Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-08-06 / 176. szám

XXI. évfolyam 176. sxám. Ara 8 fillér 1938. augusztus 6. Szombat. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. iwrkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, 11 POLITIKAI NAPILAP liéchenyi-tér 4. ■= Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban mmiiTi ihn 11 ii mbmiiiíí—■ 11imiiiiiiiiii> iiiiwi \\m\ Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A cseh határsértések miatt nagy a feszültség Berlin és Prága között. A külpolitika hirei. Berlin, augusztus 5. A cseh— német viszony újból elmérgesedett a cseh repülők sorozatos határ- sértései miatt, s kilátástalan a jóviszony helyreállítása. A lapok hangsúlyozzák, hogy a csehek magatartása miatt megrendült a német részről a bizalom Runci- man prágai tárgyalásaival szem­ben is. A sajtó szerint a határ­sértések miatt súlyos események küszöbén állunk, mert a német birodalom attól sem riad vissza, hogy szükség esetén fegyverrel verje vissza a cseh határsértése­ket. Diplomáciai körökben elter­jedt hirek szerint a határmenti német ütegek utasítást kaptak, hogy tüzeljenek az idegen repülő­gépekre. Prága, augusztusz 5. Runciman lord tegnap este fogadta Ester­házy János grófot, akivei közölte, hogy szívesen áll rendelkezésére a magyar nemzetiségnek. A ma­gyar népcsoporttal érdemlegesen a jövő héten tárgyai a lord, aki sorra bejárja a nemzetiségi vidé­keket. A magyar párt közhírré teile a párt állásfoglalását a nyelvlör- vényjavaslattal szemben. Kifogá­solja a párt, hogy a javaslat lé­nyegében fentartja az eddigi in­tézkedéseket, tehát a sérelmes intézkedéseket nem orvosolja. Az egyetlen enyhítés, hogy a 20 százalékos arányszámot, amely­hez eddig az anyanyelv haszná­latának jogát a ölödé a törvény, most 15 százalékra csökkenti. Ez az enyhülés is csak látszólagos, mert a járások átcsoportosilása és a népszámlálási adatok bi­zonytalansága révén 250 ezer magyar nem haszálhatja saját nyelvét a hatóságok előtt. A párt a magyar nyelv jogainak teljes visszaállítását követeli. A Narodny Politika szerint Runciman lord a cseh kormány­tól további engedményeket kíván a németek számára. Politikai kö­rökben úgy tudják, hogy Runci­man Csehország kanonizálását ajánlja svájci mintára. Emlékez­tetni fog Benesnek a béketárgya­láson tett erre vonatkozó ígére­tére. A Berliner Börsenzeiíung han­goztatja, hogy Runciman jő ta­nácsokkal tud szolgálni a cse­heknek. Runciman tudja, hogy mit szabad és mit, nem szabad tenni. Tudja, hogy milyen ráfize­tésekkel járnak az elkésett ered­mények és milyen súlyos követ­kezményekbe! jár, ha valaki az igazságos követelések érvényesü­lését meg akarja gátolni. Saiamanc3, augusztus 5. A nemzedek az Ebro fronton előre­nyomultak és visszaverték a vö rös támadásokat. Teruelná! ugyan­csak összeomlóit a vörös tá­madás. négy vármegye területén kezdték meg. Ezek az építkezések ezidősze- rint kereken 6000 főnyi munkaerőt fog­lalkoztatnak éspedig kü­lönös figyelemmel arra, hogy a szóban lévő 54 község területén elsősor­ban a mezőgazdasági ín­ségesek jussanak a mun­káknál napszámos , ku­bikus és fuvarosmun­kához. Ezidőszeriní az említed 6000 főnyi munkaerőből mint környék­beli napszámosok, kubikusok és A? új választási rendszer be­hozatalával több helyen szüksé­gessé válik, hogy a szavazókör- zetek számát is megváltoztassák. A belügyminiszter megtette az ezirányu intézkedéseket és a Bu­dapesti Közlöny csütörtöki száma már közzé is tette az új körzet­fuvarosok 5015- nyertek máris alkalmazást. Ezeknek a száma azonban a munkák előrehaladtá­val emelkedni fog Az említett 54 bekötőút hossza összesen jóval meghaladja az egyszáz kilométert. A munkáknak ez a lendületes megkezdése biztosítja azt, hogy ezek a bekötőut-épitkezések né­hány hónapon beiül befejeződ­hessenek. Külön ki kell még emelni, hogy a bekötőutak csak­nem valamennyije makadám- kőpályával készül, ami azt is biztosítja, hogy ezek az utak tar­tósak és rossz időjárás esetén is használhatók lesznek. beosztásokat. Ennek értelmében Zalamegyében három helyen vál­tozik meg a körzetek száma: Keszthelyen 5 helyeit 6, Kisko- máromban 1 helyeit 2, Nagy­kanizsán 8 helyett 10 szavazó­körzet lesz. Népművelési törzslapok készülnek az ország összes községeiről. A belügyminiszter Zalában bárom helyen változtatta meg a szavazókörzetek számát. Nagy arányokban megindult a bekötőutak épitóse. Tizennégy vármegyében 54 bekötőút építkezését kezdték meg összesen 3,567.000 pengő költséggel. Ismeretes, hogy vitéz ímrédy Béla miniszterelnök úgy parla menti programmbeszédében, mint azóta egyebütt tartott programm- szerü nyilatkozataiban különös kifejezét adott annak, mennyire fontosnak tartja, hogy az ország eddig mintegy 7—800 eddig minden hozzáférő utat nélkülöző községe, megfelelő sorrendben és folyamatosan minél előbb, az e községeket a nagyobb forgalmi kőuiakba és vasútállomásokba be­kötő utakhoz jusson. Ennek ér­dekében vitéz Ímrédy Béla mi­niszterelnök rendeletére kereske­delem és közlekedésügyi minisz­térium közúii szakosztálya a múlt hetekben egy, a bekötő úthálózat rendszeres kiépítését célzó és öt évre terjedő nagy beköíőutépitési programmot dolgozott ki, amely az országnak immár csaknem vala­mennyi ilyen bekötőút nélküli községét fogja a közúti forga­lomba és vele a gazdasági élet vérkeringésébe bekapcsolni. Ezek közül a bekötőúí-építke- zásek közül már erre az évre 3,567.000 pengő értékben 54 be­kötőút építkezését éspedig tizen­A kultuszminiszter a várme­gyei népművelési bizottságnak leiratot küldött, ameiybrn a nép­művelési munka fejlődésére te­kintettel törzslapok készítését rendeli el az ország összes köz­ségeire ás megyei varosaira vonatkozóan. A törzslap tartal­mazza az egyes helységek nép­művelési állapotrajzát, s általában részletes képet ed az összes köz­ségekről. Feltün e‘i a község iéiekszámá- nak fejlődését, az N analfabéták számát, a lakosság nyelvi meg­oszlását, vallását, a kereső lakos­ság megoszlását, a külterületi la­kosság megoszlását, a birtokosok számát és megoszlását birtok- nagyságonként, a lakosság anyagi erejét. Részletesen fölsorolja a népesedési adatokat, feltüntet a közegészségügyi viszonyokat, az egyke-helyzetet. Beszámol a ke­reseti lehetőségekről, az iskolavi­szonyokról, a kulturális szerve^ zetekrői. Feltünteti az értelmiségi lakosság számát és annak a nép­művelési munkában való részvé­telét. Röviden foglalkozik a törzslap a községek történetével, a hely­hez fűződő mondákkal, történelmi emlékekkel; megemlíti a község vagy város nevesebb szülötteit, lakosait. Adatokat tartalmaz a nép lelküieíérői, a népviseletről, népművészetről, népszokásokról és a népművelés esetleges akadá­lyairól. A törzslap lehetővé teszi, hogy a népművelési szervek a közel­jövőben minden községgel annak sajátságos helyzete szerint fog­lalkozzanak és fokozott figyelem­mel legyenek a község szociális viszonyaira is. A törzskönyvi la­pok adatainak összeállítása Zala megyében is megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents