Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-08 / 202. szám
2 Zalamegyei Újság 1938. szeptember 8. Mennyi föld vehető igénybe a kaposvári programon alapján ? harmadrészt kíván igénybevenni íeíepiiési célokra, a két és félmillió holdnyi szabadforgalmu birtokból 625.000 kát. hold, a^ ^ három és félmillió holdnyi korlá-Bp tolt forgalmú birtokokból pedig 1,180.000 hóid, azaz összesenlggL 1,810 000 hold esik a csonka- *Ü gyotí jóvá. A kisgyülés Szabó Sándor esperesplébános kérelmére javasolja, hogy a közgyűlés tartsa fönn határozatát és külön kérje a minisztert, hogy a határozatot kivételesen hagyja jóvá. At alispán előterjesztése alapján javasolják a a 14 tagú költségvetési és záró- számadási felülvizsgáló bizottság kiküldését. Előterjesztését az alispán általános helyeslés közben szóval is megindokolta. Ezután áttértek a kisgyülés tulajdonképeni napirendjére. Nagykanizsának a villamosszolgáltatással kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában hozott határozata ellen beadott fölebbezést elutasították, az uicameghosszab- bitás ügyében a várost új határozathozatalra utasítják, Báder Samuval kötött adásvételi szerződés ügyét levették a napirendről, az Irodalmi és Művészeti Körnek adott 300 P segélyt a többi határozattal együtt jóváhagyták. Pehm József prelátusnak a kórházi kápolna kibővítésére vonatkozó kérelmét a kérdés részletes előkészítése céljából levették a napirendről. Az egyházak és iskolák segélyezési ügyeit jóváhagyták, a tapolcai izr. hitközség és iskola segélyezési ügye azonban lekerült a napirendről. Tapolca több határozata jóváhagyást nyert, úgyszintén több községnek a nemzeti repülőalaphoz való hozzájárulása ügyében hozott határozata. A gyümölcstermelők zalaegerszegi tagegyesülelének a gyümölcskiállitá8ra 50, a nagykanizsai missziósháznak 100 pengőt szavaztak meg. — Több kisebb községi és segélyezési ügyben az előadók javaslatai alapján határozott a kisgyülés. Lenin özvegye elégedetlen. Lenigrádból jelentik: Hogy mennyire nem sikerült, minden erőlködés ellenére, a bolsevista Oroszországnak a gyakorlatba átültetni sokat dicsért nevelő metódusait, mulatja az utóbbi kritika is, amely Nadezsda Konstantinovna Krupskajától, Lenin özvegyétől származik. Kifogásolja Krupekaja asszony a koedukációd nevelést. Ezzel a megállapításával kapcsolatban azonban ellentétbe jön önmagával. Nem tudja, hogy milyen nézetet valljon. Azt állítja, hogy a legtöbb iskolában, bár elvben megvannak a nemek együttes tanítása, mégis külön tantermekben ülnek a lányok és fiuk. De a tanítók azt felelték, hogy lehetetlen volt a közös tanításnál eredményeket elérni. A történelem tanítására vonatkozóan kijelenti Lenin özvegye, hogy a tanulóknak nincsen megfelelő történelmi áttekintésük. Egy egész sor egyes történeteket ismernek, de nem tudják összekötni a történelmet. Az egyik tanuló szerint a jobbágyságot 1917-ben szüntették meg, holott ez II. Sándor alatt 1871-ben már megtörtént. Mindez azért történik, mert a tanulókkal úgy a történelem tanításnál, mint egyébként, azt akarták elhitetni, hogy mindent a 17-es forradalom változtatott meg. Még számtalan kifogást emel Lenin özvegye, aki úgyszólván az egyetlen, aki nyíltan kritizálhat, mert a szovjethatalmasságok hozzá nem mernek nyu'ni. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap Kaposvárott tar lőtt beszédében nagyjelentőségű birtokpolitikai intézkedéseket jelentett be. Bejelentésének lényege, bogy egy, az állam á tál kijelölt szerv utján a 300 hó dnál nagyobb kötött birtonok egyhar- mada, az 500 holdnál nagyobb szabadforgalmu birtokoknak pedig egynegyedrésze kishaszonbér* letek céljaira igénybevehető« E korszakaltó földbirtokpolitikai reform várható mérésire vonatkozóan érdekes c.d.u,a közöl a Statisztikai Tudósító. Az 1935. évi mezőgazdasági üzemssatisz- tika szerint — írja — a szabad- forgaimu birtokok közül 1.539 birtok haladja meg az 500 kát. holdat és ezeknek a birtokoknak együttes kiterjedése 2 5 millió kát. hold. A koriá olt forgalmú birtokok közül viszont 1548 haladja meg a 300 kát. holdas mértéket, összesen 3‘0 millió kát. hold kiterjedéssel. Annak a két birtokcsoportnak tehát, amelyet a miniszterelnök kaposvári beszédében említett, 6 millió hold az együttes kiterjedése. Miután pedig a kormány a szab^dforgalmú birtokoknál egynegyedrészt, a korlátolt forgalmiaknál pedig egyA zalaegerszegi kenyérárak ügyére, úgy látszik, nem lehet pontot tenni. A sütőmesterek, helyesebben csak egyes pékek mindig újabb lépésekkel foglalkoztatják a közönséget. Tegnap a helyi lapok beszámoltak arról, hogy a pékek szembehelyezkedtek a kormánybiztosnak ármegállapitó rendeletével és egyszerűen nem sütik a 35 filléres félbarna kenyeret. Rámutattunk mi is, hogy ezt nem tartjuk jogos eljárásnak és a fogyasztó közönség védelmére keltünk. ' Ma azután több újságíró előtt megszólalt Weisz Gyula úr, aki szereti magát a zalaegerszegi pékek führerének feltolni és rendszerint eiőljár a siránkozásban, hogy a pékek nem bírják és rá fizetnek. Most is nagy hangon valósággal felelősségre vonta az újságírókat, hogy miért „piszkálják* a pékeket és nem épen parlamentáris módon megígérte, hogy a pékek majd lemondják a lapokat. Weisz Gyula úr nagyhangú fogadkozására azt válaszoljuk, hogy tegyen csak, amit akar. Minket soha, bármilyen ügyben nem tart vissza a jogos kritikától az a körülmény, hogy az érdekelt fél elöfizetönk-e vagy sem. Weisz Gyula úr ugyan nem előfizetőnk, tehát nyugodtan várjuk ország biríokierüíeíéből a kormány birtokpolitikai elgondolásának keretébe. A birtokreformmal kapcsolatban fontos kérdés ai, hogy milyen ezeknek a birtokoknak szántóterülete. A szabadforgalmú birtokoknak egynegyedrésze, azaz 350.000 kát. hold, a kötöttfor- gannú birtokoknak pedig egyhar- madresze, vagyis 340.CC0 hold, összesen tehát 10.000 hold hijján 700 C00 hold szántóföldnek bir- tokpo itikai célokra való igénybevételét nyílj i meg a kormány számára a most szóbanforgó elgondolás. Miután az országos föidbirtokrendező bíróság adatai szerint 1921 óta összesen 1.053.000 kát. hold földet vettek igénybe a birtokreform céljaira, a miniszterelnök által most bejelentett birtokpoiiiika a háború után végrehajtott földreformnál sokkal nagyobbszabásu és mélyrehatóbb. lemondását, de ha az volna, akkor is épen úgy megirnók eljárásáról véleményünket. Minket elsősorban a 14 000 zalaegerszegi fogyasztó szempontja érdekei és inkább fogjuk őket védeni, mint Weisz Gyula úr állítólagos érdekét. A 14.000 fogyasztó érdeke pedig az olcsó kenyér és ha a kormánybiztos a 35 filléres kenyérárai megfelelőnek tartja, akkor mi is annak tartjuk. Elvégre a kormánybiztos szakértője is ért annyira a kenyérhez, mint Weisz Gyula. Megértenőfr, ha egyik-másik keresztény pék rendezné ezt a nagy sírást és dörgés villámlást, mert közöttük valóban vannak segítésre szorulók. Például szívesen látnók, ha az önállósitási alapból lökéhez jutnának ős versenyképesek lennének némely pékhatalmassággal. Akkor bizonyára szívesen adnák ezek a kis keresztény pékek 35 fillérért a félbarna kenyeret, mert megfelelő tőke mellett ilyen áron is megtalálnák számításukat. De egyáltalán nem értjük Weisz Gyula úr siralmait. Emlékezünk időkre, amikor igen szerény kis pék volt, akinek épen hogy a mindennapi kenyérre telelt. Azóta némileg megvagyonosodott, házhoz is jutott és akár mindennapi kalácsra is telik neki. Nem kétséges, hogy kenyerét a fogyasztók igen jól megfizették. Tehát a keresztény fogyasztó tömegek elvárhatják, hogy Weisz úr legyen kissé nagylelkű. Adja csak 35 fillérért azt a félbarna kenyeret. A közönség felháborodással figyeli a kenyérügy rejtelmeit és bz a kérése az árkormánybiztostól, hogy állapítsa meg a fehér kenyér maximális árát is, kötelezze a sütőket a 35 filléres félbarna kenyér készítésére. Az illetékes hatóságok már megtették a lépéseket, hogy a lakosság kenyérellátását biztosítsák. A polgármes'er felhívta a pékeket, hogy a kormánybiztos altat megállapított árakat szigorúan tarssák be és olyan meny- nyiségben készítsenek kenyeret, hogy a lakosság ellátása szükséget ne szenvedjen. Egyúttal felkérte a rendőrséget a rendelet végrehajtásának ellenőrzésére. A h. polgármester és a h. ügyész ma délelőtt tanulmányozták a büntető szankciókat. Megállapították, hogy az árellenőrzés- ről szóló kormányrendelet értelmében az, aki az elrendelt intézkedés foganatosítását akadályozza, kihágást követ el és a járásbíróság által 2 hónapig terjedhető elzárással büntethető. Kihágás esetén az árkormánybiztos előterjesztést tehet a miniszternek, hogy a rendelet ellen vétőtől vonja meg az esetleges adókedvezményeket, közszáiiítáéokat, sőt az iparjog is megvonható. Az 1884. évi 17. t. c. 55. szakasza is intézkedik. Eszerint a pékek csak a luxuskenyér gyártásával hagyhatnak fel engedély nélkül, azonban a népélelmezést szolgáló kenyérfajtákra vonatkozóan iparukkal engedély nélkül fel nem hagyhatnak. A büntetés 600 pengőig terjedhet. — Nagy mértékben megszigorították a sajtócenzurát a szovjetben. Mint Moszkvából jelentik, az utóbbi napokban a moszkvai reggeli lapok nagy késéssel jelentek meg az utcán. A napilapoknak a késését a cenzúra nagymértékű megszigorítására vezetik vissza, amely különösen a külföldi hírekre vonatkozik. Bizonyos esetekben — mint hírlik — a szerkesztőségeknek Sztálin titkárságának különös engedélyét kell kérniük, hogy egyes külföldi híreket közölhessenek. A Szovjetunió felső tanácsának jelenleg folyó tanácskozásairól szóló beszámolók is a legkínosabb cenzúrának vanna* alávetve és minden eddiginél nagyobb gonddal olvassák át és javítják ki azokat. Esőkabátok, bőrkabátok, insbruckí loden kabátok nagy választékban Tóth szabónál* Weisz ur a lapokat akarja terrorizálni, mert tizennégyezer ember érdekeit védik. A polgármester undelete a pékekhez. — Súlyos büntetéseket írnak elő a törvények.
