Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-11 / 204. szám
4. Zalamegyei Újság 1938. szeptember 11. képzelhető el. Talán ezért épült a Turista menedékház csak a hegy derekán s a könyebb megközelíthetőségért ! ? De, aki ennyi természeti akadály ellenére még is feljut a Remetelakhoz, bőséges kárpótlásban részesül a hegy tövében elterülő vidék gyönyörű panorámájában, a zöldelő mezők, a környező hegyek s a Balaton csillogó, majd ezüstös, majd szürkén haragos színének szemlélésében. Kárpótolja ez a Remete-lak Ify Lajos plébánost is, aki a háromszobás lakályosan berendezett Remete-lakban nyugalmat és pihenést talál, amit a nagy magányosság valóban ígér is! Hogy a magányosságban, a kövek között kenyér is kell, talán a tébai remetékre gondol, akik közül pl. Remete Szent Pált naponként egy holló csőrében hozott kenyérrel táplálta, amely adagot a gondos holló Remete Szent Antal látogatásakor megkettőzött adagban hozott magával! Bármint éljenek is majd e Remete ház lakói, az bizonyos, hogy a szépségében épen maradt és komor méltósággal kiemelkedő Szen'györgyhegynek mindig egyik érdekessége marad az a Remete lak, amelyhez a zenét az orgona búgása és a harmonium szelíd hangja helyett az ég dörgése s a madarak szárnyásuhogása szolgáltatja s Ify Lajos plébános, amint mestere a musica sacranak, mint természetkedvelő, épen olyan szívesen hallgatja majd odafent remete lakában ezt az égi zenét is. Németh János Az istentelen mozgalom Külső- mongoliában. A Küiső-mongoliában fekvő Ulan-Bator-bói származó jelentés szerint a harcos istentelenek szövetsége oh jelenleg tízezer tagot számlái, akik 200 sejtben vannak szervezve. A szövetség Küiső- mongoliában orosz, mongol, kínai, japán és koreai ^tagozatokra oszlik. A szövetség vagyona kereken 6 2 millió rubdí tesz ki. Az istenteleneknek több mint 23 iáját házuk van, rendelkezésükre áll azonkívül 4 egykori kolostor. A propaganda tevékenység pedig az utóbbi időben nagy mértékben fokozódo t és főként a filmet és a rádiót állították annak szolgálatába. A vörös hadsereg politikai vezetőségének közlése szerint 1938. január 1 tői ju ius 1-ig összesen 16 981 vörös katona lépett be a harcos istentelenek szövetségébe, mint aktiv tag Közöttük van 23 tábornok is. £z természetesen annak az eredménye, hogy a vörös hadsereg politikai népbiztossága az alárendelt politikai népbiztosokat utasította, hogy a legnagyobb mértékben támogassák atheista propagandát. A hadsereg körében lefolytatott tisztogatási akc ó pedig érthetővé teszi, hogy a politikai megbízhatóságot ilyen módon is bizonyítani kívánják. SPORT. Bajnoki mérkőzés. Holnap, vasárnap 4 órakor a Horthy-téri pályán a Move ZSE az SzSE II. csapatával játszik bajnoki mérkőzést. Jó küzdelmet várunk. Látogatás a szt. galleni kolostorban, boltozatos öreg falak között, ahol ezer év előtt őseink jártak. Ä kolostor legnagyobb kincsei Eckehard krónikája és a Nibelungen ének eredetije — Feljegyzik mindenkinek a nevét, aki megérinti a könyvet. St. Gallen, 1938 nyarán. St. Gallen a legszomorubb város mindazok közül, ahol eddig életemben megfordultam. A svájciak, ez a majd 5 és félmilliós népecske nem tug vig lenni. Pedig megtanulhatták volna ezt a tudományt attól a rengeteg idegentől, akik havasaik közé jönnek gondjukat és bussinest felejteni. St. Gallen a világ legelhagyatot- tabb városa. Idegen ember még véletlenül sem vetődik ide, hiszen a német utikönyvecske sem kecsegtet sok látnivalóval. St. Gallen egyeteme is az aprócska egyetemek közé tartozik. Mintegy százötven diákja van, köztük hat magyar és ezekből áll a város egész idegenforgalma. És mégis idejöttem és idevezettem a rámbizott zarándok sereget, mert már tiz éve Ígérgetem a főtisztelendő prior urnák, akivel bélyeggyüjtési tevékenységemmel kerüitem össze, mint cserélőtárs s aki nem szűnt meg minden ötödik levélben újra, meg újra meghivni. Úgy látom azonban, hogy a kis város minden elhagyatottsága ellenére sincs okunk megbánni a fáradtságot, mert nagyon érdekes felfedezéseket tettünk. A kolostor uralja ezt a szomorú várost. Ezer, ezerszáz esztendeje alapították ezt a kolostort, attól az időtől kezdve folyik a telepe- dés és szaporodás, mig ma hatvanezer embert számlál a város. St. Gallen azonban bennünket, magyarokat különösen érdekelhet. Most még külön érdekes időszerűsége van a kolostornak. Ezredik évfordulója van annak az eseménynek, hogy a potyázó ősmagyarok itt jártak, amint erről a »Szent István és kora“ című nagy tanulmányomban írtam. IV, Eckehard irta meg a magyaroknak ezt a kalandját, amely nagyban hozzájárult ahoz, hogy mint egyik legveszedelmesebb nép számítottunk hosszú évszázadokon keresztül Európa többi népei szemében. A kolostor még ma is óriási kiterjedésű. Maga a templom 1740 ben üpült fel újra. Oltárai olyan gazdagok, hogy talán csak a iómai templomok gyönyörő oltárai vennék fel ezekkel a versenyt. Minden kövön meglátszik az évszázados hagyomány, amely a szent galleni kolostort Európa nevezetességei közé avatta. Vasárnaponként megtelik a templom hatalmas hajója hivőkkel, az orgona felbug és viszi a lelkeket az ég felé, az összeforrott szeretet jegyében . . . Ami az egész kolostorból a legérdekesebb és legértékesebb, itt is a könyvtár. Olyan nevezetességei vannak ennek a könyvtárnak, ameiyek páratlanná teszik az egész világon. Megfizethetetlen értéket rejt maga mögött az ódon, vasszegekkel kivert ajtó. A kolostorkönyvtáros, — kedves, öreg pap, — kitüntető szívességgel vezet. Amikor megmondom, hogy magyar vagyok, azonnal Eckehard krónikájára tereli a beszédet. Előkeresi a könyvtárajtó hatalmas, régi kulcsát és megindulunk a kolostor visszhangzó, boltíves folyosóján. Meg megállunk egy-egy érdekesebb kép előtt és a könyvtáros kedves, meleg hangon magyarázza el jelentőségét. — Még soha sem járt erre magyar újságíró, — mondja, — maga az első, pedig sok érdekes nevet találhat vendégkönyvünkben. — Engem a is „jubileum“ hire hozott ide, — mondom neki, a magyarok st. galleni betörésének ezeréves évfordulójára gondolva. — Eckehard krónikája szerint valóban jártak itt a magyarok azóta, — mondja vezetőm, — a tudományos kutatás megállapította, hogy a tudós szerzetes forrásai hitelesek voltak. Csöndesen beszélgetve, — mert hiszen ki merne itt, a visszhangzó falak között, hangos szót szólni, — megérkezünk a könyvtárhoz. Megcsikordul az ódon zár és a rideg folyosóról belépve a legszebb könyvtárak egyikéken találom magam. Faberakásu padió. A teremben fából faragott karzat, amely megkönnyíti a magasan fekvő könyvekhez való férközést. Végül a könyvtáros a karzatot tartó oszlopokra figyelmeztet, amelyeket eddig márványoszlopoknak néztem. Elmondja, hogy azok is faoszlopok, mégpedig apró, fadarabokból művésziesen összerakva. Vezetőm ekkor üvegszekrényhez lép. Kinyitja és egész váratlanul kezembe nyomja a pergamentle- velü öreg könyvet. Szinte hinni sem akarom, hogy valóban Ecke- had világhírű krónikája ez, ame lyet a 12. században irt. Lapozgatok a könyvben és nem minden megilletődés nélkül gondolok arra, hogy ez a kis könyv egyike azoknak a forrásoknak, amelyek részletes felvilágosítást szolgáltatnak az ősmagyarok életéről. A könyv finom, pergamen lapjai, bizony, néhol rongyosak. Valami különös érzés fog el a puha lapok érintésénél. 350 oldala van a könyvnek, amelynek tetemes részében a magyarokkal foglalkozik a szerző. Tehát ezer esztendeje, hogy őseink külföldi kalandozásaik közben egészen St. Gallenig eljutottak. Voltak másféle érdekes kalandjaik is, azonban hitelesség szempontjából Eckehard feljegyzései a legmegbízhatóbbak. Nagy félelmet idézett elő akkoriban a „hunok“ megjelenése és a szerzetesek félelme nem is bizonyult alaptalannak. Őseink felforgatták az egész kolostort és csak akkor pihentek meg, amikor megtalálták a jó borokat Amikor azután a jó aszuborokba belekóstoltak, annyira nekibátorodtak, hogy az egyik közülük még a toronyba is felmászott a szélkakasért, amelyet aranynak véltek, holott csak aranyozva volt. Sok más kedves apróságot jegyzett fel még Eckehard latin nyelven, különös, cirádás betűkkel, amelyek előtt a tájékozatlan olvasó értelmetlenül áll. Azután az üvegszekrény másik oldalához vezet a könyvtáros és az üvegtetőt félre tolva, szinte áhitatosan mondja, hogy az előttem levő hatalmas kötet a Nibelungen ének eredetije. — Az Echehard-krónika kétszáz évvel régibb, mégis ez a Nibelungen kötet értékesebb — mondja a könyvtáros. Az egész világon három Nibelungen másolat van, a st. galleni, müncheni és a donauschin- geni. Ez azonban a legöregebb és igy a legértékesebb is. A Nibelungen énekeken kivül még a Parsifal és a Roland-éneket is tartalmazza. Miután ezt a könyvet is kiemelte az üvegszekrényből, lapozok néhány oldalt a gyönyörű díszekkel ékesített könyvben. Vörös és arany színekkel kifestett inciálék, azaz díszes kezdőbetűk teszik változatossá a hatalmas pergamentlapot. Még számtalan érdekes, régi könyvet mutat a könyvtáros. Természetesen, mind kisebb értékűek, mint a két első könyv. Végül, mielőtt távozom, kitöltött papírlapot tesz elém, azzal a kéréssel, hogy írjam alá. Kérdésemre elmondja, hogy a könyvtár szabályai közé tartozik, hogy listát vezetnek mindazokról, akik a nagyértékü könyveket megérintették .. . Nyáry László Pouplin és zefir inganyagok a legújabb divatmintákban kitűnő minőségben érkeztek. Ingeket mérték szerint megrendelésre elkészíttetünk. Schütz-Áruház.
