Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-07-31 / 171. szám
1938. Julius 31. Zalamegyei Újság IO 7. Gazdaság. Tarlóhántásról. Irta: Sulyok Balázs. A határ tarka szines képe mozgalmas a gabonahordó fogatoktól. A kepesorok lassan eltűnnek, csak hántatlan tarló éktelenkedik még. Amint kattogva halad el vonatom egy-egy keskeny tarló mellett, a vonatom ablakán kihajolva érzem a nyári meleg szellőt. Gondolataimba merülve, végig pereg előttem a szorgalmas gazda egész évi verejtékes küzdelme, a termeléssel járó sok gond és kockázat révén mennyire megérdemli munkájának gyümölcsét. A ga- bonabehordással minden gazda igyekszik, azonban amint hántatlan tarlójáról gabonáját betakarította, legtöbb gazda a tarló to vábbi munkáját vagy nem tartja szükségesnek vagy még ismeretlen előtte. E célból szükségesnek tartom a tarlóhántás lényegét ismertetni. Valamennyi gabonanövény le- aratása után a tarlót azonnal sekélyen leszántjuk, megtárcsázzuk vagy grubberozzuk. A tarló a kasza után még elég nyirkos ahoz, hogy a tarlóhántáskor jól szétomoljék. A tarlóhántásnak tehát egyik célja, hogy a talaj felületét megporhanyitsuk. A meg- porhanyitott felső talajréteg megakadályozza a növények által beárnyékolt és ezek learatása után a nap és a szél száritó hatásának kitett talaj kiszáradását. Talajunk ugyanis apró szemcsékből áll. E szemcsék között hajszál- csövesség jön létre, ami a talajban alulról felfelé szívóhatást fejt ki. Minél tömöttebb talajunk, annál gyorsabban szárad ki. Hogy talajaink ki ne száradjanak, szükséges, hogy porhanyitással a talaj felületében a szívóhatást megakadályozzuk. Ezért a porhanyó réteg alatt a talaj az alulról felfelé jövő, de viszont a porhanyóra meg- hántott felszíni réteg miatt elpárologni nem biró nedvességtől annyira átnyirkosodik, hogy a tarlóhántást követő szántások jól végezhetők. A porhanyitott talajba elegendő levegő is jut és igy a nyári csapadékot jobban képes magába fogadni, miáltal az elegendő nedves talajban élénk baktériumtevékenység indul meg, mely végül is a talaj beéredett- ségére fog vezetni. A tarlóhántásnak másik célja pedig az, hogy az előző miveleti növénnyel fejlődött gyomnövények kihullott magvait sekélyen aláforditsuk és azokat mielőbb kikelésre serkentve szántással kipusztitsuk. A tarlóhántás után elegendő a nyirkos és omlós talajokat csak elboro- nálni. Ha a hántott talaj közben kiszárad, úgy hengerezünk, hogy a keletkezett rögöket, hantokat szétnyomjuk és ezzel az aláforgatott gyommagvaknak nedvességet juttatunk. Mihelyt azonban nincs szükségünk a hengerezés hatására, azonnal fogasoljunk. Hogy a talajnedvességet megőrizzük, szükséges a lehántott tarlót kiadós esők után megfogasolni. Ezzel mintegy szigetelő réteg meggátolja a talajban levő nedvességnek elillanását. A levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vizpárát, s igy, ha a talaj felső porhanyitott rétege az alsóbb rétegekre szigetelő hatást nem fejtene ki, nagyfokú lenne a mindig vizpárásabb talajlevegőnek és a mindig szárazabb talajfeletti levegőnek a kicserőlődése, ami által a talaj kiszáradna. Amint fentebb már említettem, a tarlót mindig a miveleti növény lekerülte után kell hántani. Azonban & tarlóhántással egyéb okok miatt meg is késünk, ilyenkor vigyázzunk a tarlóhántással, mert nagyon kemény és száraz tarlót meghántani káros. A rögös tarló - hántás nem fedi jól az alatta levő talajt, a rögök között a nagy légüregek rendszerint a fel nem hántott talajrétegre esnek, miáltal szigetelő hatást nem fejt ki, ami csak a talaj kiszáradására fog vezetni. Hogy milyen nagy jelentősége van a gyors tarlóhántásnak, legjobban igazolja az, hogy a kepék közötti és kepék alatti későbbi tarlóhántás hatása a következő évi növényzeten élesen meglátszik. Hogy milyen mélyen járton az eke tarlóhántáskor, azt mindig a talaj állapota határozza meg. Kötöttebb talajokon sekélyebb, íazábbakon kissé táélyeb- ben járhat az eke. Legjobb, ha tarlóinkat 3-4 cm mélyen hánt- juk le. Ha tarlóinkat nem törjük fel, akkor talajunk összetömődik, miáltal kiszárad, megkeményedik és a kikelt gyomnövények magvaikat újból elhintik. Az őszi talajkészitő munkákkal is megkésünk, vagy pedig oly rögös lesz, hogy a henger sem tudja a rögöket széjjelnyomni. Amint látjuk tehát, a tarlóhántás a talajkészitő munkák között nélkülözhetetlen, azért siessünk tarlóinkat meghántani, hogy a jobb és észszerüebb megműveléssel termésátlagainkat emelni tudjuk. ZALAEGERSZEGI KÖLGSÖNKÖNYYTÄR Lord Raíhermere-a 5. I £ w im aiMw j Újdonságok. Tormay: A csallóközi hattyú. Asch: Dalol a völgy. Brett-Young: Kicsi a világ. Lothar: Beethowen-románc. Gregory: Mi történt az égő házban. Adams: Urilak kiadó! Forst: Kémek, ha találkoznak Raine: A kiközösített. A budapesti rádió heti műsora. Hétköznapi állandó műsorszámok : 645: Torna. Utána: Hanglemezek 7 20: Étrend, közlemények. 10: Hírek. 10-20: Felolvasás. 10 45: Felolvasás. 1P10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó és időjárásjelentés. 12'30. Hírek. L20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2 35: Hírek. 2‘50: A rádióműsor ismertetése. 3: Piaci árak, élelmiszerárak, árfolyamhirek. 445: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 0-05: Hírek külföldi magyarok számára. Vasárnap, július 31. 9'30: Hírek. 10: Közvetítés a a budavári Koronázó Főtemplomból. *A szentbeszédet mise közben Strommer Viktorin tihanyi apát mondja. 11 -15: Görögkatolikus istentisztelet. 12-20: Időjárás- és vinállásjelentés. 12 30: Az 1. honvédgyalogezred zenekara. 1: Petőfi verseket mond Kowách Ernő, a költő halálának évfordulója alkalmával. 2: Liszt-művek, halálának évfordulóján. (Hanglemezek). 3: „Időrzerü gazdasági tanácsadó“. 3 45: Farkas Sándor és cigányzenekara. 4*30: „A falu nagy színésze“. Előadás. 5: A rádió szalonzenekara. 5'30: A rádió tárgysorsjáték ismertetése. 620: „Amerikai tréfák“. Csevegés. 650: Heinemann Ede jazz zenekara. 7-30: „A költő és a halál“. Színjáték egy felvonásban. 8-15: Részletek Planquette operettjeiből. 9"30: Hírek, spoiteredmények, időjárásjeleníés. 9'55: Kiss Lajos és cigányzenekara. 11: Németnyelvű előadás: A Margitsziget Budapesten. 11 -10: Tánclemezek. — Budapest II. 11-30: Lakatos Flóris és cigányzenekara. 3: Filmrészletek. 435: Farkas Sándor és cigányzenekara. 5'50: „A Nemzeti Színház vendégjátéka Bécsben“. Előadás. 6-20: Heine- mann Ede jazz-zenekara. 6-50: „Petőfi vetélytársa“. Előadás. 7 30: Hanglemezek. 8 35: Hírek, sport- és lóversenyeredmények. 9: Szémlér István hegedül, zon- gorakisérettel. Hétfő, augusztus 1. 12 05: Konczné Keömley Bianca és Lux József énekel, zongora- kísérettel. L30: ílniczky László szalonzenekara. 4* 15: A rádió diákfélórája. 5: „A Károlyi huszárok Mária Terézia háborúiban“. Előadás. 5‘30: Rendőrzenekar. 6‘45: „Világkörüli utak“. Csevegés. 7-15: Hírek szlovák nyelven. 7-20: Oláh Kálmán és cigányzenekara. 8-20: „Zengő nyár“. Simonffy Margit verseket mond el. 8'55: Dohnányi Ernő kerin- gőket zongorázik. 9‘40: Hirek, időjárásjeientés. 10: Operettrészletek. (Hanglemezek). 11: Hirek angol és francia nyelven. ILlOr Székely Dezső jazz zenekara. — Budapest II. 6-50: Rendőrzenekar. 7'30: „Kékharisnya“. Felolvasás. 8‘20: Tánclemezek. 9: Hirek. 9-20: Farkas Béla és cigányzene- kara. Kedd, aguszfus 2. 12 05: Szmirnov Szergej bala- lajka zenekara. L30: Indulók és keringők. (Hanglemezek.) 4 15: „A repülés szerepe a világháborúban“. Előadás. 5: Tánclemezek. 6: „Hálókocsin Pannóniában“. Csevegés. 6*30: A rádió szalonm IValódi Duffoup selyemsziták és egyéb műszaki cikkek olcsó árban kaphatók. Scliüt z-áruiiáz.
