Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-04 / 199. szám
4. Zaiamegyei Újság 193S. szeptember 3. — Zsidónak ? — vágok közbe hihetetlenül . . . — Igen, igen, bólint páter Bernhardus élénken, — ügy jegyezték fel a kézőbbi írások. Frakascb Judens kapott érte 27 és fél márkát. Persze, amikor a barátok visszakérték nem tudta visszaadni. Hát kárpótlásul 5 falut tartozott adni a csatári ko- lostofnak. Nézem a bibliát és arra gondolok, bizony nagy érték lehetett akkor ez a könyv, ha egyszerű szentirásnak öt falu volt az ára. Meg arra is, hogy vájjon most mennyit kellene fizetnünk, hogy ezek az értékes kéziratok visszakerüljenek hozzánk, az őket megillető heiyre, a Magyar Nemzeti Múzeumba. Megkérdem a vezetőmet de ő ugyancsak megdöbbentő feleletet ad. — Kérem, tudtommal még senki sem kérte ezeket. Mennyiért adná vissza a könyvtár ? Nem tudom. Gondolom, pénzért nem. Ha valami csere utján. Úgy lenne a dolog a legegyszerűbb. Megköszönöm a szives kalauzolást és indulok kifelé. Kint süt a nap, vakító fénye elöni mindent, szinte alig lát az ember. Még egyszer vissanézek a kolostor hatalmas épületére és arra gondolok, soha jobb alkalom nam lenne, mint most, ebben a jubileumi évben, hogy Szent István királyunk intézkedéseinek hires és igazán becses kódexe, meg a Gutkeiedek zsidó kézen külföldre került bibliája újra baza- kerülhe. ■■■■■■■■■■ nmmmmmmm telt, ami esetleg túllépi a törvényes határt. Legjobb megelőzni az ilyen eseteket és a törvényes eszközökkel lecsapni, de a legnagyobb eréllyel. Hiszem, hogy ez a levél is némi eredménnyel fog járni. Remélem, az érdekelt zsidó fiatalemberek észhez térnek, hogy a mai időkben nem használnak a zsidóságnak erkölcstelen garázdálkodásaik. Kiváló tisztelettel: Zalaegerszeg, 1938 szept. 2. (aláírás.) * A levelet azzal adjuk közre, hogy az abban felvetett törvényes megtorlás gondolatát teljes mértékben helyeseljük. Természetesen nemcsak akkor, ha zsidókról van szó. Mert, t sajnos, keresztény fiatalemberek is szerepelnek erkölcsi kisiklásokban, ha nem is mindig olyan kirívó formában, amint azt a levélíró közli. kalap üitökükőn. Belül, azt hitiem, minden hájjal ki voltak kenve és így .körül-belül* világos képst alkothatunk magunknak. Mindenik azonos pózban libbent át előttem, amely nem más volt, mint nadrágzsebbe dugott balkéz, belül egy kis dobozt csörgetve és egy félszemmel meg- reizkirozott bizalmas Kacsintás szemeim közé a következő szavak kíséretében: üszk’, üszk’, Uszkő . .1 Egyik-másik már merészebb, két-három lépést is megkockáztat velem, miközben bizalmasan suttogja fülem a á : .Cső* da tüszkö, szikrabiztos, három darab tiz fillér, csak tíz fillér három darab*. Némán és .érzéketlenül* haladok el mellette, de nemsokára újabb felvonás: üszk', üszk’ hallom s bőrkabátos egyén suhan el másik oldalamon. .Mi a*“ — kérdi erélyesen. Lehor- gasztott, bánatos fővel felel .0* : küzködünk, uram, küzködünk 1 Simptoma. Budapest elég nagy falu anhoz, hogy az ember sok minden tapasztalatot szerezzen. Különösen ott, ahol a legtöbb ember megfordul, mint a pályaudvarokon is. Mint mindenütt, itt is a pénztárnál az ember közelharcot kénytelen vívni, s kétkö- nyötskel kell egyesek oldalbordájára érzékenyen hatni, mert sokan helyezkednek arra az álláspontra, hogy erőszakosokéi — ó jelen esstoen nem a mennyország, hanem — az elsőség. Itt kellett arra a belátásra is jutnom, hogy nem a balatoni fürdőhelyek jelentik a Máv. számára a legnagyobb forgalmat: Tönk sokkal idegenforgalmasabb. Láttam, hogy mennyien mennek tönkre a pénztárcájukat ért lapoigutaülés következtében. Tovább. Ha nem részesültem volna abban a különös szerencsében, hogy körutazási jegyem lévén csak .pecsétet* váltok, én is kértem volna .egy harmadikat* tovább, S míg a szegény, pácba jutott pénztáros dühösen keresgélte volna, hogy vájjon hányas vonalon feküdhetik is az a .tovább*, én szorgalmasan kérdezősködtem volna, hogy .ugyebár kérem szépen, ehhez a vonathoz van közvetlen csatlakozása Recegepiskolton ?* És, hogy .ugyebár a hacikabárdi állomás második sínpárján fogunk megállni, a csatlakozó vonat pedig mellettünk balra áll meg ?* Mindettől — sajnos — elestem. így hát markomban a nagy pecséttel, — jelenleg — én tolattam a vonat felé és nem megforditva. És, hogy ne panaszkodhassunk korunk antiszociális érzéséről: tolatásom közben mivel ütközöm ösz- sze, mint egy — azt mondják — új alakulattal, amelynek hivatása az irgalmasság testi cselekedeteit gyakorolni az 1938-as évek szellemében (vagyis a korviszonyoknak megfelelően). Jelszavuk pedig ez: a lekésett utasokat vigasztalni. Most az egyszer nem vettem igénybe segítségüket, azért vigasztalhatatlanul beszálltam az általunk .kocsonyás gyorsának becézett szerelvényre, amelyről azonban korántsem kell azt gondolni, hogy valami — a Máv szociális érzéseiből megszületett — új vonatnem, amely oly kényelmes és ruganyos, mint az említett dolog, hanem egyszerűen nem is csak tovább, hanem Miskolcra viszi áldozatait. — tegez —; Kiváló sikerűnek Ígérkezik a zalaegerszegi gyümölcs- | BudaPSSttŐl és virágkiállítás. j tQvább Az október első napjaiban Zalaegerszegen rendezendő gyümölcs és virágkiállítás előkészületei serényen folynak. A rendező- bizottság, amelynek elnöke vitéz Tamásy István dr. polgármester, minden héten ülést tart, amelyen a tagok beszámolnak végzett munkájukról és átveszik az utasításokat. A kiállítást a Kulturház- ban és a polgári fiúiskolában rendezik meg. A Kuiturházban gyümölcs-, a polgári fiúiskolában virág kiállítás lesz. Az iskola udvarán hatalmas méretű üvegház- utánzatot építenek ízléses kivitelben, ami méltó lesz a nagy érdeklődéssel várt, fáradhatatlan buzgalommal és nagy szakértelemmel előkészített kiállításhoz. Az előkészületekből máris megállapíthatjuk, hogy a kiállításnak gazdag anyaga és elrendezése teljes sikert biztosit. 35sióó fiafatemßereK — Keresztény tányoK. Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szerkesztő Ur! Sokáig haboztam, mielőtt levelemet megírtam, mert nem vagyok híve annak, hogy bizonyos témákat újságban tárgyaljanak. Mégis, kénytelen vagyok Szerkesztő Úrhoz fordulni és szóvá tenni egyes jelenségeket, amelyek Zalaegerszeg keresztény köreiben mind nagyobb felháborodást szülnek. Súlyos erkölcsi elsiklásokról van szó, amelyeknek egyes zsidó fiatalemberek az aktiv szereplői és keresztény lányok szenvedő alanyai; a vesztes pedig az általános közerkölcs. Közismert zsidó fiatalemberek, felhasználva vagyoni előnyüket, rendszeresen kivetik hálójukat keresztény lányok után és gyakran sikeresen viszik ezeket az egyszerűbb (néha azonban jó) körökből származó leányokat a lejtőre. Közismert történetek keringenek a városban felháborító esetekről. Beszélnek arról, hogy egyik különösen hírhedt zsidó fiatalember hogyan cipelte be az esti órákban üzletébe a keresztény lányt, akit csak a sikoltozására odasiető férfiak mentettek ki kinos helyzetéből. Beszélnek szállodai történetről és beszélnek motoros, autós kalandokról. Az egyszerűbb keresztény lányokat pénzzel vagy más anyagi juttatásokkal szédítik el ezek a betyárok, a jobb családból származó lányoknál pedig az autó a kerítő eszköz. A tapasztalatlan fiatal lány megörül az autónak, s nem tudja, hogy a zsidó fiatalember a züllés lejtőjére hajt vele. Tekintetes Szerkesztő Ur! Jól tudom, hogy a kalandokba belefutó keresztény lányokat nem lehet mentegetni, de a főhibás mégis az a zsidó fiatalember, aki vagyoni fölényével megrendíti a lány erkölcsi érintetlenségét. Nagyon helyes volna, ha a rendőrség rendszeresen figyelné azt a néhány zsidó fiatalembert, akik már valósággal hírhedtek ebben a városban és a legteljesebb eréllyel lecsapna rájuk. Annál szükségesebb ez, mert hiszen egyszer csak odáig fajulnak az állapotok, hogy valamelyik ke • resztény fivér vesz magának húga meggyalázása miatt olyan elégtéIsmertem a vasúti üzletszabályzat legújabb rendszerét, amely szerint a vonatot tárcsával indítják és esernyővel állítják le (de csak miniszteri esernyőknek engedelmeskedik), de mivel az országkörüli útra induló hasonszőrű riporternépség hadilábon áll a podgyászhalmozással, azért esernyő helyett inkább esőköpenynél marad, ez pedig kevésbé alkalmas arra, hogy a már orra előtt kifutott vonatot leállítsa, így tehát igyekeztem pontosan a Keletin még a vonat (azaz, hogy az .én* vonatom) indulása előtt megjelenni. Egyes rossznyelvek szerint mérföldss lépések jelezték tova- iibbenésemet. Lehet, hogy igazuk volt. „Üszk’-üszk’ . . . Nem tudom, mit néztek ki belőlem a keieti zónájában oly szép szómmal őgyelgő vigécei (nem is kértem ki erre vonatkozó véleményüket), de kissé bizarrnak tűnt fel az eset, hogy alig ötven lépésenkint ismét és ismét gyanús egyének lejtenek keresetül a járdán előttem, de oly diszkrét közelségben, hogy orromról szemüvegemet js kis híjjá, hogy le nem verték. Iiyen bizalmas közelségből alkalmam volt megfigyelni néhányat (ámbár kissé féltem, hogy valamelyiknek a bokája áldozatul esik 45 ös Cipőim egyikének) s igy személy- leírást is próbálok róluk adni. Termetük körülbelül közepss, arcuk jóltáplált, kerek, öltözetük körül : világos sportnadrág, rövidujjú tropikál ing és .Márfia* Prima minőségi! elegáns itliy férfi és gyermek CIPÓT Diák sapkát, harisnyát, ernyőt, inget és az összes divatáru cikket legoEcsébban. CTCorváffl of&TlŐ divatáruüzletében Zalaegerszeg. (Plébánia épület.) Telefon 112. iftfflwmm
