Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-02 / 197. szám
Zalamegyei Újság 1938. szeptember 2. bujt farkast támogassa. Indítványozza, hogy a támogatást töröljék, mert itt a kulturális cégér alatt rosszirányú poiitikát tá mogatnának. Kérte még a felszólaló a mezei utak fásítását és az Ebergényi utca kiépítését. A képviselőtestület az indítványt elfogadva egyhangúan törölte a munkásdalárda segélyét. A polgármeeter válaszában kijelentette, hogy a mezei utakat fá- aitják, elsősorban mézelő fákkal és rendezik az Ebergényi-utcát. Bedő Károly kifogásolta, hogy amíg a falusi asszonyok egy kanna tej ulán és egy kosár gyümölcs uián helypénzt kötelesek fizetni, addig az uradalmi tejeskocsik tejszáilitmányát és zöldségáruját nem terhelik meg hely- pénzzel. Kifogásolta azt is, hogy a városi kistermelők betypénzét emelték, de a kertészekét nem. Tamásy polgármester bejelentette, hogy az ügyet megvizsgálja és azután dönt a kérdésben. A képviselőtestület ezután a költségvetést az előterjesztésnek megfelelően egyhangúan elfogadta. Rövid táviratok. Forgószél és felhőszakadás pusztított Tokio körül. Százával dőltek össze a házak, sok a halott és 30 ezer házat elöntött az ár. — A kormány elkészítette őszi programmját. A fontos intézkedéseket Imrédy Kaposvárott jelenti be. Amerikába a háborús feszültség npatt olyan mértékben özönlik az arany, hogy készlete 55 százalékkal meghaladja a világ más részeinek aranykészletét. Augusztus hónap időjárása. Az országos meteorológiai intézet helybeli tudósítója, Csernay László gimnáziumi tanár, volt szives munkatársunknak felvilágosítást adni az idei augusztus szokatlan csapadékos időjárása tekintetében. Augusztus hónap nem tartozik normális körülmények között a csapadékos hónapok közé. Harminc évi átlagban 76 mm csapadék jelentkezik. A tavalyi s az idei év alaposan eltért az átlagtól. A múlt évben augusztus 24-én feihőszakadásszerű vihar volt, 110 mm eső hullott alá, egész augusztusban 210 mm csapadék volt. Az idei alaposan felülmúlta a múlt évet. Augusztusban 22 csapadékos nap volt. Az összcsapa* dék 255 mm t tett ki. Az egész évi csapadék átlagos mennyiségének egyharmada. Legnagyobb csapadék augusztus 6-án volt, amikor is 104 5 mm t mértek. A csapadékok egyes naponként a következőképen oszlottak meg: Augusztus 1-én 5 mm, 2-án 0’3, 4-én 0-2, 5-én V2, 6-án 104-5, 9 én 28*5, 11-én l i, 12-én 2-3, 15-én 5 7, 16 án 5 8, 17-én 21, 18-án 58, 21-én 106, 23-án T5, 24 én 8 1, 25-én 8 6, 26-án 27, 27-én 7 1, 28 án 2, 29-én 0'2, 30-án 3 4, 31-én 9 2 mm esett. Világos dolog, hogy a nspos órák szánta is sokkal kevesebb, mint normális esztendőben. Reménykedünk, hogy szeptember hő száraz s meleg lesz. A katolikus fórfiliga gyűlésén érdekes előadásokat tartottak a magyarság és az egyház franciaországi helyzetéről Szalay Gyula dr. megyei tisztifőügyészt elnökké választották. — Aj vasvári zarándoklat és a hittudományi hét. A zalaegerszegi Katolikus Fér- iliga szerdán este 6 órakor tartotta a nyári szünet után első közgyűlését a Kultúrház kongre- gációs termében Pehm József Helátus, egyházi elnök vezetése melleit. A gyűlésen a tagok szép számmal jelentek meg s nagy érdeklődéssel hallgatták végig <ozma Ferenc dr. püspöki tanácsos és Util Antal dr. franciaországi magyar papok előadásait, az elnöklő prelátus előterjesztéseit és megválasztották a liga új vi- ági elnökét. Ima után felolvasták a múlt gyűlés jegyzőkönyvét, majd a sreláíus felérésére Kozma Ferenc dr. tartotta meg előadását a francia- országi magyarok helyzetéről. Bevezetőjében hivatkozott arm, hogy a külföldi magyarság statisztikájában a francia magyarság számát mintegy 40 ezerben látta felbecsülve. Véleménye szerint a jelenleg Franciaországban tartózkodó magyarság létszámát mintegy 30—35 ezerre kell becsülni, mert az utóbbi években szakadatlanul folyik Franciaországban az idegen munkások létszámának visszaszorítása. A hivatalos francia statisztika szerint tulajdonképen még ennél is jóval alacsonyabbra van taksálva a magyarok száma, de másrészt nem szabad elfeledni, hogy igen tekintélyes azoknak a megszállt területi magyaroknak a száma, akik mint csehszlovákok, oláhok, jugoszlávok, sőt mint németek vannak elkönyvelve. A franciaországi magyarságnak több mint feíe Párisban és perifériáin él. Különösen itt van sok olyan magyar, akinek „papírjai“ nincsenek rendben, tehát nincsenek is bejelentve. Ezeket egyáltalában nem is számítja be a statisztikába. Magyarjaink legnagyobb részben munkások. Pária rengetegében sok a szakmunkás. Nincs nagyobb gyár, vagy üzem Páriában, ahol magyarok is ne lennének alkalmazva. Páris magyar munkásai mellett tekintélyes számban találunk intellektueíeket is, főleg kereskedőket, mérnököket, önálló vállalkozókat. A telefonkönyvben szinte meghökken az ember például a K kezdőbetűnél, olyan sűrűén követik egymást a magyar nevek. A magyar diákság létszáma is elég tekintélyes Párisbau. Gazdasági szempontból elég jó helyzetben vannak magyarjaink, de csak azok, akiknek biztos állásuk és rendezett papírjaik vannak. A Blum kormány intézkedései óta egyébként, főleg a szak- munkások sokkal jobb helyzetben vannak, mint a középosztálybeliek, így a magyar szakmunkások is. Egy szakmunkás vigan megkeres havonkint kétezer frankot, sokszor többet is, ami háromszáz pengőn felüti jövedelmet jelent. Ismer magyar fodrászsegédei, akinek havi ötezer francia frank keresete van. Nincsenek elhagyatva a francia- országi magyar munkások sem lelkileg, sem kulturális, sem hi- giénai szempontból sem. A magyar állam tulajdonában levő Magyar Ház hivatott arra, hogy köspontilag irányítottan segítségére legyen a franciaországi magyarságnak. Kitünően fölszerelt orvosi rendelő melleit van magyar iskola és patronázs, továbbá magyar elhelyező iroda, amely intézmények nagyszerűen működnek. A Magyar Házban nyert elhelyezést a katolikus, református, sőt asidó magyar iroda is. Irt találják meg legkönnyebben a magyarok a lelkipásztorukat is. A Katolikus Misszió temploma az úgynevezett Idegenek Temploma vasárnapi nagymiséjén mintegy 4—500 ember jelenik meg, na- gyobbára franciak. A szétszórtan éiö magyarság a legközelebb eső templomokba jár. Da a párisi magyar hívek lelkipásztorukon ki- vüí mindig találnak egy-két magyar papot, akiknél gyónásukat elvégezhetik. A gyermekek részére a Magyar Ház közelében levő kisebb kápolnában van minden csütörtökön magyar szentmise és szentbeszéd. Szólt azután a pasztoráció ne hézségeiről s anélkül, hogy vádat akarna emelni a franciaországi magyarságra, — amit nem is tehetne, mini lelkipásztoruk — megemlíti, hogy közöttük tekintélyes számban vannak politikai menekültek, kalandortermészetüek stb., akik magukkal vitték politikai nézetüket, világnézetüket, akiknek egyetlen problémája a kenyér. Ezekkel szemben nehéz a lelkipásztor helyzete. Nagy harcot kell vívni a kommunistákkal is, akinek lapja nagy példányszámban jelenik meg. A nemzeti magyarság havi lapja 4000, a Párisi Katolikus Tudósító csak 700 példányban jelenik meg. Arra a kérdésre, mit várhat az otthoni magyarság a franciaországi magyarságtól, több szempontból kedvező választ adott. Más az öregeknek és a hazavágyóknak és más az ott nevelkedett gyermekeknek a gondolkodásmódja. Sokan küldenek haza pénzt, amin itthon földet vásárolnak; az ott nevelődött gyermek, ha hazajön, gok szellemi értéket hoz magával. Aki nem tud hazajönni, segítségét együttérzéssel, szerzetével adja meg. A hazavágyásnak szép példáját tapasztalta vasárnap No- ván, ahol megkeresztelt egy gyermeket, akinek apja Amerikában, anyja Bécsben született. A külföldi magyar szervezeteknek is feladata arra törekedni, hogy a hazajövendő magyarok minél több szellemi, kulturális értéket hozzanak magukkal 8 külföldi tartózkodásuk alatt is legyenek hű fiai a Hazának. A szép előadásért Pehm József prelátus mondott köszönetét, majd több előterjesztést teth Ezeknek során megemlékezett Fára József dr. vármegyei főlevéltárosnak Pestmegye főlevéltárosává történt kinevezéséről s Za- egerszegröt való elköltözéséről. Távozása fölött a liga jegyzőkönyvben fejezi ki sajnálkozását. A liga tanácsa fölvette a tagok közé Szabó Tivadar dr. kir. já- rásbirót, akit az elnök szívesen üdvözölt. Bődy Zoltán ny. alispán Zalaegerszegről szintén elköltözött s a világi elnöki tisztről lemondott. A liga sajnálkozását levélben közli Bődy Zoltánnal s annak kifejezésekép, bogy nem szakad el minden szál közte és a liga között, a levelet minden tag aláírja. Ezután egyhangú lelkesedéssel világi elnökké Szalay Gyula dr. vármegyei tiszlifőügyészt választották meg, akit új risztében Pehm József prelátus üdvözölt. Szalay Gyula dr. meghatóban köszönte meg a bizalmat s ígéretet tett, hogy mindig azon az uion halad, amelyet az egyházi elnök és elődei kijelöltek. A liga — mondotta — nemcsak a hitélet terén, de minden társadalmi megmozdulásban is az élen jár s ő minden erejével iparkodik a tisztével járó feladatokat teljesíteni. Isten áldását kérte a liga munkájára. Titkár lelt ismét Galambos József dr. Bejelentette a prelátus, hogy szeptember 18 án zarándoklat indul 1G00 jelentkező esetén kü- lönvonaltal Vasvárra. Menetdij oda-vissza 2 30 P. Vasváron katolikus nagygyűlés íb lesz. A hit- tudományi hetet 5 előadással szeptemberben ismét megrendezik s öt modern szentről, köztük egy magyarról, — szólnak az előadások. Moat a prelátus felkérésére Uhl A atal dr. tartotta meg előadását az egyház helyzetéről Franciaországban. Előttünk — úgymond — sötétnek látszik a helyzet, mert a 25 év előtti állapotok vannak szemeink előtt. Ez azonban csalódás, mert az egyház helyzete a háború alatt és a háború után lényegesen megjavult. Az egyház megszerveződött. Mindeu foglalkozási ághoz tartozó katolikus megalkotta a maga szervezetét. A papság íb, amelynek soraiból mint frontharcosok, sokan hoztak vér- áldozatot a hazáért és igy nem engedik, hogy ott hátrábbszoruljanak. A szerzetesrendek visszatelepülnek és zavartalanul működnek, a katolikus népiskolák tanulóinak létszáma az állami iskolákéval egyenlő, de jobban szereti a nép a katolikus iskolákat. A közép- és főiskolai tanulóknak 70 százaléka gyakorlati katolikus. Az országnak 5, kimondottan katolikus egyeteme van. A bitéleti megnyilvánulások egyre nagyobb arányokat öltenek. Az ifjúmunkások szervezete óriási teljesítményekkel dicsekedhetik. Szokásba jöttek a Mária-kongresszusob, amelyeknek gyors terjedése is bizonyítéka annak, hogy az egyház
