Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-07-05 / 148. szám
XXI. évfolyam 148. szám 1938. julius 5, Kedd. ára 8 füléi* apaa^mr^TOiaw-awH Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal.: Zalaegerszeg, Bxéchenyi-tér 4. ■ - Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás széria! A miniszterelnök a falu népének felkarolásáról beszélt Abádszalókon. A politika híreiBudapest, fulius 4. Rátz Jenő honvédelmi miniszter Abádszalókon mondotta el programm- beszédéf. Hangsúlyozta, hogy erős hadsereg mellett kelt végezni az országépitő munkát, bár nem gondolunk háborúra, hanem békét akarunk. Annak a sok pénznek, amit az állam a hadsereg fejlesztésére fordít, itthon kell maradnia az országban és vigyázni kell arra is, hogy a hadseregfejlesztésből senki illetéktelenül meg ne gazdagodjék. Fejleszteni kell a katonás szellemet, mert ha a fiatalság mái előre tájékozott arról, amit az újonckiképzés idején tudni kell, megrövidíthetjük a tényleges katonai szolgálat időtartamát, amelyet ma még két esztendőben keli megszabni. Ezért nagy figyelmet kell fordítani a leventeiniézmériyre is. Imrédy miniszterelnök szólalt fel ezután. Rámutatott, hogy „ezt a nemzetet két nagy erény tar tóttá fenn: a föld szereteie és a katonaerény. N’gy erőfeszítésre van szükség, hogy fejlesszük hadseregünket és boldoggá tegyük a falu népét. A beruházási hozzájárulásnál vigyáznak arra, hogy ne a fö d népét terhelje az új adó. Szólt a miniszterelnök a fokit ígérőkről és hangoztatta, hogy a kormáry nem ígér, de amit lehet, azt megteszi. A miniszterelnök után Mikecz igazságügyminiszter szólalt fel. Antal István államtitkár Kadar- kuton beszélt. Azt fejtegette, hogy az elmúlt években az ellenséges hatalmak a gazdasági életen ke resztül akarták a magyar államot nekünk nem kedvező külpolitikába belekényszeríteni. A gazdasági blokádot sikerült széttörni és külpolitikai függetlenségünket megőrizni. Vésztőn Tildy Zoltán mondott beszédet és a kisgazdapárt nevében sürgette a földkérdés megoldását, valamint támadta a szélsőségeket. építés terén Angliát. Meg akarják építeni a nagy szovjet hajóhadat és ezt a munkát hamarosan meg kell valósítani. ’ Belgrád, julius 4, A kormány elrendelte, hogy a nemzetiségi vidékeken szolgáló tisztviselők- ntk három év alatt meg kell la- nuiniok a nemzetiség nyelvét. Aki nem tanúsít kellő előrehaladást, azt az előléptetéseknél hátrányban részesítik. Bukarest, julius 4. A magyar- ellenes Universul cimü lapot három napra betiltották a lapellen- örzésre vonatkozó rendelkezések megszegése miatt London, julius 4. A zavargások Palesztinában újból fellángoltak és ezúttal a zsidók követtek el sorozatos terrorcselekményeket az arabok [ellen Jaffában, Jeruzsálemben, Haifában és Tel Avivban. Bombákat dobtak arab gépkocsikra és lövéseket adtak arab csoportokra. A merényletnek 4 halottja és 10 sebesültje van. London, julius 4. Az önkéntesek elszállításáról ismét tárgyalás volt az angol követ és Ciano között. Ciano megígérte, hogy mindent elkövet a gyors elszállítás érdekében. — A spanyol nemzetiek vasárnap több vörös hadállást elfoglaltak. Turcsányi Sipos József a zalaegerszegi katolikus egyházközség új elnöke. A zalaegerszegi róm. kát. egyházközség vasárnap délelőtt Pehín József pápai preláíus elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott és ezen töltötte bs a Bődy Zoltán nyug. alispán elköltözésével megüresedett elnöki széket. Az egyházközségi képviselők nagy számban jelentek meg és egyhangúan Turcsányi Sipos József ny. itéiötáb'ai tanácselnököt választották az egyházközség elnökévé. Szalay Gyula dr. egyházközségi képviselő az egyházközség nevében [meleg szavakkal köszöntötte az új elnököl. Kiemelte példáé családi életét, negyvenévi bírói működését és értékes közéleti tevékenységéi, amelyek fokozottan alkalmassá teszik tisztségére. Turcsányi Sipos József elnök meghatóban mondott köszönetét az üdvözlésért és a meleg ünneplésért, Hangsúlyozta, hogy az egyházközéget abban a szellemben kívánja vezetni, ahogyan azt elődje, Bődy Zoltán tette. Százezer német előtt követelte Henlein a nemzetiségi jogokat. Ä külpolitika kir@i. Prága, julius 4. A szudéta németek vasárnsp gyűlést tartottak Komolauban, s a gyűlés után elvonultak Henlein előtt. Henlein beszédet intézett a tömeghez és többek köiött ezeket mondotta: Leigázhatnak benünbet, de el nem pusztíthatnak. Nyomást gyakorolhatnak ránk, kegyetlenül bánhatnak velünk, de szellemünket, akaratunkat nem törhetik meg. Henlein előtt Komotaunban százezer német vonult fel. Az angol és francia követek Hodzsánál sürgették a nemzetiségi tárgyalások meggyorsítását. Hodzsa a tót néppárt képviselőit fogadja ma. Ez a hir nagy feltűnést keltett, mert eddig a cseh kormány a tótokat nem ismerte el nemzetiségnek. Most rájött, hogy mégis van tót kérdés. A Prager Presse, a kormány félhivatalosa azt Írja, hogy a kormány az egyes nemzetiségi kommunista képviselőkkel is tárgyal. A jelentés felháborodást keltett a felvidéki magyarság körében, mert a magyar tömegek az egyesült magyar párt mögött állanak és csak a magyar párt vezéreinek tárgyalásai jogosultságát ismerik el. London, julius 4. Buttier külügyi államtitkár kijelentette, hogy az angol kormány nem gondol arra, hogy angol—francia—német-olasz négyhatalmi egyezménnyel váltsa fel a Népszövetséget. Ilyen javaslattal egyáltalán nem foglalkozik. Berlin, julius 4. Pariani, az olasz szárazföldi hadsereg parancsnoka Berlinbe érkezett, ahol a katonai intézményeket tekinti meg. Moszkva, julius 4. A szovjet központi végrehajtó bizottságának elnöke, Kalinin beszédet mondott Leningrádban a hajógyár munkásaihoz. Kijelentene, hogy a szovjet iul akarja szárnyalni a hajóA nemesgulácsiak rétjeik megvédését és a károsodás megszüntetését kérik. A Zöldmező Egyesület keszthelyi közgyűlésén a sok értékes felszólalás között a gazdák fokozott érdeklődésére tarthat számot Brand Sándor dr. alispán nyilatkozata, hogy a rétek és legelők kérdése közigazgatási feladat, tehát azt a íegmesszebbmenően fogja támogatni. Mivel az alispán úr nyilatkozata minket, nemesgulácsi kisbirtokosokat érdekel elsősorban, az alábbiakat ajánljuk az alispán úr szives figyelmébe: A közbirtokosság rétjei a nemesgulácsi folyó és határárok között fekszenek. E rétek északi része az utóbbi években a folyó kiáradásai miatt vízállás alá jutott 8 a füvet kilúgozta, gyomot és békarokkáí termelt ki, miáltal a rétek terméshozama értéktelenné vált 8 legjobb cselben csak ale , mozásra alkalmas. Az így bekövetbezeít károsodás annál nagyobb ietr, mert művelésre alkalmas területek hiánya miatt mesterséges takarmánnyal nem pótolható. Mintegy 100 hold rét vált igy használhatatlanná. Noha a rétek jövedelmezősége megszűnt, ennek ellenére a régi alapon fizetjük az adót, ami kétszeres károsodást jelent. A folyó kiáradásait annakidején a gulácsi malomtulajdonoaok okozták, mert a folyó vizének felduzzasztásával kiáradt a folyó. Mennyiben felel meg a valóságnak ez a vád, azt a vizsgálat elrendelése deríti ki. Kérjük azért az alispán urat, szíveskedjék kivizsgáltatni, mi okozta ezt a kárt- tevő áradást s ki a felelős a gazdákat ért károsodásért ? A károsult gazdák panaszára
