástalan taniténők részére Zalaegerszegen 4 hónapos szövőoktatóképző tanfolyamot rendezett mintegy 700 óraszámmal. A tanfolyamon tizen vettek részt. A m. kir. földművelésügyi minisztérium a Bizottsággal egyetértőén Zaialövő nagyközségben 6 hetes háztartási tanfolyamot rendezett. A m. kir. iparügyi minisztériummal és a kerületi háziipari felügyelőséggel kasöltve a Bizottság hatásköri területén 50 háziipari tanfolyamot rendeztek. Ezekből 21 szabó* varró, 13 szövő-fonó, 3 kézimunka, 2 csipkeverő, 4 kosárfonó, 1 fafaragó, 4 tengeri« háncs feldolgozó és 2 bőrfeldolgozó ianfolyam volt. A tanfolyamok 23 500 óráján. 1.146 an vettek részt. A vármegye területén 310 népkönyvtár, községi könyvtár áll az olvasóközönség rendelkezésére. A könyvtárak köteteinek száma 60.839. Az elmúlt munkaévben a könyvtárakból 18 918 olvasó 58 882 kötet könyvet váltott ki. A vármegye lakosságának erkölcsi, szellemi, egészségügyi és gazdasági kulturszükségletének részben való kielégítésére 35.007 órán át nyújtottak felvilágosítást és gyakorlati útmutatást a lelkes előadók. Az előadók megoszlása foglalkozási ágak szerint: Katolikus lelkész 159, protestáns lelkész 30, tanító 494, tanítónő 172, tanár 77, tanárnő 14, emberorvos 87, állatorvos 35, jegyző 196, ügyvéd 11, mérnök 5, bíró 2, közig, tisztv. 30, földbirtokos 12, gazdatiszt 22, iparos 5, kereskedő 4, egyéb 72. Az előadók száma összesen 1427. A Bizottság a gazdasági felügyelőség 5 gazdasági tanfolyamának és az Aisódunántuli Me* zőgazdasági Kamara 11 gazdasági tárgyú előadássorozatának szervezését elősegítette, a dologi kiadások részbeni fedezésével pedig anyagilag is támogatta. Megjegyezte a titkár, hogy a vármegye 391 községéből csak 15 ben nein folyt népművelési tevékenység, bár 51 község van iskola náikü'. A népművelési tevékenység tehát valóban a virágzásnak magas fokát érte el vármegyénkben. Végűi köszönetét mondott a 1938. szeptember 15 titkár a kultuszminiszternek, a vármegye vezetőségének, az előadóknak, a sajtónak és mindazoknak, akik a népművelés eredményességét előmozdították. Tomka János dr. a jelentés nyomán elismeréssel állapított* meg, hogy a népművelési munka példás buzgalommal folytatódik a megyében, amiért köszönet és elismerés illeti meg a munkában résztvevőket, s ezeknek, a titkárnak pedig még a kimerítő jelentésért is a Bizottság nevében köszönetét mondott. Végül Liliik titkár bejelentette, hogy a vármegyében működő szintársu’aíok ellen semmi olyan kifogás nem merült fel, ami eljárást vonhatna maga után. A gyűlésen résztvett Wappter Gusztáv kerületi háziipari felügyelő is. Könyv a közös magyar-lengyel határról. A lengyel állam nem magától született meg; sokan, nagy áldozatkészséggel, jól átgondolt szervezéssel dolgoztak érte. Piisudski József készítette elő a hadsereget, Wiadyslów Sludnicki publicista nevelte az inteilektuei ifjúságot. Kis könyvtárat tesznek ki árok a könyvek és cikkek, melyeket Studnicki 45 éves működése alatt megirt, s amelyekben a lengyel kérdést a legkülönbözőbb szempontból tárgyalta. Az a körülmény volt akadálya annak, hogy Piisudskiéhoz hasonló pályát fusson be, hogy Studnicki fanatikus híve volt a lengyel—német barátságnak s bár a körülmények a lengyel politikát gyakran vitték ezirányba, a lengyel nemzet sohasem tudta elfelejteni a németeknek Pózén erőszakos németi- sét és a német lovagrenddel folytatott évszázados küzdelmet. Studnicki most megjelent legújabb könyvét a közöl magyar— lengyel határnak szentelte. „Csehszlovákia kérdése és a lengyel államérdek* címmel. Ebben többek közt megállapítja, hogy: „A Felvidék csak a Magyarországhoz való visszacsatolással kapná meg újra fejlődésképességét*. „E terű- leteknea Magyarországhoz való csatolását a földrajz és a történelem követeli.* „Megerősili Lengyelország biztonságát.* „Lehetővé teszi a magyar segítséget Szov- jetoroszország támadása esetén.* „Gardasági jelentősége is van Lengyelországra nézve.* „Nem volna kitéve a cseh vasutak szekatúrájának.* „Míg a csehek született ellenségeink, — a magyarok természetes szövetségeseink.* „A magyar kérdés lengyel üggyé is vált, legalább bizonyos fokig.* »Magyar őrség a rutén Kárpátokban az Alföldre vezető kitörési kapuval szemben — az éléstár, az anyagforrás a lengyel hadsereg részére.* „Lengyelországnak meg kell egyeznie Magyarországgal, hogy a közős magyar—lengyel határ eléréiére törekedjenek és ennek ellenében Magyarország katonai szövetséget kötne Lengyelországgal.* A csehek minden alkalommal, midőn kémeik utján tudomást szereztek egy-egy erősebb magyar-lengyel barát megmozdulásnak tervéről, azzal iparkodtak Esernyő, sárcipő, csodaszép női és férfi pulóverek. %2CcrvátR dJénő divatáruüzletében Zalaegerszeg. (Plébánia épület.) Telefon 112.
