Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-07-07 / 150. szám
XXI. évfolyam 150. ssám. Ara 8 fiiléc* 1938. Julius 7. Csütörtök. Felelős szerkesztő: Her boly Perese. Szerkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, 11 POLITIKAI NAPILAP Mchenyi-tér 4. - Telefonszám 128. 11 Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szeriül A tűzifa kérdése okozta mindig a legnagyobb téli gondot, még akkor is, amikor bővében volt erdőnk és a szegény ember zavartalanul szedhette a hulladékfái. Ez a gond erdőink elrablása után ijesztően megnövekedett, mert erdőinkből nem termelhetünk ki annyi tűzifát, amennyi a szükségletet fedezné, tehát behozatalra szorulunk. Eddig legkeservesebb volt a múlt tüzelési évad, amikor a fa ára olyan magasra emelkedett, amilyenre számítani sem mertünk volna. A közismerten gyenge minőségű akácfának öie is elérte az 50 pengőt, amihez járult még a 8 pengős apritási költség; a bükkfahasáb ára pedig vágyással együtt megközelítette s megközelíti ma is a 80 pengőt. A mai kereseti lehetőségek meilett ezek olyan árak, hogy ezeket, — mint mondani szokás — megfizetni lehetetlen. Mivel azonban hideg szobában nem maradhatunk s a főzéshez is kell fa, meg kellett adni ezeket az árakat, természetesen más szükségleteknek a rovására. Le kellett szállítani a már különben is legmélyebbre szállított igényeket a táplálkozás, ruházkodás, kulturális szükségletek teién. A fürészporkályhák beállítása révén egyesek segítettek ugyan magukon, mert hasonlíthatatlanul olcsóbban fűlhettek, mint azok, akiknek nem sikerűit ez a megoldás, az óriási többség azonban maradt és emtánra is kénytelen maradni a fával való fűtés meilett. Hogy azután a köveikező tél milyen helyzet elé állít bennünket, azt ma még nem tudhatjuk. Csak annyit tudunk, hogy a kormány tett valamit. Mivel a rendelkezésre áiló hazai, valamint a külföldről behozott tüzifakészletek az 1938—39 tüzelési évadban felmerülő, szükséglet kielégítésére elegendőknek mutatkoznak és ennek következtében a faforgalom terén az eddigi rendszer feníartása nem látszik többé indokoltnak, a kormány elhatározta, hogy a tűzifára megállapított legmagasabb árakat hatályon hívül helyezi, megszünteti a tűzifa ügyek országos kormánybiztosának működését, valamint a tüzifaszáliitási igazolványok rendszerét. Így szól a hivatalos jelentés. Hozzáteszi még azt is, hogy a megállapított legmagasabb árak megszüntetése nem jelenti azt, hogy a kormány a iüzifaárak indokolatlan kilengését tűrni fogja. Qondoskodni fog a kormány arról is, hogy a tüzifaellátás lebonyolításába a szövetkezetek az eddigieknél jelentősebb mértékben kapcsolódjanak bele. Hát ez is valami, de azért aligha lesz halványabb az a kép, amely a telet illetően olyan sötéten rajzolódik elénk. A szállítási igazolvány-kényszer megszüntetése mindenesetre előidézi a konkurencia megélénkülését, amitől árcsökkenés várható; viszont azonban a legmagasabo áraknak hatályon kívül helyezése a spekulációt arra ösztönzi, hogy igyekezzék a szabadforgalmat a maga részére lefoglalni s igy a közönség által esetleg olcsóbban vásárolható fát is az eddigi legmagasabb árra, vagy legalább is annak erős megközelítésére emelni. Ha azután kilengések mutatkoznak, az orvoslás — szokás szerint — későn jön, amikor már Vitéz Teleki Béla gróf főispán julius I4-én, csütörtökön délelőtt 10 órára rendkívüli közgyűlésre hívta egybe Zala vármegye törvényhatósági bizottságát az ügyek torlódása, valamint a központi választmány megalekiíáaa miaU. A tárgysorozaton 27 ügy szerepel, többek köiölt a következők: A kormányzó köszöneté a rá- diószózatával kapcsolatosan intézett hódoló feliratra, Imrédy miniszterelnök leirata kinevezése alkalmából, Darányi Kálmán leirata tisztsége alól való felmentése alkalmából, az új miniszterek és távozott miniszterek leiratai, a közponíi választmány újjáalakítása, a balatonfüredi adó- felszóiamiási bizottság kiegészimindenki alaposan ráfizetett. Számbavehető eredmény csak úgy volna elérhető, ha leszorítanák az árakat és azoknak szabályozását úgy eszközölnék, hogy azokat mindenki meg is érthesse. Mert a múlt évben kiadott ár- szabályozó rendelkezések amolyan dzsungel-szerüek voltak, amelyekben alig igazodott el valaki. Mindössze annyit tudtunk, hogy kétszer annyit fizettünk a fáért, mint egy évvel azelőtt. Szóval a mostani intézkedések épenséggel nem biztatnak a helyzet javulásával. S atmár megye az iparosság érdekében, Kecskemét a közkórházi* államosítása ügyében, Tolna megye a Sió hajózhatóvá tétele ügyében, Szabolcs megye a dohánytermelés ügyében irt át. Szatmár megye másik átiiatában a kötelező munkaszolgálat bevezetésével foglalkozik. Tárgyalják a kereskedelmi miniszter leiratát a bekötő utak építése tárgyában, a belügyminiszter leiratát a repülőalap ügyében. ^Foglalkoznak Zala vármegye nyugdijíerheinek rendezésével, az alispáni hivatalban levő hivatalos helyiségek átalakításával, az államépitészeti hivatal vezetésében történt változással és egyéb kérdésekkel. gyeszékhely történeiével, Zalaegerszeg városával, a balatonfüredi színház történetével és sok más történeti, valamint kulturális témával. írásai nagyrészt szakfolyóiratokban és a Zalamegyei Újságban jelenlek meg, de több önálló könyv és füzet is hirdeti értékes tevékenységét. A vármegyénél a levéltári éá kulturális ügyeknek volt előadója', s ebben a minőségben is értékes munkát végzett. Tanácsadásai, véleményei sokszor döntően befolyásolták a megye állásfoglalásait. A vármegyei közkönyvtár elindítása is az ő nevéhez kapcsolódik. Bődy Zoitán alispán támogatásával sokat dolgozott ezen a téren. Nagy elfoglaltsága mellett időt szakított arra is, hogy belekapcsolódjék a vármegye területén folyó népművészeti és néprajzi kutatásokba. A népművelési bizottságnak és a Balatoni Intéző Bizottságnak állandó segítő társa volt, s munkájával sok népművészeti értéket menteit meg a pusztulástól. Ö szervezte és rendezte az első Göcseji Hét népművészeti és néprajzi kiállítást, a balatonfüredi kiállítást és vezető szerepet vitt a tihanyi népművészeti ház berendezésében. Göcsej’ megisme; tetőséért sokat dolgozott. Támogatta a Göcsejbe érkező festőművészeket, a vidékről készített előadássorozata bejárta az országot, megírta a Göcseji Kalauzt. Zalaegerszeg közélete is sokat vészit Fára Józseffel. Minden társadalmi és kulturális megmozdulásból kivette a részét. A háború utáni városkép kialakításánál művészi tanácsadóként mindig ott állott a város vezetősége mellett, a lakosságot pedig számos előadásával nevelte a szükebb pátria és a szép szeretetére. Meggyőző- déses katolikus, aki a katolikus éleibe teljes hittel kapcsolódott bele és a katolikus intézmények életrehivásánál mindig buzgó segítőtársnak bizonyult. Sokirányú munkájával, rokonszenves egyéniségével sok jóbarátot és tisztelőt szerzett, épen ezért távozását nemcsak a hivatalos szervek, de a társadalom is nagy veszteségnek érzi. Rövid táviratok. A semlegességi bizottság határozata alapján rövidesen megkezdik Spanyolországból a külföldi önkéntesek elszállítását és a spanyol ügy felszámolását. — A Dunából két férfi holttestét fogták ki Paksitól; — A nemzetközi idegenforgalmi plakátpályázaton Magyarország nyerte az első dijat. Fára Józsefet Pest vármegye főlevéltárosává nevezték ki. Fáy litván pestmegyei főispán Fára József dr. zalavármegyei fő- levéltárost Pest Pilis-Solt Kiskun vármegye főlevéltárosává nevezte ki. Az ország első vármegyéjéhez történt, kitüntetést jelentő kinevezés hírét a vármegye közönsége őszinte örömmel fogadta, de egyben mély sajnálkozással is értesülnek róla a törvényhatósági bizottsági tagos, a tisztviselőtársak és a jóbarátoknak, tisztelőknek hatalmas serege. És nem utolsó sorban mély sajnálkozással fogadja a főlevéltáros távozását a Zalamegyei Újság, amelynek megalakulásától kezdve Fára József dr. szorgalmas és értékes mun- katásra volt. Fára József dr. 1917 márciu* sában kerüli Zala vármegyéhez és az azóta 21 év alatt teljesen összeforrt a vármegyével, annak közönségével. A vármegyei levéltár alatta fejlődött nagy arányokban, ő végezte el — kiharcolva az újabb helyiségeket — az anyag rendezését a pénzügyi lehetőségek keretei közölt. Fáradhatatlan kutató munkával soksok értékes dokumentumot hozott napvilágra az addig jórészt rendezetlen anyagból. A török világnak, Deák Feren működésének» Zala megye történetének sok ismeretlen részletét bányászta ki a feledés homályából és dolgozta fel értékes írásokban. Figyelemreméltó szakmunkát irt a zalai levéltárról, érdekes írásokban foglalkozott a balatoni várakkal, a meJulius 14-én rendkívüli közgyűlést tart a vármegye. tése.
