Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-07-31 / 171. szám
4. Zaiamegyei Újság 1938. julius 31 tület tényleges jogszabályt, mert a kiküldöttek megválasztására az egyes szakmák külön- külön és nem az elöljáróság illetékes. Az elsőfokú véghatározat 30 napot ad a testületnek az esetleges küldött közgyűlés összehívására, ami lehetetlenség volna. Tudniillik az egyes szakmák képviselőinek számát az elö'járóság köteles megállapítani, a kiküldötteket az egyes szakmák tagjai külön-küiön megválasztani. Mindkét ténykedés ellen fokozatosan feieböezÉsnek volna helye és csak a jogerőre emelkedés után lehet a küldölt közgyűlés összehívása iránt intézkedni. Hogyan lehetne mindezeket az intézkedéseket 30 napon belül megtenni, amikor például az elsőfokú határozat meghozatalához is négy hó napot meghaladó idő volt szükséges, pedig nem kellett hozzá egy ezer főbői álló apparátust megmozgatni. Az elnöség felebbezését arzal a reménnyel zárja, hogy az alispán megváltoztatja a sérelmes elsőfokú véghitározatot és „nem engedi, egy folyton okvetetlenkedő törpe kisebbségnek, mivel vezetésre vágyását az iparosság bizalmából kielégíteni nem képes, a vezetőknek a viszonyok folytán amugyis göröngyöä útját minden alap nélkül való mesterséges akadályokkal megnehezíteni.“ Az iparteslület elnöksége egy másik felebbezést is adott be az elöljáróság megbízásából. Ennek történetéhez tartozik, hogy a vármegye alispánjának utasítására a polgármester ez év májusában eliendelle az ipartestületi iroda személyzetének létszámemelését. Az ipartestületi elöljáróság az utasítás alapján elhatározta, hogy a második jegyzői állást megszervezi, a pályázatot kiírja és az áiiást a közgyűlés jóváhagyá sálól függően ideiglenesen betölti. Az elöljáróságnak ezt a határozatát az elsőfokú iparhatóság elutasította arra való hivatkozás *>ai, hogy a testület márciusi közgyűlésének haiározaiai megsem- misiiés alatt állanak. A* eicőfoku iparhatóság eme határozatát most az ipartestület megfelebbezte az alispánhoz. Kéri az elsőfokú véghalározat megsemmisítését és a jegyzői állás betöltésének elrendelését. Az in dokolásöan rámutat a te&lület, hogy a megsemmisítő határozatban az elsőfokú iparhatóság önmagának mond ellent, mert hiszen ai alispán utasítására maga az elsőfokú hatóság rendelte el az állás megszervező sét. A testület területi és létszám- növekedése miatt a másodjegyzői állásra szükség van és azt mielőbb be kell tölteni. Éhez épen az elsőfokú iparhatóságnak kell segédkezet nyújtania. — Méltóságodnak módjában van és volt s múltban meggyő ződni arról — folytatja a felebbeA falun igen sok probléma vár még megoldásra. Valamennyinek alapja csak Krisztustól veheti eredetét. Nélküle bármit megkisé relni meddő cselekmény. Családi élet Krisztus nélkül el sem képzelhető. A hitnek, a bizalomnak, a krisztusi szeretetnek itt kell legelőször felépülnie. A családból, mint egységből kell összetevődnie a falu társadalmának. Amilyen a falusi ember családja körében, olyan a falu közéletében is. Aki befogadja családjába Krisztust, az a falu utcáján is hitet tesz mellette. De annak gyermekében is öröme lesz, mert a faluja, hazája és vallása hasznára válik. A család békéje „Krisztus. A család tagjai csak az Ő szellemében tölthetik be hivatásukat és teljesíthetik kötelességüket. Nélküle sivár, Nélküle rideg a családi tűzhely. Ahol hiányzik Krisztus, ott a család tagjai közt felüti fejét az emberi szenvedély, amely a bor, kártya, korcsma és ki tudná felsorolni, még miben ütközik ki. De épen Krisztus az, aki „megálljt“ parancsol és épen azok követik el a legnagyobb vétket, akik a család életéből a krisztusi tanításokat kiirtani törekszenek. A gyermeknevelésben pedig semmire sincs olyan nagy szükzés —, hogy évek hosszú sora óta, mióta a mostani vezetőség intézi a testület dolgait, az iparosságnak egy törpe frakciója minden elképzelhető módon igyekszik munkánkat megne heziteni. Összes hozott éa jogorvoslattal megtámadható határozatainkat, arra való tekintet nélkül, hogy hasznosak- e vagy sem a közérdek szempontból, megfelebbe- zik és igy munkánkat hátráltatva, megakasztva bennünke*, tétlen ségre kényszerülünk. A hatóságnak dolga volna tehát segitsé günkre tenni ezeknek az akadályoknak elhárításában, hogy az épiiőmunla halasztást ne szenvedjen és minden egyéni célon intrikán túl az össziparosság érdekében folytatott munka érvényesüljön. s§g, mint arra, hogy az a krisztusi elvek alapján történjék. Hiszen a gyermek a szebb jövő reménye. Majdan a szülők ápolója, gondozója, a nemzet fenntartója. Vagy józan gondolkodás mellett elképzelhető-e, hogy Krisztus nélkül minderre képes lesz ? Nem ! Tehát csak Krisztushoz és nem Krisztustól! Nem is igen érthető, hogy a falusi ember, aki életét a szabad természet ölén tölti, miként léphet a vallástalanság ösvényére. Hiszen láthatja a nagy mindenség célszerű elrendezését, a szeme előtt ismétlődő csodákat. Látja az éltető isteni erőt, a rendszerben mozgó napot, csillagokat . . . Látja a teremtés csodáit és mégis . . . Talán a könyvek? Nagy valószínűség szerint ezeknek is része van benne, hogy a falusi ember kételkedővé válik. A falusi ember alig tud különbséget tenni a jó és rossz sajtótermék közt. Az olcsót keresi mindenben s pénzéért „mérget“ vásárol. Sok sajtótermék tetszetős formában adja tévtanitásait s rombolja a vallást. Egyesek észre sem veszik, hogy lelkűkben megkezdődött a pusztítás, csak akkor eszmélnek fel, mikor már kárukat vallották. A szennysajtó urai jól tudják, hogy mekkora hatalom a sajtó s ezzel rést lehet ütni várakon és országokon, de az emberi szivekben is, A vallástalan sajtó egyik embert a másik ellenségévé teszi. Gáncsoskodik, rágalmaz, bemocskol mindent, mindenkit, köztük a falu vezetőit. A falu emberei közül sokaknak kedves ez. A sorok közt olvasók nem egyszer a helyeset is félremagyarázzák. Azonban itt is segíthet Krisztus! De nem csak a sajtónak, hanem a telkeknek is Krisztushoz kell igazodniok. Ha a lelkek megtalálták Krisztust, akkor hiába minden, még a sajtó erőlködése is az rést nem üthet a vallási érzésen. Mégis, mert nehéz felismerni a jó és rossz sajtót s annak termékeit, kell, hogy a falu lakossága vezetőinek irányításához igazodjék. De kell, hogy a sajtó körül szerzett tapasztalatait vezetőinek tudomására hozza s igy kettős munkával gát emelhető a szennysajtó terjedésének. Ezzel pedig sok-sok ellenségeskedést, anyagi és lelki kárt küszöbölhet ki a falu. Ma a tiszteletlenség is általános a falun. A fiatalabbja nem igen emeli meg kalapját az idősebb ember, vagy a falu vezetői előtt. Vannak sokan, hogy ehelyett pipájukat még erősebben szorítják fogaik közé. Tanítóik, papjaik mellett füt'yszóval haladnak el mások. Vagy akadnak olyanok, akik embertársaikat nyelveik tü- szurásaival sebzik véresre. Mindmegannyi tekintélyromboló falusi tevékenység. Minderre nincs szükség! A vallásos falusi embert kell, hogy a a nyíltság, egyeneslelküség jellemezze. Hogy a lelkében a mások- iránti köteles tiszteletérzet elhalt, megint csak Krisztus hiányára vezethető vissza. Aki Krisztust ismeri, nem ismeri a tiszteletlenséget. És Krisztus nem ismerése eredményezi azt is, hogy nagyon sok falusi ember nem teljesiti kö • telességét úgy, mint azt kellene. Igyekszik . másra hárítani, maga pedig a mások által végzett munka előnyeit keresi. De akadnak olyanok is elég szép számben, akik embertársaik, munkásaik, cselédjeik munkaerejét igyekeznek jogosulatlanul kihasználni. Megint mások állataik kínzásával szereznek maguknak előnyt, vagy legalábbis elégítik ki elvakultsá- gukat. És . . . és még sok fel nem sorolható cselekmény, amely mind nélkülözi Krisztust. Kuruzslás, babona és hasonlók, divatos falusi betegségek. Gyógyítójuk megint csak Krisztus lehet. A falu fiatalságának viselkedése, jó ízlésbe ütköző magatartása is erős javításra szorul. Ezek mellett cifrálkodása is kirívó. Hozzájön hetykélkedése, káromkodása stb. Egyházi és polgári törvények elleni bűncselekményekkel többször találkozunk. Azonban felsorolni nehéz mindazt, ami javításra szorul. A javításnak a faluból magából kell kiindulnia. A falunak magának kell mindenre a gyógyszert megtalálnia. A javításhoz nagy és erős munkára van szükség. Krisztus nélkül a munka végre sem hajtható. Össze kell fognia a falu társadalmának, élén a falu intelligenciájával. Minden mellékérdeket, egyéni nézetet félretéve kell munkálnia a falu jobb jövőjét. A falu vezetésére hivatott emberek közül is el kell tűnnie a torzsalkodásnak. Csak egyetértéssel lehet javítani és szolgálni a falut. A falu problémájának megoldásánál az intelligencia szerepe nagyon sokat esik a latba. Ők talán előbb megtalálják Krisztust! Azt mondják és ez igaz, a népet, nemzetet fenntartó 'őserő a faluban van. És ez igaz I Azonban a vallásban is az őserőt kell képviselnie, mert a falu hivatását csak akkor töltheti be. A vallás őserejére pedig akkor hivatkozhatunk, ha Krisztus visz- szatér a faluba, beköltözik min • den lakójának szivébe . . . — Szerencsétlenség. Kovács András kővágóörsi csíp őgépetető Aszófőre vontatta irakto ral -a cséplőgépet. A vontatógi p a síkos ufón visszacsúszott és Ková csőt megnyomta. Súlyos sérüléssel szállították kórházba. Kedvező feltételekkel be* szerezhető fűszer- és csemege* kereskedésében, Zalaegerszeg. A falu problémái. Gyutay István,