Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-03 / 198. szám
XXI. évMyam 198. «zárnii Är*® 3 fiilés» 4938. szeptember 3. Szombat. im ■! mai i n i b 1 Tfairfii- win tth irrr Trarr <—r mmi tf— Felelős szerkeszt^! Herfeoíy Ferenc. Starkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Sstabenyi-tér 4. ............;r. Telefonszára 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni arákban mm«— Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A német püspökök körlevele a katolikus egyház súlyos helyzetéről. Berlin, szeptember 2. A német püspöki kar az augusatus végén Fuldában tartott konferenciája ól közös páeztoríevelet adott ki, amelyet az elmúlt vasárnap olvastak fel a templomokban. A pásztorlevelekben súlyos megállapítások vannak a német katolikus egyház helyzetéről, Az egyház ellenségei — mondják a püspökök — akadályozzák a katolikus életet és elvonják attól a vért, sőt még többet akarnak : össze akarják rombolni a katolikus egyházat, népünkön belül magát a kereszténységet akarják kiirtani és egy olyan hitet bevezetni, amelynek az Istenhithez és a kereszténységhez legcsekélyebb köze sincs. A katolikus élet akadályozásához tartozik, hogy egy német püspököt egyházmegyéjének elhagyására kényszeritettek és amikor kötelcsségszeíüen visszatért, példátlanul visszataszító erőszakos cselekményekkel molesztálták. A Szentasya személyes becsületét feltűnő sértő módon érintették. Mértékadó személyiségek a legszélesebb nyilvánosság élőit hirdették ki, hogy világnézeti céljuk a német katolicizmus letűnése. KQlönösképen a fiatalság körében arra törekszenek, hogy a templomlátogatást megakadályozzák. Katabombasorsot szánnak ezzel nekünk, aminek a vég kezdetének kell lenni. A katolikus könyvkiadás és irodalom nem ritkán a tilalomig, elkobzásig és megsemmisítéséig menő legszigorúbb ellenőrzésnek van alávetve. Közben azt hányják szemére az Egyháznak, hogy titkos személyi és politikai kapcsolatokat tart fenn az orosz boisevizmussal, annak ellenére, hegy a bolseviz- muanak nincs nagyobb és engesztelhetetlenebb ellensége, mint a katolikus egyház. A német határokon beiül bevezették az Egyházból való kilépés mozgalmát, ezt előmozdítják; gazdasági károsodással fenyegetik a hű katolikus hivatalnokokat, alkalmazottakat, munkásokat, valamint a katolikus diákokat, sőt ezeket a fenyegetéseket szigorúsággal végre is hajtják. A házasságjogban olyan alapvető felfogást képviselnek, amely ellen tiltakozni kell. Ennek az üldözésnek semmi létjogosultsága nincs, mert a német püspökök ismételten éi minden félreértést kizáró formában hitét tettek a nép és a haza mellett új formájában is. Polgári kötelességeiket is lelkiismeretesen teljesítették. A világnézeti mozgalmak továbbhaladásával azonban mind világosabbnak látszik tűnni, hogy maguk a vezető körök sem akarnak a püspökökkel és a katolikus egyházzal igazi és tartós megegyezést. Vagy megakadályozzák a közeledést az alapvető, elviselhetetlen dolgok, vagy pedig egy olyan irányzat került felül a viszony fejlődésénél, amely az egyház megszűnésére törekszik. Mi, katolikus német püspökök azonban Egyházunk javat vagy akár megtörését nem fogjuk azzal megvásárolni, hogy vallásos hitünkből bármit is engedjünk vagy az egyházi jogokból bármit is feladunk, vagy akár személyes bátorságunkból vagy jellemünkből engedünk. Hangsúlyozzák a püspökök, hogy a harc már nemcsak az egyház, de az egész kereszténység ellen folyik. A kereszténységet úgy jellemzik ellenségei, mint egy meghaladott kor eiaggult és elmeszesedeU maradványait. Kiindulva a faj és vér gondolatából, azt állították, hogy Jéiua Krisztus személyisége London, szeptember 2. Angol politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy Halifax külügyminiszter hosszas megbeszélést folytatott a londoni lengyel ügyvivővel, majd 0 tár» gyalás eredményéről telefonon jelentést tett a vidéken tartózkodó Chamberlain miniszterelnöknek. Nem kétséges, hogy a lengyel ügyvivő és a külügyminiszter tanácskozása a cseh kérdéssel ál- llott összefüggésben és az angol kormánynak az a szándéka, hogy Lengyelországot Németországtól elfordítsa, illetőleg biztosítsa semlegességét a cseh kérdésben. A lapok szerint a külügyminiszter biztosította az ügyvivőt, hogy Lengyelország számíthat Anglia támogatására, de Anglia is számit arra, hogy Lengyelország és élete eüenlmondanak a német ember lényegének. Az ősbünrői és a megváltásról szóló dogmát, a halál utáni jutalmat vagy büntetést babonának minősitik. Ilyen nézetektől hajsva egyes vidékeken az ifjú ság odáig ment, hogy a kereszteket — a legmü- vészibbeket is — mint a keresztény vallás jelképeit eltávolította a nyilvános helyekről, sőt azokat össze is törte. A kereszténység körüli harc már most a német nápiság aggasztó széthasadásához vezet, ami a nép- közösség elíentétét jelenti és minden módon, csak nem építően hal Amikor a német püspökök azt követelik, hogy szüntessék meg a harcai, akkor nemcsak a hitet, de a hazát is védik. Kimutatják a püspökök az újkori „istenük“ oktalanságát. Ha a keresztény Istenfogalmat feláldozzuk, akkor napfényre kerül a kétségbeesés, a hasálutáai életnek tökéletes tagadása és a felelősség a végső erkölcsi hatalom előtt. A keresztény Istenhit tagadása az erkölcs és kultúra alapjainak megdöntéséi jelend. A püspöki kar ezután kéri a német katolikus népet, hogy vallja meg igaz hitét példaadó keresztény éiesíei és a fiatalság katolikus nevelésével Tartsanak ki a hívek a nép és haza iránti hűségben és szeretőiben, meri az igazságtalanságot, amelyet némelyek juttatnak a katolikusoknak, nem vezekelheti le a haza. közreműködik az európai béke biztosításában. Híre jár, hogy az angol—lengyel együttműködést minden téren szorosabbra fűzik. A lengye’-—angol tanácskozáson kívül c.z angol közvélemény figyelme Hiller és Henlein tanácskozása felé fordul, mert ettől várják a helyzet tisztázását. A francia sajtó is nagyfontos- ságunak tartja Hitler és Henlein megbeszélését, amely állítólag Runciman kívánságára következett be. Páris szerint a világ békéje Hitler kezébe van letéve. Remélik, hogy Hitler nem utasítja e! a cseh ajánlatokat, hanem bizonyos módosításokkal elfogadja azokat megoldásul. Páriában úgy látják, hogy a cseh kérdés döntő fordulathoz érkezett. Erre vall, hogy Bonnet külügyminiszter sokáig tárgyalt a német és cseh követekkel. Prága, szeptember 2. Jaross és Esterházy képviselők másfélórás megbeszélt folytattak Hodzsa miniszterelnökkel, aki ismertette előttük a kormány újabb nemzetiségi tervezetét. A szlovák néppárt memorandummal fordult Runcimonhoz és ebben kifejti az önkormányzatra vonatkozó követeléseit. A prágai „Zeit“ című német lap mai számát elkobozták. A Berliner Börsenzeilung az angol állásponttal foglalkozva megállapítja, hogy az angolok még nem fogták fel teljesen a cseh kérdés jelentőségét, mert nem kellett úgy harcolni saját érdekükben, mint keli a németeknek. Támadja a lap a cseheket is, akik még most sem ismerik el a helyzet komolyságát, sőt napirenden van, hogy békés németek ellen támadnak. Róma, szeptember 2. A Corners della Sera foglalkozik a zsidók eilen kiadott rendelettel. Utal arra, hogy ezek a rendelkezések az olasz faj érdekeit szolgálják. A háború után igen sok emigráns zsidó költözött Olaszországba, s ezeknek működése károsnak bizonyult. Lázadás egy fegyházban. Rio de Janeiro, szeptember 2 Egyik közeli fegyházban lázadás tört ki épen akkor, amikor magasrangú biró és ügyész tettek látogatást. A fegyencek rövid időre magukhoz ragadták a hatalmat, megölték az ügyészt és egyik íegyházőrt, majd tizenhatan megszöktek. A lázadást katonaság verte le, amely üldözi a menekülőket. A belpolitika hirei. Budapest, szeptember 2. Imrédy miniszterelnök ma délelőtt Keresztes belügyminiszterrel tanácskozott, majd Károlyi Gyula grófot fogadta, aki azokról a birtokpolitikái intézkedésekről kért tájékoztatást, melyeket a miniszterelnök vasárnap Kaposvárott jelent be, Az utóbbi napokban a fővárosban a kormányváítozásról terjesztett híresztelések és a külön - böxő rémhírek elültek. A közvélemény most a kaposvári beszéd felé fordul, amelyben a miniszterelnök a 8 napos minisztertanács eredményeit jelenti be. A kormány őszi programmja kiterjed az összeférhetetlenség rendezésére, a sajtóra, a családi bérre, az adózásra, az értékesítésre, az ifjúságra, a sportra, a birtokpolitikára, a falu közegészségügyére, a szociális kérdésekre, a rész*« Az angol kormány Lengyelországot magának akarja megnyerni a cseh kérdésben.
