Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)

1938-07-26 / 166. szám

2. Zaiamegyei Újság 1938. julius 26 dúlhat az építkezés. Két terv is van az állomás áthelyezésére. Az egyik szerint Balatonszen györgy irányában, a jelenlegi állomás és a halászcsárda között helyeznék el az új állomást. A másik terv szerint Gyeneediás felé, a Yacht Club folytatásában kapna helyet. Bármelyik terv valósul meg, csak nyerhet vele Keszthely, mert az állomásáthelyezés lehetőséget ad a part és parkosítás további fej­lesztésére. Idővel valóra válhat Keszthely rajongóinak álma: az egészipart kiépítése a halászcsár­dái fürdőtől a mészégetőig. A most folyó parcellázások és épít­kezések már részletei ennek a tervnek. Érdekes hévízi tervekről is be­szélnek Keszthelyen. Állítólag az Es'erházy hercegség megvásárol­ná vagy hosszú időre kibérelné HévizfUrdőt Festetics hercegtől. Nem sikerüli erről biztosat meg­tudni, de ha a terv valóban meg­valósulna, akkor Hévízre nagy­szabású fejlődés várna. Julius 31-én avatják fel a badacsonytomaji hősi emlékművet. Badacsonytomaj nagyközség régóta készült komoly művészi alkotással megörökíteni hősi ha­lottainak emlékét. A régi emlék­mű részint művészi, részint mi­nőségi tekinteihen nem bizonyult elégé megfelelőnek, ezért új em­lékmű felállítását határozták el. Sok anyagi és szellemi áldozat árán az elhatározás kivitelezésre került. A régi emlékművet lebontották, helyére Damkó József nagynevű szobrászművész alkotása kerül, amely másfélszeres nagyságban dacosan álló, bal kezét ökölbe- szoritó, jobbján fegyverét fenye­getően tartó honvédet ábrázol. Az ércszobor természetes szinü ba­zalt alapzatra kerül. Az egész mű csodálatos össz­hangban áll környezetével, úgy, hogy a szemlélőnek a szobor művészi értékétől eltekintve is ritka műélvezetben van része. Meg kell említenünk vitéz Pró- nafalvy A bin dr. kö.orvost, aki­nek buzgólkodása az egéss em­lékművet létrehozta. De dicséret illeti a redezöség valamenyi tag­ját és az áldozatot hozó lelkes badacsonyi közönséget. A julius 31 i avatási ünnepé­lyen megjelenik Esterházy Móric gróf a kerület országgyűlési kép­viselője. Az ünnepély szónoka vitéz Somogyvári Gyula költő, közéletünk kimagasló alakja lesz, a helyi szereplők, valamint a Badacsonyi Bányászok Ének- [és Zenekara szintén az ünnepség magas nívójáról nyújtanak bizto­sítékot. Ötvennégy község vásáraira tilos a hasitott­körmű állatok fel­hajtása. Kertész Lajos dr. állategészség­ügyi főtanácsos, kerületi felügyelő három napon keresztül Zala me­gyében tartózkodott. Tremkó Fe­renc dr. megyei m. kir. főállat­orvos és a járási állatorvosok kí­séretében pénteken szombaton és vasárnap bejárta a megyének azokat a vidékeit, ahol a ragadós száj- és körömfájás leginkább el­terjedt. A 8zemleut során egysé­ges eljárásban állapodlak meg a betegség leküzdésére. A fertőzés még mindig terjed és a mai napig 101 községben uralkodik a betegség. A balaton­füredi és letenyei járások továbbra is vészmentesek. A fertőzés terjedésének meg­akadályozása céljából az állat­egészségügyi hatóságok 54 olyan zalai község és városban, amelyek a tizkiloméleres vészkörzeten be­lül esnek, megtiltották a heli, havi és országos vásárokra a hasított körmü állatok felhajtását. Ezek a helyek a következők: Lenti, Csesztreg, Nemesnép, Szentgyörgyvölgy, Zalabakss, Ré- dics, Karmacs, Keszthely, Sármel­lék, Zaiaszántó, Zalavár, Tótszent- márton, Tótszerdahely, Galambok, Gelse, Kiskomárom, Zalaszentba- lái8, Komárváros, Nova, Páka, Hahót, Nagykapornok, Nemes- hetés, Nemessándorháza, Pacsa, Pöiöske, Szentpéterur, Zalaapáti, Zalaszentmihály, Csabrendek, Sü­meg, Zaiagyömörő, Badacsony­tomaj, Gyulakeszi, Káptalantóti, Kővágőörs, Köveskál, Lesenceto- maj, Monoszló, Salföid, Szent- békkálla, Tapolca, Söjtör, Szepetk, Zalalövő, Zalaszentiván, Kehida, Tűrje, Zalabér, Zalaszentlászló, Zalaszentgrót község, Nagykani­zsa és Zalaegerszeg megyei vá­rosok. Repillőszerencsétlenség negyvenöt halottal ós száz sebesülttel. London, jul. 25. Egyik délame­rikai állam fővárosától, Bogotától 20 kilométerre egy katonai gya­korló téren díszszemle volt. Egy harci repülőgép olyan alacsonyan szállott, hogy beleütközött a kör- társasági elnök diszemelvényébe és kigyuladt. A közönség sorai­ban 45 ember meghalt, száz megsebesült. A sebesültek közül goknak az állapota válságos a súlyos égési sebrk miatt. A sze­rencsétlenség Lopez köztársasági elnök és sok diplomata szeme- láttára történt. A& ország szálloda-viszonyai sürgős orvoslásra várnak. Ma, amikor érdekelt és elfo­gulatlannak nem nevezhető oldal­ról olyan sokszor emlegetik a szállodák tultengését, nem érdek­telen az az első komoly slatiszíi- i ka, amely a magyarországi szái- J lodák helyzetéről számol be. A j statisztikai adatokból ugyanis ki­derül, hogy 3364 községben illet­ve városban nincs szálloda és nincs többek között szállodája olyan helységnek sem, mint pél­dául Hajduhadaáz, Budafok. Vi­gasztalónak ugyancsak nem ne­vezhetők azok a statisztikai ada­tok sem, hogy a tíznél több szo­bával rendelkező szállodák szo­báiból 98 1 százalék rendelkezik villany világítással, 62 i százalék parkettával, 73 7 százalék vízve­zetékkel, 54*4 százaiéi meleg vízzel, 553 százalék központi fűtéssel, 20 6 százalék telefonnal. Tíznél kevesebb szobával rendel­kező szállodák közül mindössze 76 9 százaléknak volt villanyvi­lágítása. Parkettával 18 százalék rendelkezett, vízvezetékkel 91 százalék, körponti fűtéssel 09 százalék, melegvizszolgállatással, 0 7 százalék, telefonnal 2 3 szá­zalék. A statisztikai adatokból csak egy következtetést lehet le­vonni: igenis szükség van az új szállodákra és szükség van a meglévők modernizálására is, ha komoly idegenforgalmat akarunk teremteni Magyarországon. A szekér harca a vasúttal és az autóval. Az utóbbi években fokozatosan tért nyert a vasút és teherautó mellett a lovaskocsikkal folytatott áruszállítás. A kereskedelmi miniszter most rendelettervezetet készített, ame lyet véleményezés céljából meg­küldött a soproni kereskedelmi- és iparkamarának. A tervezet szerint a jövőben megkülönböz­tetés történik a városok, illetőleg községek közötti szekérfuvarozás és a csupán helyben történő fu­varozás között. Akik helyi szekér­fuvarozással foglalkoznak, ezt a foglalkozást egyszerű iparigazol­vány alapján végezhetik, ahol a kiadható engedélyek száma kor­látozva nincsen. Az ilyen fuvaro­zók a községük vagy városuk határától 10 km nél nagyobb tá­volságra, ezen túl pedig a leg­közelebbi községbe vagy városba vállalhatnak fuvarozást. A városok közötti fuvarozásra berendezett helyközi fuvarozók csak erre szóló iparengedély alap­ján működhetnek, az iparengedé­lyek száma azonban a szükség­hez mérten korlátozható. Az a körzet, amelyen felül a helyközi szekérfuvarozók szállítást vállal­hatnak, a székhelyük központjá­tól számított 50 km. Indokolt esetben a miniszter hozzájárulásával a körzet határát 60 km-re lehet felemelni. Ezen a távolságon túl szekérfuvarozás­sal iparszerben árut szállítani nem szabad. A helyközi szekérfuvarozó sze­mélyére nézve a tervezett rendel­kezés azt is előírja, hogy az ilyen iparüzőknek ezen az iparon kí­vül más ipari foglalkozást gya­korolni nem szabad. További megszorítás az is, hogy rendes üzleti könyveket kell vezetni, il­Augusztus 1-én megnyílik LEJER ÖDÖN üveg-, por­celán-, rövidárú- és lámpaárú üzlete, Németh László fűszer- és csemegekereskedő házában. Képkeretezés Üvegezés

Next

/
Thumbnails
Contents